|
Létrehozva:
2007. 07. 06. Frissítve:
2008. 12. 08. Klasszikus
német filozófia Válogatott irodalom A Metafizika, ész nyelv – kritikai perspektívák
című konferencia anyaga In Világosság 2004. 10-12.; 2005. 2-3. Almási Miklós: Kis
Hegel-könyv. Budapest, Athenaeum,
2005. Altrichter Ferenc. Fogalom és szemlélet. In Háy J. (szerk.): Lehetséges-e
egyáltalán? Márkus Györgynek - tanítványai. Budapest, Atlantisz, 1994.
17-50. Balázs Zoltán: Adalékok Fichte
történelemfilozófiájához. In Magyar Filozófiai Szemle
1991. 4-5. 424-449. Becchi, Paolo:
Hegel jogfilozófiái. In
Filozófiai figyelő 13. 1991. 24-42. Brandl Borbála: Az alaptétel fogalma
Kantnál. In Passim 2007. 1. 46-56. Brandl Borbála: Lehetséges
történetfilozófia. (Immanuel Kant történetfilozófiájáról) In Magyar Filozófiai Szemle 2002. 4. 421-463. Cassirer, Ernst: Kant élete és műve. Budapest,
Osiris, 2001. Csikós Ella: A tudós és
erkölcsisége Fichténél. In Gond 3.
1992. 3. 25-32. Csikós Ella: Aenesidemus-Schulze
a szkeptikus gondolkodásmódról. In Magyar Filozófiai Szemle 1997.
3-4. 664-673. Csikós Ella: Józan ész és
spekuláció. Reid
és Hegel a közvetlen bizonyosságról. In Magyar Filozófiai Szemle
1999. 6. 637-649. Csikós Ella: Rendszeralkotók
istene – Hegel és Whitehead
Isten és világ viszonyáról. In Világosság 2000. 2. 39- Deleuze, Gilles: Kant kritikai
filozófiája. A lelki képességek doktrínája. In G. Deleuze: Hume
és Kant. Budapest, Osiris-Gond,
1998. 203-306. Egyed Péter: Szabadság és alkotás: Schelling
In A
szabadság a filozófiában, Csíkszereda, Pallas-Akadémia, 2003. Engelmann, Peter: Hegel - Filozófia és totalitarizmus. Budapest, Osiris, 1997. Fehér M.
István: A szabadság idealizmusa és az abszolútum filozófiai rendszere. A
romantikus végtelenségmetafizika
mint az idealista rendszerfilozófia kudarca Schelling Hegel-kritikájának
tükrében és a legújabb kori filozófia kezdetei. In Szegedy-Maszák M. – Hajdu P. (szerk.): Romantika:
világkép, művészet, irodalom. Budapest, Osiris, 2001. 117-129. Fehér M. István: A hetvenes - nyolcvanas
évek Schelling-kutatásaiból.
In
Magyar Filozófiai Szemle 1988. 1-2. 209-224. Fehér M. István: Schelling
Hegel-kritikája és a legújabb kori filozófia kezdetei. In Magyar Filozófiai Szemle 1990. 1-2. 75-83. Felkai Gábor: Fichte.
Budapest, Kossuth, 1988. Gadamer, Hans-Georg: Hegel - a megfordított világ. In Pro Philosophia
Füzetek 15-16. 1998. 191-206. Gadamer, Hans-Georg: Hegel és a metafizika nyelve. In Széplitaratúrai ajándék 1995. 1-2. 65-74.;
1996. 1. 65-74. Gausz András: A német idealizmus születése.
In
Existentia
1993-94. 199-283. Göhler, Gerhard:
Hegel
és a társadalmi egység problémája - az
Államtan újraolvasva. In
Magyar Filozófiai Szemle. 1995. 3-4. 413-439. Gulüga, Arszenyij: Schelling.
Budapest, Gondolat, 1987. Guka Dezső: A természet
és a poézis fogalmának közös vonásai Schelling jénai korszakában. In Pro Philosophia
Füzetek 44. 2005. 4. 47-57. Guka Dezső: A schellingi
természetfilozófia és a korabeli természettudományok kölcsönhatásai.
