Hankovszky Tamás: Az agresszió elutasítása Fichte jogfilozófiájában és etikájában

In Laczkó Sándor (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz 14. Az agresszió Szeged, Pro Philosophia Szegediensi Alapítvány – Magyar Filozófiai Társaság – Státus Kiadó, 2016. 329-337.

Annak ismeretében, hogy jénai társadalomfilozófiájában Fichte a rousseau-i általános akaratig jut, etikájában pedig addig az állításig, hogy tökéletesen soha meg nem valósítható végső célunk az „egyén teljes megsemmisülése, s beolvadása az ész abszolút formájába vagy istenbe” nem okozhat meglepetést, hogy elutasítja azt a magatartásformát, amelyet agressziónak is nevezhetünk. A kérdés legfeljebb az lehet, hogy annak a tudománytannak az elveiből, amely köztudottan az én fogalmára épül, hogyan következhetnek a másik embert a szubjektum önkényével szemben szigorúan védő filozófiai megfontolások. Tanulmányomban két választ is bemutatok, annak megfelelően, hogy Fichte társadalom- és jogfilozófiája független az etikájától.