Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek

______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________

Frissítve: 2009. 11. 13.

A magyar nyelvű Kant-szakirodalom válogatott bibliográfiája

Bővebb lista: Laczkó Sándor: Kant magyar recepciója. A magyar nyelvű Kant-irodalom tájékoztató bibliográfiája 1972-2003. In Világosság 2004. 6. 91-98.

Ábrahám Zoltán: Augustinus és Kant: a személy mint eszköz és mint cél. In Világosság 2008. 2. 103-110.

Ábrahám Zoltán: Az alsóbb megismerőképességek és az időérzékelés. In Gond 15–16. 1998. 90-98.

Ábrahám Zoltán: Kozmológia és kozmogónia. In Kellék 24 (2004) 155-169.

Altrichter Ferenc: A kanti istenfogalom és a második fordulat. In Budapesti Könyvszemle 1997. 4. 441-444.

Altrichter Ferenc: Fogalom és szemlélet. In Lehetséges-e egyáltalán? Márkus Györgynek - tanítványai. (Szerk. Háy János) Budapest, Atlantisz, 1994. 17–50.

Ambrus Gergely: Kant és a XX. századi kantiánusok a tapasztalat nem-foglami tartalmáról. In Világosság 2004. 10-12. 193-202.

András Ferenc: A metafzikától a metafilozófiáig. In Pro Philosophia Füzetek 41. 2005. 157-164.

Antal Éva: A kanti fenséges retror(et)ikus olvasata. In Világosság 2004. 10-12. 203-208.

Arendt, Hanah: Előadások Kant politikai filozófiájáról. In Uő.: A sivatag és az oázis. Budapest, Gond-Palatinus, 2002. 225-372.

Aszmusz, Valentyin Ferdinandovics: Immanuel Kant. Budapest, Gondolat, 1982.

Bacsó Béla: „Kant is der vorzüglichste, ohne allen Zweifel”. In Világosság 2004. 10-12. 95-102.

Balogh Brigitta: A legfőbb jó a világban. = Pro Philosophia Füzetek 44. 2005. 4. 251-257.

Boboc, Alexandru: Kant kriticizmusa és a metafizika új jelentése. In Magyar Filozófiai Szemle 1991. 4–5. 663–677.

Boros Gábor: Descartes és Kant. In Világosság 2004. 10-12. 27-35.

Boros János: A kanti kritikák új fordításai. In Magyar Filozófiai Szemle 1998. 1–3. 359–377.

Boros János: Kantba botlani – a kortárs angolszász filozófiában. In Pro Philosophia Füzetek 41. 2005. 149-156.

Brandl Borbála: A lélek ereje. Az ész és az értelem viszonya A tiszta ész kritikája és az Antropológia alapján. In Világosság 2008. 2. 63-69.

Brandl Borbála: Lehetséges történetfilozófia. (Immanuel Kant történetfilozófiájáról) In Magyar Filozófiai Szemle 2002. 4. 421-463.

Cassirer, Ernst: Kant élete és műve. Osiris-Gond, 2001.

Cassirer, Ernst: Rousseau, Kant, Goethe. Budapest, Atlantisz, 2008.

Danka István: Hogyan lehetségesek analitikus apriori ítéletek? Kantiánus válasz Quine kérdésére. In Pro Philosophia Füzetek 41. 2005. 165-173.

Deleuze, Gilles: Kant kritikai filozófiája. A lelki képességek doktrínája. In Deleuze, Gilles: Hume és Kant. Budapest, Osiris-Gond, 1998. 203–306.

Droschel, Andreas: A morál költségei – Kant nyomán számolva. In Magyar Filozófiai Szemle 1991. 4–5. 778–708.

Egyed Péter: A kanti lelkiismeret- és kötelességetika átértékelése a posztmodern korban. In Református Szemle 2006. 6, 685—704.

Erdélyi Ágnes: Száz év után. Két álláspont a történelemfilozófiáról és a történeti tudományokról. In Világosság 2004. 10-12. 83-93.

Farkas Attila: A sajtószabadság problémája Kant politikai filozófiájában. In Kellék 24 (2004) 45-57.

Fehér M. István: Metafizika és észkritika. A felvilágosodás kiteljesítése és önmeghaladása Kant gondolkodásában. In Világosság 2004. 10-12. 37-54.