Budapest, Gondolat, 2006. Guka Dezső: A schellingi
természetfogalom variabilitásának szerepe az identitásfilozófia
kialakulásában. In Passim 2007. 1. 68-79 Gyenge Zoltán: Kierkegaard
és a német idealizmus. Ictus, 1996. Gyenge Zoltán: Schelling
élete és filozófiája. Máriabesnyő - Gödöllő,
Attraktor, 2005. Hahn, Karl: Fichte
politika-fogalma. In
Magyar Filozófiai Szemle. 1998. 4-6. 609-618. Hankovszky
Tamás: Transzcendentális
mitológia. Fichte az emberi történelem feltehető kezdeteiről. Hársing
László (Szerk.): Bevezetés “A szellem fenomenológiája“
tanulmányozásához. (A filozófia időszerű kérdései 69.) Művelődési
Minisztérium, 1986. Hársing László (Szerk.): Szöveggyűjtemény a hegeli jogfilozófia tanulmányozásához. (A
filozófia időszerű kérdései 64.) Művelődési Minisztérium, 1985. Heidegger Martin: Schelling
értekezése az emberi szabadság lényegéről. Budapest, T-Twins, 1993. Heller Ágnes: Az Abszolút Szellem –
Hegelnél és tovább. In
Magyar Filozófiai Szemle. 1993. 1-2. 21-61. Henrich, Dieter: Az
idealizmus bemutatása. In Pro Philosophia Füzetek
39 (2004) 3. 81-93. Hermann István: Teleológia
és történetiség. Budapest, Gondolat, 1979. Hrubi Attila: Fichte korai
tudománytanának alaptételei. In Passim 2007. 1. 57-67. Hrubi Attila: Johann Gottlieb
Fichte, Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete. In Passim 2007. 1.
137-143. Hyppolite, Jean:
Hegel – az ész csele és a történelem. In Takács Á. (szerk.): A történelem
anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. században. Budapest,
L’Harmattan,
2004. 53-59. Jaska Margit: Schelling „fordulatának” kérdéséhez. In Magyar Filozófiai Szemle 1988. 1-2. 1-25. Joó Tibor: Jegyzetek Hegel
történelemfilozófiájáról. In Pro Philosophia Füzetek
1996. 1. 78-89. Kelemen János: Az
ész képe és tette. A történeti megismerés idealista
elméletei. Budapest, Atlantisz, 2000. Kelemen János: Nyelv
és történetiség a klasszikus német filozófiában. Budapest, Akadémiai,
1990. Kierkegaard, Sören: Berlini
töredékek. Budapest, Osiris – Gond, 2001. Lukács György: A
fiatal Hegel. Budapest, Magvető, 2 1976. Marcuse, Herbert: Hegel filozófiájának
alapjai. In
Marcuse,
Herbert: Ész és forradalom. Budapest, Gondolat, 1982.
11-286. Meinecke, Friedrich: Fichte és a német nemzetállam eszméje az
1806-1813-as években. In
Bretter
Zoltán - Deák
Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában: a nacionalizmus.
Tanulmány Kiadó, Pécs, 1995. 147-171. Molnár László: A moralitás Kanti
elméletének hegeli kritikája, mint az erkölcsiség fogalmának megalapozása. In Gond 11. 1996. 198-215. Molnár M. László: Ortodoxia vagy
Ateizmus? Megjegyzések Hegel vallásfilozófiai előadásainak új kiadásáról. In Magyar Filozófiai Szemle 1990. 1-2. 176-183. Pöggeler, Otto: „A szellem fenomenológiájá”-nak kiindulópontjai és fölépítése. In Magyar Filozófiai Szemle 1990. 1-2. 40-71. Riedel, Manfred: A logos
dialektikája? Avagy: ahogy Hegel eljutott a filozófia „legrégibb
hagyományához”. In
Magyar Filozófiai Szemle 1998. 4-6. 619-642. Rokay Zoltán: J. G. Fichte történelemfilozófiájának
időszerűsége. In
Rokay
Zoltán (szerk.): Egység a különbözőségben. Budapest, Szent
István Társulat, 2002. 167-175. Rózsa
Erzsébet – Quante,
M. (Szerk.): Az aktuális Hegel. Tanulmányok. Kossuth
Egyetemi Kiadó, 2003. Rózsa Erzsébet: A szabadság
dilemmái. In
Határ 1993. 1-2. 327-331. Rózsa Erzsébet: Hegel a megbékélésről - repedések
a rendszeren...? In Gond 11.
1996. 256-287. Rózsa Erzsébet: Hegel
gazdaságfilozófiája. Budapest, Akadémiai, 1993. Rózsa Erzsébet: Hegel
szeretetfilozófiája. In Pro Philosophia Füzetek 31. 2002. 3. 1-20. Röd, Wolfgang: A kanti
tapasztalatelmélet interpretációjának egy alternatívája. In W. Röd: Hagyomány
és újítás a filozófiában. (Szerk. Boros G.) Budapest, Áron, 2003.
