Hankovszky Tamás    profil    publikáció    oktatás    linkek

 

 

 

______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________

 

Létrehozva: 2008. 12. 19.

Frissítve: 2009. 02. 17.

 

Speciális filozófiatörténet, BBNSF90100

Fejezetek a társadalomfilozófia történetéből

előadás

2009. tavasz

 

KURZUSLEÍRÁS

 

 

Oktató: Hankovszky Tamás adjunktus

Időpont: Szerda 10.15 – 11.45

Hely: Ste. AudMax

 

A kurzus a következő szerzők társadalom- és politikai filozófiai nézeteit tekinti át: Machiavelli, Hobbes, Locke, Montesquieu, Rousseau, Kant

 

Követelmények

Zárthelyi dolgozat és kollokvium (mindegyik teszt formában)

A ZH-k félév végi jegyből való részesedése

  • 1. ZH: 15 pont
  • 2. ZH: 15 pont
  • kollokvium: 70 pont

A ZH-k időpontja (Pót-ZH nincs.)

  • 1. ZH: 04.01.
  • 2. ZH: 05.20.

A ZH-k anyaga

Az előadásokon elhangzottak, a tárgyalt alkotókhoz tartozó kötelező másodlagos irodalom és a tőlük kijelölt szemelvények szövegismerete.

  • 1. ZH: Machiavelli, Hobbes, Locke
  • 2. ZH: Montesquieu, Rousseau, Kant

A ZH-k megírása mindkét alkalommal két turnusban történik.

  • 1. turnus 1015: akiknek a vezetékneve A-K betűvel kezdődik
  • 2. turnus 1100: akiknek a vezetékneve L-Zs betűvel kezdődik

 

A hallgatók a félév végén aláírást és kollokviumi jegyet kaphatnak. Az aláírás (és így a vizsga) feltétele legalább 10 ZH-pont megszerzése. 24 ZH-pont elérése esetén megajánlott négyes, 24 pont feletti teljesítmény esetén megajánlott jeles jár.

A félév végi jegy ponthatárai

  • 50-60 = elégséges
  • 61-70 = közepes
  • 71-80 = jó
  • 81-100 = jeles

 

Kötelező másodlagos irodalom

Strauss, Leo – Joseph Cropsey: A politikai filozófia története I-II. Budapest, Európa, 1994. (Az előadásokon tárgyalt szerzőkről szóló fejezetek, várhatóan: I. kötet: 407-432, 542-573, 650-697; II. kötet 5-35, 68-97, 99-151.)

 

Kötelező szemelvények

Machiavelli: A fejedelem. Machiavelli művei. Budapest, Európa, Budapest, 1978. 6-8., 15-19., 25. fejezet

Hobbes: Leviatán I-II. Kossuth Kiadó, 1999. 1. kötet, 13-14. fejezet

Locke: Értekezés a polgári kormányzatról. Budapest, Gondolat, 1986. 2-5., 8-9., 11-12. 19. fejezet

Montesquieu: A törvények szelleméről. Budapest, Osiris-Attraktor, 2000. XI/1-6. fejezet

Rousseau: A társadalmi szerződésről. Budapest, Pannon Klett, 1997. I/1-9., II/1-3., III/1., 12-17. fejezet

Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről. In Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek. Budapest, Helikon, 1978. 59-200.

Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? In Kant: Történelemfilozófiai írások. Szeged, Ictus, 1997. 15-22.

 

Elsődlegesen ajánlott irodalom

Kant: Az örök békéről. In Kant: Történelemfilozófiai írások. Szeged, Ictus, 1997. 255-309. (Egy elavult, nehezebben olvasható fordítás)

Rousseau: Értekezés a tudományokról és a művészetekről. In Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek. Budapest, Helikon, 1978. 5-28.

Hume: Az eredeti szerződésről. In David Hume összes esszéi II. Budapest, Atlantisz, 1994. 225-246.

Spinoza: Teológiai-politikai tanulmány. Budapest, Akadémiai, 1984. 16., 20. fejezet

Montesquieu: A rómaiak nagysága és hanyatlása. Budapest, Magyar Helikon, 1975.

Skinner, Quentin: Machiavelli. Budapest, Atlantisz, 1996.

Dunn, John: Locke. Budapest, Atlantisz, 1992.

Locke: Levél a vallási türelemről. Budapest, Akadémiai, 1973.

Shklar, Judith N.: Montesquieu. Budapest, Atlantisz, 1994.

Desgraves, Louis: Montesquieu. Budapest, Osiris, 2003.

Tuck, Richard: Hobbes. Budapest, Atlantisz, 1993.

Strauss, Leo: Természetjog és történelem. Budapest, Attraktor, 1999. 122-229.

Manet, Pierre: A liberális gondolat története. Pécs, Tanulmány, 1994.

Szécsényi Endre: Társiasság és tekintély. Esztétikai politika a 18. századi Angliában. Budapest, Osiris, 2002.

Kontler László: Locke és a liberális természetjogi hagyomány. In Locke: Értekezés a polgári kormányzatról. Budapest, Gondolat, 1986. 7-37.

Kontler László: Az állam rejtelmei. A brit konzervativizmus és a politika kora újkori nyelvei. Budapest, Atlantisz, 1997.

Ludassy Mária: Négy arckép. Budapest, Szépirodalmi, 1989.

Ludassy Mária: A toleranciától a szabadságig. Budapest, Kossuth, 1992.

Ludassy Mária: Leviatán – természetünk mesterséges szörnyszülötte. In Hobbes: Leviatán I-II. Kossuth Kiadó, 1999. 1. kötet 7-63.

Ludassy Mária: „Előbb szabály, aztán morál” Variációk egy témára Hobbes, Locke és Hume kapcsán. In „Sem vele, sem nélküle”. Változatok a szabadág témájára. Budapest, T-Twins, 1996. 13-28.

Ludassy Mária: A nemzet kétféle fogalmáról. A társadalmi szerződéstől a lengyel alkotmányig. In „Sem vele, sem nélküle”. Változatok a szabadág témájára. Budapest, T-Twins, 1996. 13-28.

Ludassy Mária: A moralista Jean-Jacques és a törvényhozó Rousseau. In Rousseau: Értelkezések és filozófiai levelek. Budapest, Magyar Helikon, 1978. 815-858.

Ludassy Mária: Az ész államáig és tovább…. Budapest, Magvető, 1979

Heller Ágnes: Portrévázlatok az etika történetéből. Budapest, Gondolat, 1976.

Cassirer, Ernst: Rousseau, Kant, Goethe. Budapest, Atlantisz, 2008.