Frissítve: 2009.03.18. A
történelem filozófiája és teológiája – válogatott bibliográfia Almási Miklós: Kis
Hegel-könyv. Budapest, Athenaeum, 2005. 101-170. Ankersmit, Frank R.: A történelmi reprezentáció. In
Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és művészet
között. A modern történelemelmélet problémái. Budapest, L’Harmattan - Atelier, 2003.
235-263. Arendt, Hannah: A történelem fogalma. Ókori és modern. In Arendt: Múlt és jövő
között. Nyolc gyakorlat a politikai gondolkodás terén. Budapest, Osiris,
1995. 49-99. Aron, Raymond: A
történelmi érthetőség három módja. In Takács Á. (szerk.): A történelem
anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. században. Budapest, L’Harmattan, 2004. 119-135. Aron, Raymond: Az
értelmiség ópiuma. Budapest, Akadémiai, 2006. 109-203. Aron, Raymond: Bergson
és a történelem. In Takács Á. (szerk.): A történelem anyaga. Francia
történelemfilozófia a XX. században. Budapest, L’Harmattan,
2004. 47-51. Aron, Raymond: Ember és
történelem. In Filozófiai Figyelő 1984. 4. Balogh József
(szerk.): Polgári történetfilozófia I-II. Budapest, ELTE, 1968. Bann, Stephen: Klió
felöltöztetése. In Kisantal
Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között. A modern történelemelmélet
problémái. Budapest, L’Harmattan - Atelier, 2003. 287-302. Barthes, Roland: A
történelem diskurzusa. In Kisantal
Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között. A modern történelemelmélet
problémái. Budapest, L’Harmattan - Atelier, 2003. 87-98. Bendl Vera: Prófécia és apokaliptika
különbsége Martin Buber és Jacob Taubes két írása alapján. Budapest, MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont, 2001. Benjamin, Walter: A
történelem fogalmáról. In Benjamin: Angelus Novus. Budapest, Magyar Helikon, 1980. 961-974. Benoist, Jocelyn: Szakítás a történeti idealizmussal: fogalmaink újratérbeliesítése. Takács Ádám (szerk.): A történelem
anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. században. Budapest, L’Harmattan, 2004. 207-222. Bergyajev, Nyikolaj: A
történelem értelme. Budapest, Aula, 1994. Berlin, Isaiah: Történelmi szükségszerűség. In Berlin: Négy
esszé a szabadságról. Budapest, Európa, 1990. 181-333. Bloch, Marc: A
történész mestersége. Történelemelméleti írások. Budapest, Osiris,
1996. Boman, Thorleif: A héber és a görög gondolkodásmód
egybevetése. Budapest, Kálvin, 1989. 103-133. Bousset, Jacques-Bénigne: Discours sur l’histoire universelle Brandl Borbála: Lehetséges
történetfilozófia. (Immanuel Kant történetfilozófiájáról) In Magyar
Filozófiai Szemle 2002. 4. 421-463. Brown, Peter: Szent
Ágoston élete. Budapest, Osiris, 2003. 367-386. Buber, Martin: A
próféták hite. Budapest, Atlantisz, 1991. Különösen: 121-260. Bultmann, Rudolf: A
János-evangélium eszkatológiája. In Bultmann: Hit és
megértés. Válogatott tanulmányok. Budapest, L'Harmattan,
2007. 71-84. Bultmann, Rudolf: A köztes
időben élő ember az újszövetség szerint. In Bultmann: Hit és megértés. Válogatott tanulmányok.