309-332. Röd, Wolfgang: Az
újkor dialektikus filozófiája I. Debrecen, Latin Betűk, 1996. Röd, Wolfgang: Bevezetés
a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen,
Csokonai, 1998. Safranski, Rüdiger: A gonosz
avagy a szabadság drámája. Budapest, Európa, 1999. Schulz, Walter:
Az abszolút reflexió problémája. In Vulgo 2005. 1-2. 63-80. Schulz, Walter:
Szabadság és történelem Schelling filozófiájában. In F. W. J. Schelling: Az emberi szabadság lényegéről. Budapest, T-Twins, 1992. 5-26. Simon
Ferenc: A hegeli reálontológia születése. Veszprém, VHTA,
2003. Simon Ferenc: A hegeli
kategória-probléma. Pro Philosophia Füzetek 29. 2002. 1. 61-108. Simon
Ferenc: A
megfordított világ. Kommentár a hegeli Fenomenológia „Erő és értelem,
jelenség és érzékfeletti világ” című fejezetéhez. In Magyar
Filozófiai Szemle 2002. 4. 465-530. Simon Ferenc: Az értékidealitás
ontikus
alapjai: Hegel. In
Magyar Filozófiai Szemle 1995. 3-4. 441-454. [vagy: In
Simon Ferenc: Az erkölcsi értékeszme története. Axio-ontológiai
vázlatok az etika történetéből. Veszprém. VHTA, 1999. 151-168.] Sawyer,
Frank: Van-e Isten számára hely a filozófia fogadójában? Néhány gondolat
Kantról és Fichtéről.
In
Sárospataki Füzetek 1998. 1. 42–65. Strawson, Peter F.: Az
érzékelés és a jelentés határai. Budapest, Osiris-Gond, 2000. Suki Béla: Hegel filozófiai rendszerének
alapkérdései. Budapest, Magvető, 1981. Szabó Csaba: Szükségszerűség és
kötelesség antinómiái Fichte morálfilozófiájában. In Filozófia
- vallás - erkölcs. A Nemzetközi Erkölcsfilozófiai és -Nevelési
Konferencia előadásai. Kaposvár, 1991. 65-68. Szegedi
Nóra: Megjegyzések a kanti magában való dolog és a transzcendentális tárgy
problémájáról. In
Schmal D. (szerk.): Descartes, Kant, Husserl, Heidegger.
Budapest, Atlantisz, 2002. 271-282. Szigeti József: Azonosság
és nem-azonosság azonossága. In Magyar Filozófiai Szemle
1998. 4-6. 445-509. Szívós Mihály: Fordított világok.
Bevezető tanulmány a hegeli logika értelmezéséhez. In Gond 11. 1996. 156-174. Tengelyi
László: Kant. Budapest, Áron, 21995. Tengelyi László: Kant, Schelling
és a „rossz metafizikája”. In Doxa 18 1990. 41-97. Tengelyi László: A bűn mint
sorsesemény. Budapest, Atlantisz, 1992. 18-88. Tertulian, Nicolas: Schellingtől
Marxig. A
kései Schelling és utókora. In Magyar Filozófiai Szemle
1998. 4-6. 643-660. Újvári
Márta: Kanti témák a mai angolszász analitikus filozófiában.
Budapest, Akadémiai, 1993. Vajda Mihály: Fichte és a német
küldetés. In Magyar Tudomány 1996. 3.
123-127. Vető Miklós: A schellingi
„alap”. In Magyar Filozófiai Szemle 1990. 1-2. 129-139. Vető Miklós: Emlékezet
és szabadság a német idealizmusban. In Magyar
Filozófiai Szemle. 1995. 3-4. 616-629. Weckwerth, Christine: Az ész mint
a szellem paradox, egymásba átcsapó korszakainak következménye. A látszat
funkciója a Fenomenológiában. In Gond 11.
1996. 175-187. Weiss
János: Adalékok Fichte jénai programjához. In J. G. Fichte: Tudománytan nova methodo. Pécs, Jelenkor, 2002. 206-217. Weiss
János: Mi a romantika? Pécs, Jelenkor, 2000. Weiss János: A fiatal Schelling. In F.
W. J. Schelling: Fiatalkori írásai. Pécs, Jelenkor, 2003.
189-207. Weiss János: Mi a
romantika? Pécs, Jelenkor, 2000. Weissmahr Béla: A retorzív
bizonyítási eljárás és a hegeli dialektika. In Rokay Zoltán (szerk.): Egység a különbözőségben. Budapest, Szent István Társulat,
2002. 295-310. Welsch, Wolfgang: Hegel
és az analitikus filozófia. In Magyar Filozófiai Szemle
2001. 1-2. 175-197. Williams, Robert R.: A Másik szerepe Fichte gondolkodásában. In Passim 2007. 1.
101-119. Zoltai Dénes. „Teremtődő természet”.
Schelling művészetfilozófiájának kialakulástörténete és helye a német
klasszikus filozófia történetében. In Világosság 1986. 7.
Melléklet. 3–28. Zoltai Dénes: Természet és művészet:
Schelling művészetfilozófiájának értelmezéséhez. In Kelemen J. - Sziklai L. (Szerk.): Summa: A Filozófiai
Intézet műhelyéből. Budapest, MTA Fil. Int., 1987. 169–187. |