Forrai Gábor: Locke és Kant matematikafilozófiájáról. In Világosság 2004. 10-12. 115-124.

Gausz András: A német idealizmus születése. In Existentia 1993–94. 199–283.

Genest, Hartmut: Kant az örök békéről. In Magyar Filozófiai Szemle 1991. 4–5. 709–730.

Gerhardt, Volker: Egy kritikai életfilozófia. Ész, egzisztencia és innováció Kantnál. In Kellék 24 (2004) 137-153.

Habermas, Jürgen: Az örök béke kanti eszméje – kétszáz év távlatából. In Világosság 1996. 7. 42–53.

Hála, Vlastimil: Kant gyakorlati filozófiájának impulzusai. In Magyar Filozófiai Szemle 1995. 3–4. 387–394.

Hamann, Johann Georg: Recenzió A tiszta ész kritikájáról. In Magyar Filozófiai Szemle 1999. 6. 888–890.

Hankovszky Tamás: Adalékok a „hit és ész” problematika emberképéhez. A kanti kihívás és a vatikáni zsinatok válasza. In Sapientiana 2 (2009)2. 50-60.

Heidegger, Martin: Kant és a metafizika problémája. Budapest, Osiris-Gond, 2000.

Heidegger, Martin: Kant tézise a létről. In Pro Philosophia Füzetek. 17–18. 1999. 83–109. (Ua: Uő.: Útjelzők. Budapest, Osiris, 2003. 403-435.)

Hell Judit: Nő és férfi viszonya az újkori filozófiában: a kanti (fél)fordulat. In Világosság 2005. 2-3. 85-93.

Hell Judit: Társadalometikai tendenciák Kant filozófiájában. In Descartes, Kant, Husserl, Heidegger. (Szerk. Schmal Dániel) Budapest, Atlantisz, 2002. 291-296.

Heller Ágnes: Kant a végességről és a boldogság ígéretéről. In Gond 15–16 1998. 5–26.

Heller Ágnes: Kant etikái. In Heller Ágnes: Portrévázlatok az etika történetéből. Budapest, Gondolat, 212–288.

Heller Ágnes: Szabadság és boldogság. In Hiány 1992. 8. 27–33.

Hermann István: Kant teleológiája. Budapest, Akadémiai, 1968. ²1979. 337.

Hévizi Ottó: Hány formáletikája van Kantnak: egy, kettő, egy sem? In Világosság 2004. 10-12. 157-161.

Hévizi Ottó: Kant – A transzcendentális ítélkezés gondolata. In Gond 27-28. 2001. 32-97.

Himfy József: Kanttal, Kant ellenében. A világköztársaság mint a világbéke garanciája. In Kellék 24 (2004) 111-123.

Horváth Zoltán: Hatály vagy hatás? Az erkölcsi törvény általi meghatározottság két értelme. In Világosság 2008. 2. 71-90.

Huoranszki Ferenc: Törvénnyé tett szabadság. In Világosság 2004. 10-12. 65-81.

Infranca, Antonio: Kant „Örök béke” című írásának paradoxonjai. In Magyar Filozófiai Szemle 1998. 1–3. 193–215.

Jobbágy József: Az örök béke a puszta ész határain belül. Kanti motívumok a nemzetközi kapcsolatok mai elméleteiben. In Kellék 24 (2004) 93-110.

John Éva: Az empirikus törvény fogalma a kanti rendszerben 1781 és 1787 között. In Czeglédi András et al. Ész, természet, történelem. Filozófiai tanulmányok. Budapest, Áron. 2002.149–191.

John Éva: Az ezerszög kalandjai. Egy gyakori félreértés Kant szemléletfogalmával kapcsolatban. In Világosság 2008. 2. 15-26.

Jotov, Sztilián: Kanttal a frontra. In Pro Philosophia Füzetek 44. 2005. 4. 203-218.

Kelemen János: „Korlátozni” és „merni a tudást” In Kelemen János: Az ész képe és tette. Budapest, Atlantisz, 2000. 221-265. (Ua.: Budapesti Könyvszemle 1996. 4. 391-407.)