Budapest, L'Harmattan, 2007. 264-278. Bultmann, Rudolf: Történelem
és eszkatológia. Budapest, Atlantisz, 1994. Burckhardt, Jacob: Világtörténelmi
elmélkedések. Bevezetés a történelem tanulmányozásába. Budapest, Atlantisz,
2001. különösen: 11-50. Camus, Albert: A
lázadó ember. Budapest, Bethlen, 1992. Canguilhem, Georges: Haladás. Egy
utópikus eszme tündöklése és bukása. In Magyar
Lettre Internationale. 1998. Canguilhem, Georges: A
tudománytörténet tárgya. In Vulgo, 2000. 1-2. Carr, Edward Hallett: Mi
a történelem? Budapest, Századvég, 1993. Certeau, Michel de: Az írás
és a történelem. In Kisantal
Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között. A modern történelemelmélet
problémái. Budapest, L’Harmattan - Atelier, 2003. 99-111. Certeau, Michel de:
Történelem és struktúra. In Takács Á. (szerk.): A történelem anyaga.
Francia történelemfilozófia a XX. században. Budapest, L’Harmattan, 2004. 137-144. Collingwood, Robin George: A
történelem eszméje. Budapest, Gondolat, 1987. Különösen: 49-62. Condorcet, M. J. A. N.: Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története.
Budapest, Gondolat, 1998. Esquisse d'un tableau historique des progrès de l'esprit humain Croce, Benedetto: A szellem filozófiája. Válogatott írások.
Budapest, 1987. 549-639. Cullmann, Oscar: Krisztus
és az idő. Az őskeresztény idő- és történelemszemlélet. Budapest,
Hermeneutikai Kutatóközpont, 2000. Csapó Krisztina: II.
Frigyes császár mint Antikrisztus a joachimita irodalomban és a pápai propagandában. In
Molnár Péter - Szakács Béla Zsolt (szerk.): Mediaevalia.
Középkori eszmetörténeti tanulmányok. Budapest, ELTE BTK Középkori
Egyetemes Történeti Tudományos Diákkör, 1992. 53-69. Csejtei Dezső et al. (szerk.): Ész - Élet – Egzisztencia IV.
Történetfilozófia 1. Szeged, Pro Philosophia Szegediensi, 1994. Daniélou, Jean: A
történelem misztériuma. Budapest, Kairosz,
2006. Danto, Arthur C.: A
narratívák szerepe a történeti magyarázatban. In Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között.
A modern történelemelmélet problémái. Budapest, L’Harmattan,
2003. 61-83. Danto, Arthur C.: Szubsztantív
és analitikus történelemfilozófia. (Hálózati dokumentum) Deák Ágnes: A történelem mint veszélyeztetett faj? Viták a posztodern történetírásról. In Aetas 1996. 1. 155-161. Dilthey, Wilhelm: Bevezetés
a szellemtudományokba. In Dilthey:
A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Tanulmányok.
Budapest, Gondolat, 1974. 57-247. különösen: 61-69., 198–247. (Új kiadás:
Budapest, Gondolat, 2004. 11-15., 92-121.) Dray, William:
„Megmagyarázni, hogy mi” – a történelemben. In Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között.
A modern történelemelmélet problémái. Budapest, L’Harmattan
- Atelier, 2003. 53-59. Duby, Georges: Folytonos
történelem. Budapest, Napvilág, 2000. Duby, Georges – Lardreau, Guy: Párbeszéd a történelemről.
Budapest, Akadémiai, 1983. Eliade, Mircea: A szent és a profán.
Budapest, Európa, 1987. Eliade, Mircea: Az örök visszatérés mítosza
avagy a mindenség és a történelem. Budapest, Európa, 1993. Erdélyi Ágnes: A történeti
ész kritikája. In Magyar Filozófiai Szemle 1976. 494-534. Erdélyi Ágnes: Analitikus történelemfilozófia:
kérdések és perspektívák. In Farkas Katalin - Orthmayr
Imre (szerk.): Bölcselet és Analízis. ELTE Eötvös, Budapest, 2003.
313-322. Erdélyi Ágnes: Száz
év után. Két álláspont a történelemfilozófiáról és a történeti tudományokról.
