Hankovszky Tamás

A filozófia és a teológia különneműsége

In Megyer Gyöngyösi ‒ Zsolt Kapelner ‒ Zsófia Ádám ‒ István Faragó-Szabó (szerk.): On What It Is. Perspectives On Metaphilosophy. Budapest, Philosophy Workshop of Eötvös József Collegium, 2016. 101‒112.

A teológusok köreiben elterjedt klasszikus felfogás szerint a teológia az isteni kinyilatkoztatás, a filozófia viszont az ész természetes fényében vizsgálja a tárgyait. Ez a tétel kiegészítve azzal a tipikusan filozófiai elképzeléssel, hogy az emberi ész közeli rokonságban áll az istenivel, azt a reményt bátoríthatja, hogy a filozófia és a teológia, ha jól végzik a dolgukat, eredményeiket tekintve összhangban állnak egymással, csak más-más premisszákból jutnak ugyanahhoz a konklúzióhoz. Dolgozatom alapgondolata, hogy nem ragadjuk meg az iménti metaforikus tétel teljes értelmét, ha úgy értelmezzük, hogy a teológia végső premisszái között olyanok is szerepelnek, amelyeket a kinyilatkoztatás hitelesít, a filozófia axiómái azonban nélkülözik az ilyen megalapozást. Számításba kell venni azt is, hogy Thalész archéja óta a filozófiát az egység keresése jellemzi, míg a teológia gondosan vigyáz arra, hogy az értelmezés és magyarázat közben fel ne számolja a hit antinómiáit: tételek olyan párjait, amelyek ellentmondásos egységet képeznek, de egyaránt igaznak minősülnek. A legfontosabb antinómiák még az ellentmondások kezelésének bevett fogásának is ellenállnak, vagyis hogy kimutassuk, az ellentétes tulajdonságok más-más szempontból illetik meg a vizsgált dolgot. Ezért a teológia túlzott átfilozofizálódásának jele, ha minden ellentmondást felold a hit tételei között. Nem célom annak vizsgálata, milyen technikákkal kerüli el a sikeres teológia, hogy hűtlen legyen ahhoz a redukálhatatlan sok-szerűséghez, amellyel a kinyilatkoztatásban szembesül, és filozófiai dualizmussá (félúton megrekedt monizmus) vagy dialektikává (körültekintő, árnyalt monizmus) váljon. Dolgozatom nagyobbik részében inkább néhány tipikus filozófiai jelenség (pl. a takarékossági elv tekintélye, az iteráció kedveltsége) segítségével próbálom szemléltetni a tételt, hogy a filozófiai lényege szerint monisztikus: Thalészhoz írt lábjegyzet. A keresztény teológia azonban őriz valamit a hit azon jellegzetességéből, hogy a hit, jóllehet, monoteista, nem monisztikus, mert az egy Isten mellett egy tőle különböző, de rá irányuló teremtést is feltételez.

Incongruence of Philosophy and Theology

According to the widely held classical view among theologians whilst Theology analyses its objects in the light of Godly revelation, Philosophy analyses its objects in the light of natural reason. This conception supplemented with the typically philosophical idea according to which human reason is nearly related to Godly reason can encourage the hope that if Philosophy and Theology do their job good, they are in accordance with each other regarding their results, however they get to the same conclusion from different premises. Fundamental thesis of my paper is that if we put up with the interpretation that whereas among final premises of Theology there are some which are verified by the revelation, fundamental assumptions of Philosophy miss a foundation like this we are not attentive to the complete significance of the metaphoric conception about the light of reason and revelation. We should pay respect to the fact that from Thales’ Arche Philosophy in general is characterized by seeking of unity whilst Theology during the interpretation takes care of not to eliminate antinomies of faith: such pairs of statements as however compose antinomic unity, each of them is qualified as true. The most important antinomies resist even the Aristotelian method of contradiction treatment namely to show that the opposite features describe the examined object in different respects. Hence it is the sign of over philosophizing of Theology if it dissolves every contradiction in the statements of faith. My aim is not to examine the techniques with the help of a successful Philosophy evades to be unfaithful to the unreducible multiplicity by which it is confronted in revelation and become philosophical dualism (halfway blocked monism) or Dialectics (sophisticated monism). In the major part of my paper by means of some typical philosophical phenomena (e.g. authority of scientific parsimony, popularity of iteration) I try to demonstrate the thesis that Philosophy is essentially monistic. It is a series of footnotes to Thales. However Christian Theology preserves something from the characteristic of Faith whereby the faith is monotheistic but not monistic because by the only God it postulates a Creation which not just differs from but directed towards God at the same time.