Hankovszky Tamás

Egység vagy dialógus

 

A keresztény ihletésű filozófiában vagy a misztikában gyakran beszélnek Isten és az ember egységéről mint rejtett valóságról, illetve egyesülésükről mint kívánatos célról. Pilinszky például úgy vélte: „az Evangélium nyelve: az egyesülés. Az antikoké: a találkozás.” Máshol pedig azt állította: „Jézus megszállottja annak, hogy egyek vagyunk. Isten, ember, fa, kő, minden.” Ez a monisztikus beszédmód egyebek mellett azzal az előnnyel jár, hogy könnyen érthetővé tehető általa az ember szellemi természete és istenképűsége, illetve jól kifejezi az Isten közelsége utáni vágy dinamikáját. Más szempontokból viszont problematikus ez a felfogás. Megnehezíti például annak az alapvető teológiai igazságnak a szem előtt tartását, hogy a teremtmény nemcsak ontológiailag különbözik a Teremtőtől, hanem szabadsága révén szembe is fordulhat vele. Ezt a szempontot inkább az ontológiai vagy morális különneműségüket hangsúlyozó dualisztikus rendszerek tudják hatékonyan érvényre juttatni. A maga antinomikus teljességében azonban sem a monizmus, sem a dualizmus nem képes az Isten és az ember viszonyáról számot adni, ráadásul egységük vagy különneműségük túlhangsúlyozása egyaránt elgondolhatatlanná teszi a dialógusukat is. Márpedig az Istennel való dialógus a hívők számára az elvont filozófiai kérdéseket felülmúló egzisztenciális jelentőséggel bír. Mivel pedig ezeknél könnyebben meg is ragadható, ígéretesebbnek tűnik kiindulópontnak választani, és a metafizikai, morálteológiai stb. szempontok mérlegelése helyett azt kérdezni, mekkora azonosságot és milyen különbséget követel meg ez a dialógus. E kérdés megválaszolása közben nem annyira a Szentháromságot érdemes szem előtt tartani, amely számunkra alapvetően titok, hanem az embertársi viszonyok könnyebben hozzáférhető valóságát. Az emberi szeretetnek mint dialógusnak a megértése segíthet megragadni azt a szeretetkapcsolatot is, amely az Istennel folytatott dialógusunkat hordozza. A tanulmány a párbeszéd valóságát kiindulópontul választó felfogás alapjait a keresztény monizmus alternatívájaként kívánja felmutatni.