In Világosság 2004. 10-12. 83-93. Erdélyi Ágnes -
Kelemen János: Történelemfilozófia: kérdések és perspektívák. In Filozófiai
Figyelő 1984. 4. 6-31. Fabiny Tibor: Fiorei Joachim. In Fabiny: A keresztény hermeneutika kérdései és
története. Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998. 198-207. Farkas Zoltán: Cui prodest… A posztmodern történetírásról.
In Aetas 1996. 4.
80-88. Fichte, Johann Gottlieb: A jelenlegi kor alapvonásai. In Fichte: Válogatott
filozófiai írások. Budapest, Gondolat, 1981. 413-701. Különösen: 416‑480.,
553-570. Die
Grundzüge des gegenwärtigen
Zeitalters Fodor György: Az eszkatológia néhány qumráni
sajátossága. In Rokay
Zoltán (szerk.): Egység a különbözőségben. Budapest, Szent István
Társulat, 2002. 25-31. Foucault, Michel: Mi
a felvilágosodás? (Was ist
Aufklärung?) In Szakolczai Árpád (szerk.): A modernség
politikai-filozófiai dilemmái a felvilágosodáson innen és túl. Michel
Foucault írásaiból. Budapest, MTA Szociológiai Kutató Intézet, 1991.
87–114. Fukuyama, Francis: A
történelem vége és az utolsó ember. Budapest, Európa, 1994. Gábor György: Az én történetem, a te
történeted: a mi történelmünk. In Beszélő 2002. 9-10. 166-172. Gadamer, Hans-Georg:
Hermeneutika és historizmus. In Gadamer:
Igazság és módszer. Budapest, Osiris, 2003. 553-588. Gossman, Lionel:
Történetírás és irodalom. Reprodukció vagy jelentéstulajdonítás. In Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány
és művészet között. A modern történelemelmélet problémái. Budapest, L’Harmattan - Atelier, 2003.
133-168. Gyurgyák János - Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II.
Budapest, Osiris, 2006. Halbig, Christoph:
Igazság-koncepció és történetfilozófia Hegelnél. In Rózsa Erzsébet – M. Quante (szerk.): Az aktuális Hegel. Kossuth
Egyetemi Kiadó, Debrecen 2003, 105-125. Hankovszky Tamás: Az egyetemes
történelem rejtélye. In A Szív 100 (2014)7-8. 43-46. Hankovszky Tamás: Az idő és a történelem
keresztény felfogása. In Teológia 45 (2011)3-4. 151-159. Hankovszky Tamás: Transzcendentális
mitológia. Fichte az emberi történelem feltehető kezdeteiről. Hegel, G. W. F.: Előadások a világtörténet filozófiájáról.
Budapest, Akadémiai, 1979. Különösen: 33–111. Hempel, Carl G.: Az általános törvények szerepe a történettudományban. In Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány
és művészet között. A modern történelemelmélet problémái. Budapest, L’Harmattan - Atelier, 2003.
37-51. Hempel, Carl G. – Oppenheim, Paul: A
tudományos magyarázat logikája. In Forrai Gábor – Szegedi Péter (szerk.):
Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Áron, 1999. 109–127. Herder, Johann
Gottfried: Az emberi művelődés újabb történetfilozófiája. In Herder: Értekezések,
levelek. Budapest, Európa, 1983. 7-167. Herder, Johann
Gottfried: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról. In Herder: Eszmék
az emberiség történetének filozófiájáról és más írások. Budapest,
Gondolat, 1978. 41-454. Különösen: 403-454. Ideen zur Philosophie
der Geschichte der Menschheit Hyppolite, Jean: Hegel – az
ész csele és a történelem. In Takács Á. (szerk.): A történelem anyaga.
Francia történelemfilozófia a XX. században. Budapest, L’Harmattan, 2004. 53-59. Iggers, Georg G.: A német historizmus. A német történetfelfogás Herdertől napjainkig. Budapest, Gondolat, 1998. Kant, Immanuel: A fakultások
vitája. In Kant: Történelemfilozófiai írások. Szeged, Ictus, 1995-1997. 335-455. Különösen: 415-432. Kant, Immanuel: Az
emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből. In
Kant: Történelemfilozófiai írások. Szeged, Ictus,
1995-1997. 43-58. Idee zu einer
allgemeinen Geschichte in weltbürgerlicher Absicht Kant, Immanuel: Az
emberi történelem feltehető kezdete. In Kant: Történelemfilozófiai írások.
