Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
|
Frissítve: 2014.8.30. Logika (Logikatörténet) Fejezetek a modern logika
történetéből: Gödel, Tarski, Quine Szövegolvasó szeminárium, BMNSF00101M 2014. ősz KURZUSLEÍRÁS A kurzus a
tudományág néhány filozófiai szempontból jelentős, aktuális részletkérdésével
foglalkozik (jórészt a logikai szimbólumapparátus alkalmazása nélkül),
miközben elvezet a logika és a modern metafizika, nyelvfilozófia és
ismeretelmélet határterületeire is. Oktató:
Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu) Időpont:
Szerda 10.15 – 11.45 Hely: Ans 010 A szeminárium a hallgatók otthoni és órai
aktivitására épülő oktatási forma. Az
órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg,
mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő
szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre
való készülés elengedhetetlen. A foglalkozásra a kijelölt szövegeket mindenki
hozza magával! Követelmények A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati
jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek
feltétele. A gyakorlati jegyet egy házi dolgozat és az otthoni készülésre
épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a
félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális
hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár
aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs
különbség. Órai munka
Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy
bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe! A házi dolgozat témája: Gödel és Tarski bizonyításának összehasonlítása A
dolgozat tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák
megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott
kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött
(szakirodalmi) szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a
bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A dolgozat az
elejétől a végéig a kijelölt problémát tárgyalja! A szerzők életrajzi
adatainak, más műveiknek vagy korának bemutatásának nincs helye a
dolgozatban. Az kezdődjön mindjárt a tárgyalni kívánt probléma megragadásával,
rövid bemutatásával, majd folytatódjék annak részletes elemzésével! A
dolgozat leadási határideje: elektronikusan: 11. 8. (szombat) 24 óra ÉS kinyomtatva: 11. 12. (szerda) 10.15 A
házi dolgozat formai követelményei: Címlap és bibliográfia nélkül négy teljes oldal. Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös
margó, 1,5-ös (lábjegyzetekben 1-es) sortávolság. A bekezdések között ne
legyen sorkihagyás vagy térköz! A dolgozatokat kinyomtatva és elektronikusan is be kell adni. A
hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai
követelményeiről jó összefoglaló található a következő oldalon: http://www.gfhf.hu/download/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf
A formailag nem megfelelő vagy a Word által is jelzett helyesírási hibákat
tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom. A tervezett menetrend Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán
változhatnak. Ezért az órákra való készülést ajánlott mindig a kurzus
honlapjának felkeresésével kezdeni.
További magyar nyelvű irodalom Bács G.: Lehetséges
világok. In Kellék 27-28.
135-140. Copi, I. M. – Gould, J. A. (Szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet
kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. [A fordítás több értelemzavaró
hibát tartalmaz. Hibajegyzék: Ruzsa I.: Informális intuíció, avagy logikát
fordítani ez [van] egy kockázatos munka. In Tertium non datur. Logikai-metodológiai tanulmányok. 3 (1986)
257-288.] Farkas J. L.: Jelölet és jelentés. Frege németül In
Neumer K. – Laki J. (Szerk.): Minden
filozófia „nyelvkritika’ II. Analitikus filozófia és fenomenológia.
Budapest, Gondolat, 2004. 36-53. Farkas K. – Kelemen J.: Nyelvfilozófia. Budapest, Áron, 2002. Fazekas A. I.: A
modern létezésfogalom kialakulása. Frege nézetei a ’van’ kifejezés különböző
értelmű használatáról. Budapest, Aletheia, 2000. Frege, G.: Logikai
vizsgálódások. Budapest, Osiris, 2000. Frege-szám. In Helikon
52 (2006)3 Huoranszki F.: Modern
metafizika. Budapest, Osiris, 2001. Krajewski, S.: A Gödel-tétel filozófiai
következményei. In Tertium non datur.
Logikai-metodológiai tanulmányok 2. 1985. 231-237. Kneale, W. – Kneale, M.: A logika fejlődése. Budapest, Gondolat, 1987. Kripke, S.: Megnevezés
és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007. Lewis, D.: Lehetséges világok. In
Farkas K. – Huoranszki F. (Szerk.): Modern
metafizikai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 91-98. Márton M.: A
referencia problémái. In Kellék
27-28. 141-163. Mates, B.: Austin, Strawson, Tarski és az igazság. In Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 438-462. Nagel, E. – J. R. Newman: A Gödel-bizonyítás. In I. M. Copi – J. A. Gould Kortárs
tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985.
70-103. Popper, K. R.: Néhány filozófiai megjegyzés Tarski igazságelméletéhez. In Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 415-437. Read, S.: Bevezetés
a logika filozófiájába. Budapest, Kossuth, 2001. Russell, B.: A
filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996. 56-69. Russell-szám. In Világosság
46 (2005)12 Ruzsa I. – Máté A.: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 1997. Újabb
kiadás: Ruzsa I.: Bevezetés a modern
logikába. Budapest, Osiris, 2000. Ruzsa I. (Szerk.): Logikai zsebenciklopédia. Budapest, Áron, 1998. Ruzsa I. (Szerk.): Tertium non datur. Budapest, Osiris, 2000. Sainsbury, R. M.: Paradoxonok. Budapest, Typotex, 2002 Smullyan, R. M.: Gödel
nemteljességi tételei. Budapest, Typotex, 1999. Sós V.: Modern
igazságelméletek. Filozófiai-logikai elemzés. Budapest, Gondolat, 1978. Stalnaker, R.: Lehetséges világok. In Farkas K. –
Huoranszki F. (Szerk.): Modern
metafizikai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 99-109. Szabó E. – Vecsey Z. (Szerk.): A jelentés dimenziói. Modális elméletek Kripke után. Szeged,
JATEPress, 1993. Szabó E. – Vecsey Z. (Szerk.): Ki volt Sherlock Holmes? Tanulmányok a nevek szemantikájáról.
Szeged, Klebelsberg, 2005. Zvolenszky Zs.: Russell
megingathatatlan elmélete a határozott leírásokról. In Kellék 27-28. 165-177. |