Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2015. 09. 04. Logika (Logikatörténet) Fejezetek a modern logika történetéből: Gödel, Tarski, Quine Szövegolvasó szeminárium, BMNSF00101M 2015. ősz KURZUSLEÍRÁS A kurzus a tudományág néhány filozófiai szempontból jelentős, aktuális részletkérdésével foglalkozik (jórészt a logikai szimbólumapparátus alkalmazása nélkül), miközben elvezet a logika és a modern metafizika, nyelvfilozófia és ismeretelmélet határterületeire is. Oktató: Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu) Időpont: kedd 14.15 – 15.45 Hely: Tárogató 228 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. . Az egyes órákon egy-egy néha kifejezetten hosszú szövegeket tekintünk át, amelyek alig-alig lesznek feldolgozhatók a másfél óra alatt. (Hogy mennyire, az a hallgatók felkészültségétől függ.) Minden órát azzal kezdünk, hogy a kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük egymástól, és minden egységgel kapcsolatban megpróbálunk válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít azzal kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által megvalósítani kívánt projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések megválaszolására. A foglalkozásra a kijelölt szöveget mindenki hozza magával! Követelmények A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet egy házi dolgozat és az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség. Órai munka Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe! A házi dolgozat témája: Gödel
és Tarski bizonyításának összevetése A dolgozat tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött (szakirodalmi) szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A dolgozat az elejétől a végéig a kijelölt problémát tárgyalja! A szerzők életrajzi adatainak, más műveiknek vagy korának bemutatásának nincs helye a dolgozatban. Az kezdődjön mindjárt a tárgyalni kívánt probléma megragadásával, rövid bemutatásával, majd folytatódjék annak részletes elemzésével! A dolgozat leadási határideje: elektronikusan: 11. 21. (szombat) 24 óra ÉS kinyomtatva: 11. 24. (kedd) 14.15 A házi dolgozat formai követelményei: Címlap és bibliográfia nélkül négy teljes oldal. Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös (lábjegyzetekben 1-es) sortávolság. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy térköz! A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó összefoglaló találhatót nyújt: http://gff-szeged.hu/uploads/fm/sorvezeto_szeged.pdf A dolgozatokat kinyomtatva és elektronikusan kell beadni. A formailag nem megfelelő, késve érkezett vagy a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom. A tervezett
menetrend Az időbeosztás és az
olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
További magyar
nyelvű irodalom Bács G.: Lehetséges
világok. In Kellék 27-28.
135-140. Copi, I. M.
– Gould, J. A. (Szerk.): Kortárs tanulmányok
a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. [A fordítás több
értelemzavaró hibát tartalmaz. Hibajegyzék: Ruzsa I.: Informális intuíció,
avagy logikát fordítani ez [van] egy kockázatos munka. In Tertium non datur. Logikai-metodológiai
tanulmányok. 3 (1986) 257-288.] Farkas J.
L.: Jelölet és jelentés. Frege németül In Neumer K. – Laki J. (Szerk.): Minden filozófia „nyelvkritika’ II.
Analitikus filozófia és fenomenológia. Budapest, Gondolat, 2004. 36-53. Farkas K. –
Kelemen J.: Nyelvfilozófia.
Budapest, Áron, 2002. Fazekas A.
I.: A modern létezésfogalom
kialakulása. Frege nézetei a ’van’ kifejezés különböző értelmű használatáról.
Budapest, Aletheia, 2000. Frege, G.: Logikai vizsgálódások. Budapest,
Osiris, 2000. Frege-szám.
In Helikon 52 (2006)3 Huoranszki
F.: Modern
metafizika. Budapest, Osiris, 2001. Krajewski,
S.: A Gödel-tétel filozófiai következményei. In Tertium non datur. Logikai-metodológiai tanulmányok 2. 1985.
231-237. Kneale, W.
– Kneale, M.: A logika fejlődése.
Budapest, Gondolat, 1987. Kripke, S.:
Megnevezés és szükségszerűség.
Budapest, Akadémiai, 2007. Lewis, D.: Lehetséges világok. In Farkas K. – Huoranszki F.
(Szerk.): Modern metafizikai
tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 91-98. Márton M.: A
referencia problémái. In Kellék
27-28. 141-163. Mates, B.: Austin, Strawson, Tarski és az igazság. In Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 438-462. Nagel, E. –
J. R. Newman: A Gödel-bizonyítás.
In I. M. Copi – J. A. Gould Kortárs tanulmányok a logikaelmélet
kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. 70-103. Popper, K. R.: Néhány filozófiai megjegyzés Tarski igazságelméletéhez. In Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 415-437. Read, S.: Bevezetés a logika filozófiájába.
Budapest, Kossuth, 2001. Russell,
B.: A filozófia alapproblémái.
Budapest, Kossuth, 1996. 56-69. Russell-szám.
In Világosság 46 (2005)12 Ruzsa I. –
Máté A.: Bevezetés a modern logikába.
Budapest, Osiris, 1997. Újabb kiadás: Ruzsa I.: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 2000. Ruzsa I.
(Szerk.): Logikai zsebenciklopédia.
Budapest, Áron, 1998. Ruzsa I.
(Szerk.): Tertium non datur.
Budapest, Osiris, 2000. Sainsbury,
R. M.: Paradoxonok. Budapest,
Typotex, 2002 Smullyan,
R. M.: Gödel nemteljességi tételei.
Budapest, Typotex, 1999. Sós V.: Modern igazságelméletek.
Filozófiai-logikai elemzés. Budapest, Gondolat, 1978. Stalnaker,
R.: Lehetséges világok. In Farkas K. – Huoranszki F. (Szerk.): Modern metafizikai tanulmányok.
Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 99-109. Szabó E. –
Vecsey Z. (Szerk.): A jelentés
dimenziói. Modális elméletek Kripke után. Szeged, JATEPress, 1993. Szabó E. –
Vecsey Z. (Szerk.): Ki volt Sherlock
Holmes? Tanulmányok a nevek szemantikájáról. Szeged, Klebelsberg, 2005. Zvolenszky
Zs.: Russell
megingathatatlan elmélete a határozott leírásokról. In Kellék 27-28. 165-177. |