Kelemen János: A kopernikuszi fordulat és a „humanista Kant”. In Világosság 2004. 10-12. 133-138.

Kelemen János: A kopernikuszi fordulat és Kant platonizmusa. In Kellék 24 (2004) 249-253.

Kelemen János: Kant szemiotikája. In Világosság 1991. 6. 401-409.

Kelemen János: Nyelv és történetiség a klasszikus német filozófiában. Budapest, Akadémiai, 1990.

Kelly, Frank J.: A szabadság problémájának tárgyalása Kantnál. In Magyar Filozófiai Szemle 1995. 3–4. 395–411.

Kenéz László: Kant és egy mesterséges képzelőerő kritikája. In Világosság 2004. 10-12. 215-235.

Kiss Endre: Az iskola és az univerzális filozófia között. Kant és a Königsberg-tényező. In Pro Philosophia Füzetek 41. 2005. 1. 57-72.

Kiss Endre: Az örök béke a globalizáció korában. In Descartes, Kant, Husserl, Heidegger. (Szerk. Schmal Dániel) Budapest, Atlantisz, 2002. 311-324. (Ua.: Világosság, 2000. 3. 27-35.)

Kiss Lajos András: Egység vagy sokféleség. Jean-Francois Lyotard Kant történelem- és politikafilozófiájáról. In Kellék 24 (2004) 179-196.

Kissné Novák Éva: Kant értékelmélete. In Descartes, Kant, Husserl, Heidegger. (Szerk. Schmal Dániel) Budapest, Atlantisz, 2002. 297-309.

Kocsis László: Kant és Frege: intuíció, konstrukció és a matematika objektivitása. In Pro Philosophia Füzetek 41. 2005. 175-185.

Komorjai László: Dedukció és intencionalitás. In Világosság 2008. 2. 47-62.

Komorjai László: Kant mint a klasszikus geográfia előfutára. In Magyar Filozófiai Szemle 1996. 1-3. 81-93.

Komorjai László: Transzcendentális filozófia és matematika Kant gondolkodásában. In Magyar Filozófiai Szemle 1998. 1–3. 137–171.

Lendvai L. Ferenc: Kant történelemfilozófiája és a porosz reformok. In Descartes, Kant, Husserl, Heidegger. (Szerk. Schmal Dániel) Budapest, Atlantisz, 2002. 283-289.

Lendvai L. Ferenc: Kant történelemfilozófiája és a porosz reformok. In Schmal Dániel (szerk.): Descartes, Kant, Husserl, Heidegger. Budapest, Atlantisz, 2002. 283-289.

Losoncz Alpár: A háború: a moralitás folytatása más eszközökkel? In Kellék 24 (2004) 69-92.

Málnási Bartók György: Kant etikája és a német idealizmus erkölcsbölcselete. Hága, Mikes International, 2006.

Málnási Bartók György: Kant. Hága, Mikes International, 2005.

Martin, Gottfried: A kanti álláspont apóriái. In Martin, Gottfried: Általános metafizika. Problémák és módszerek. Budapest, Holnap, 1998. 208–229.

Mester Béla: Nemzeti filozófia – in sensu cosmopolitico. In Kellék 24 (2004) 125-136.

Mesterházi Miklós: Az irigységről. In Kellék 24 (2004) 7-26.

Milovic, Miroslav: A transzcendentális dedukció. In Magyar Filozófiai Szemle 1995. 3–4. 608–615.

Mittelholz Iván: A tiszta értelmi fogalmak kontingenciájáról. In Világosság 2008. 2. 27-31.

Munkácsy Gyula: Az antinómiák filozófiája és az ember antinómiája. In Világosság 1972. 5. Melléklet. (Újranyomva: Világosság 2004. 6. 65-77.)

Nagy József: Kant contra Hobbes. In Világosság 2005. 2-3. 95-102.

Nyíri János Kristóf: A kanti fordulat értelmezésének néhány kérdése. In Világosság 1972. 5. Melléklet. (Újranyomva: Világosság 2004. 6. 33-38.)

Nyíri Kristóf: A tiszta kép kritikája. In Világosság 2004. 6. 39-47.

Olay Csaba: Arendt Kant-értelmezése. In Világosság 2004. 10-12. 149-155.

