Az alábbiak a következő mű
részletének (122. oldal) feldolgozását hivatottak segíteni: M. R. Sainsbury: Filozófiai logika. = A. C. Grayling
(Szerk.): Filozófiai kalauz.
Budapest, Akadémiai, 1997. 73-139. Frissítve: 2006. 05. 02. Miért nem tartozik H a nyelvhez? 1. Tegyük fel, hogy H értelmes nyelvi kifejezés! Ha ez tényleg így van, akkor a nyelv hierarchiájának valamelyik szintjéhez, mondjuk, az Ln nyelvhez kell tartoznia. 2. Mivel az „igaz” predikátum mindig csak egy nálánál alacsonyabb szinten álló nyelvre alkalmazható, ezért ha a H-ban szereplő „igaz” predikátum alkalmazható az Ln nyelven megfogalmazott (H-ban szereplő) H-ra, akkor minimum az Ln+1 szinten kell állnia. Ekkor tehát H belső szerkezete így néz ki: H nem igazn+1 3. Rátekintve a formulára azonnal láthatjuk, hogy itt egy Ln+1 nyelven megfogalmazott mondatról van szó, hiszen ha egy mondatban szerepel egy az Ln+1 nyelvhez tartozó kifejezés, akkor ez a mondat az Ln+1 nyelven mondata. 4. Ennek azonban éppen az ellenkezőjét tettük fel: azt mondtuk, hogy H az Ln mondata. 5. Feltevésünk (1.) ellentmondáshoz vezetett, tehát hamis volt, és az ellentéte az igaz. H tehát nem tartozik Ln-hez. 6. Ln azonban a nyelvek hierarchiájának nem egy meghatározott szintje volt, hanem egy tetszőleges. Akármelyik számot írnánk n helyére, ugyanezt az eredményt kapnánk. H tehát nem tartozhat egy a hierarchiák szabályait betartó nyelv egyik szintjéhez sem, így nem tartozhat az értelmes nyelvbe sem. 7. QED (Quod Erat Demonstrandum - Ezt kellett bizonyítani.) |