Orbán Jolán: Parerga: Derrida Kant-olvasata. In Világosság 2005. 2-3. 103-111.

Pápay György: A jóindulat mint morális elv: Kant, Rorty, Davidson. In Pro Philosophia Füzetek 41. 2005. 187-194.

Papp Zoltán: Ästhetisch wohnet der Mensch. In Gond 15–16. 1988. 27-89.

Papp Zoltán: Az esztétikum tapasztalatelméleti kizsákmányolása Az ítélőerő kritikájában. In Világosság 2004. 10-12. 125-132.

Papp Zoltán: Elidőzni a szépnél. Kant esztétikájáról.

Papp Zsolt: Történelemfilozófia – megoldás a rendszer margóján? In Világosság 1972. 5. Melléklet. (Újranyomva: Világosság 2004. 6. 49-63.)

Parragh Szabolcs: Kant és Putnam, Putnam és Kant. In Pro Philosophia Füzetek 44. 2005. 4. 281-290.

Pató Attila: Ítélet és ítélőerő. Egy Kant-olvasó különös esete. In Kellék 24 (2004) 27-44.

Pete Krisztián: Objektivitás és igazság – Kant és Davidson. In Pro Philosophia Füzetek 44. 2005. 4. 291-301.

Pogonyi Szabolcs: A sensus commuis a kanti politikai filozófiában. In Világosság 2004. 10-12. 139-147.

Rathmann János: Hamann recenziója A tiszta ész kritikájáról. In Magyar Filozófiai Szemle 1999. 6. 887.

Rathmann János: Kant és Herder – hasonlóság és különbözőség. In Kellék 24 (2004) 243-248.

Richir, Marc: A fenomenológiai mozzanat Az ítélőerő kritikájában. In Enigma 1995. 1. 70-85.

Ross, David: Kant etikája. Kommentár Az erkölcsök metafizikájának alapvetéséhez. In Gond 31. 2002. (Ua: Ross: Kant etikája. Budapest, Gond-Cura Alapítvány, 2005.)

Rózsa Erzsébet: „De a törvény nem cselekszik, csak a valóságos ember cselekszik". Hegel kantianizmusa gyakorlati filozófiája motívumaiban. In Kellék 24 (2004) 221-241.

Röd, Wolfgang: A kanti tapasztalatelmélet interpretációjának egy alternatívája. In Röd, W.: Hagyomány és újítás a filozófiában. A XVII. századtól napjainkig. (Szerk. Boros Gábor) Budapest, Áron, 2003. 309-332. (Ua.: Magyar Filozófiai Szemle 1991. 4–5. 403–423.)

Röd, Wolfgang: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998.

Röd, Wolfgang: Dialektikus témák Kantnál. In Röd, Wolfgang: Az újkor dialektikus filozófiája I. Debrecen, Latin Betűk, 1996. 41–100.

Röd, Wolfgang: Heidegger Kant-értelmezése – félreértelmezés? In Röd, W.: Hagyomány és újítás a filozófiában. A XVII. századtól napjainkig. (Szerk. Boros Gábor) Budapest, Áron, 2003. 333-348. (Ua.: Gond 12. 1996. 255–268.)

Röd, Wolfgang: Kant filozófiája a kritikai korszak előtt. In Röd, W.: Hagyomány és újítás a filozófiában. A XVII. századtól napjainkig. (Szerk. Boros Gábor) Budapest, Áron, 2003. 149-172. (Ua.: Röd, W.: Descartes és a német felvilágosodás filozófiája. Debrecen, KLTE Filozófia Tanszék, 1994. 181–207. )

Röd, Wolfgang: Kant metafizikája és az utókor filozófiája. In Világosság 2004. 10-12. 5-16.

Schlüter, Wolfgang: Immanuel Kant. Budapest, Magyar Könyvklub, 2002.

Simon Ferenc: Tiszta formális értéketika: Kant. In Simon Ferenc: Az erkölcsi értékeszme története. Axio-ontológiai vázlatok az etika történetéből. (Carmen Saeculare IV.) Veszprém. Veszprémi Humán Tudományokért Alapítvány, 1999. 121-149.

Strawson, Peter F.: Az érzékelés és a jelentés határai. Budapest, Osiris-Gond, 2000.

Szegedi Nóra: A kanti sematizmus mint fenomenológiai probléma. In Világosság 2004. 10-12. 173-183.

Szegedi Nóra: A reflektáló ítélőerő előzményei és szerepe a kanti tapasztalatelméletben. In Világosság 2008. 2. 33-46.

Szegedi Nóra: Megjegyzések a kanti magában való dolog és a transzcendentális tárgy problémájáról. In Descartes, Kant, Husserl, Heidegger. (Szerk. Schmal Dániel) Budapest, Atlantisz, 2002. 271-282.

Szilágyi-Gál Mihály: Esztétikai konszenzus. A racionális diskurzus alternatívája Kant ízléskritikájában. In Kellék 24 (2004) 197-204.

Szolcsányi Tibor: Reprezentáció és információ: a határok és a határsértések tudománya. In Pro Philosophia Füzetek 41. 2005. 195-204.

Takács Ádám: Kezdet és hipotézis Kantnál. In Világosság 2004. 10-12. 209-213.

Telegdi Áron: Kant időfelfogása. In Kellék 24 (2004) 171-178.

Tengelyi László: A tapasztalat és a végtelen: Kant és Husserl. In Világosság 2004. 10-12. 55-63.

Tengelyi László: Autonómia és világrend. Kant az etika fundamentumáról. In Medvetánc 1984. 4. Melléklet.

Tengelyi László: Bevezetés. In Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Budapest, Raabe Klett, 1998. 2–14.

Tengelyi László: Immanuel Kant. In 33 Híres bölcseleti mű. Budapest, Móra, 1995. 200–252.

Tengelyi László: Kant és a morális bűnértelmezés határa. In Tengelyi László: A bűn mint sorsesemény. Budapest, Atlantisz, 1992. 18–38.

Tengelyi László: Kant, Schellnig és a „rossz metafizikája”. In Doxa 18 (1990) 41-97.

Tengelyi László: Kant. Budapest, Kossuth, ²1995.

Tőzsér János: A jelenség valósága. In Világosság 2004. 10-12. 185-191.

Újvári Márta: Kant cogitója. In Filozófiai Figyelő 1981. 3-4. 135-164.

Újvári Márta: Kanti témák a mai angolszász analitikus filozófiában. Budapest, Akadémiai, 1993.

Újvári Márta: Lehet-e nyelvelmélete a kanti transzcendentálfilozófiának. In Magyar Filozófiai Szemle 1987. 2. 203-223.

Ullmann Tamás: Affinitás, képzelőtehetség és természet. In Világosság 2008. 2. 91-102.

Ullmann Tamás: Ítélőerő és sematizmus. In Világosság 2004. 10-12. 163-171.

Vajda Mihály: A fakultások vitája. In Kellék 24 (2004) 59-68.

Valastyán Tamás: A fogalom mágiája. Kant és Novalis - a filozófia prózája és költészete. In Kellék 24 (2004) 205-220.

Vidrányi Katalin: A kanti istenfogalom. In Uő.: Krisztológia és antropológia. Budapest, Osiris, 1998. 19–42. (Ua: A teremtés. Filozófiatörténeti tanulmányok. Szerk.: Fehér Márta. Budapest, Áron, 1996. 151–172.)

Vidrányi Katalin: Második fordulat. In Uő.: Krisztológia és antropológia. Budapest, Osiris, 1998. 43–72. (Ua.: Világosság 1972. 5. Melléklet. Újranyomva: Világosság 2004. 6. 11-30.)

Vinkovics Márta: Kant mint a klasszikus geográfia előfutára. In Magyar Filozófiai Szemle 1996. 1-3. 81-93.

Vossenkuhl, Wilhelm: „Mit szabad remélnem?” Kant harmadik kérdése . In Világosság 2004. 10-12. 17-25.

Weiss János: A gyakorlati ész kritikájának recepciójáról a romantika szerelemfelfogásáig. In Passim 1999. 1. 11-32.

Weiss János: Az út metaforája Kantnál. In Világosság 2008. 2. 5-14.

Weiss János: Hogyan lehetséges a metafizika? Salomon Maimon válasza A tiszta ész kritikájára. In Világosság 2004. 10-12. 103-113.