Szeged, Ictus, 1995-1997. 89-103. Mutmaßlicher
Anfang der Menschengeschichte Kant, Immanuel: Recentiók Herder Eszméiről. In Kant:
Történelemfilozófiai írások. Szeged, Ictus,
1995-1997. 59-86. Recensionen
von J.G.Herders Ideen zur Philosophie
der Geschichte der Menschheit Kaposi Márton: Vico
történelemfilozófiája. In Világosság 2006. 2. 97-112. Kasper, Walter: Jézus a
Krisztus. Budapest, Vigilia, 1996. 75-95. Kelemen János: Az ész képe és tette.
A történeti megismerés idealista elméletei. Budapest, Atlantisz, 2000. Kelemen János: Nyelv és
történelem: Dante, Vico, Hegel. Kellner, Hans: A
Valóság legmélyebb tisztelete. In Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között.
A modern történelemelmélet problémái. Budapest, L’Harmattan
- Atelier, 2003. 211-232. Kermode, Frank: A modern
apokalipszis. In Café Bábel 2000. 1. 31-43. Kessler, Hans: Krisztológia. 2. fejezet: Bibliai alapok In Theodor
Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve 1. Budapest, Vigilia, 1996. Különösen: 254-272., 279-285. Kierkegaard, Sören: Filozófiai morzsák. Budapest, Göncöl, 1997. Kisantal Tamás: White
mitológiája. Retorika, tropológia és narrativitás Hayden White
történelemelméletében. In Bókay
Antal - M. Sándorfi Edina (szerk.): Kereszetez(őd)ések. Dekonstrukció, retorika és megértés a mai
irodalomelméletben. Osiris, Budapest, 2003. 250-275. Kisantal Tamás:
Történettudomány és történetírás. In Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között.
A modern történelemelmélet problémái. Budapest, L’Harmattan
- Atelier, 2003. 7-34. Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány
és művészet között. A modern történelemelmélet problémái. Budapest, L’Harmattan - Atelier, 2003. Kisantal Tamás - Szeberényi
Gábor: A történetírás „nyelvi fordulata”. In Bódy Zs. - Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a
társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Budapest,
Osiris, 2003. 413 – 442. Kisantal Tamás - Szeberényi
Gábor: Hayden White „hasznáról és káráról”. Narratológiai kihívás a történetírásban. In Aetas 2001. 1-2.
116-133. Kiss Lajos András: Egység vagy
sokféleség. Jean-Francois Lyotard Kant történelem- és
politikafilozófiájáról. In Kellék 24 (2004) 179-196. Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövők. A történeti idők szemantikája.
Budapest, Atlantisz, 2003. Különösen: 17-40., 147-178., 401-430. Kovács Gábor: Egy
század eleji látomás a történelem végéről. Oswald Spengler, az alkony
prófétája. In 2000 1997. 10. 51-59. LaCapra, Dominick: A gondolkodástörténet újraértelmezése és a
szövegolvasás. In Kisantal
Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között. A modern történelemelmélet
problémái. Budapest, L’Harmattan - Atelier, 2003. 169-209. Lancel, Serge: Szent Ágoston. Budapest, Európa, 2004.
644-680. Lendvai L. Ferenc:
Kant történelemfilozófiája és a porosz reformok. In Schmal Dániel (szerk.): Descartes,
Kant, Husserl, Heidegger. Budapest, Atlantisz, 2002. 283-289. Lenin, Vlagyimir
Iljics: Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a
proletariátus feladatai a forradalomban. Budapest, Kossuth, 1973. Lessing, Gotthold Ephraim: Az
emberi nem nevelése. In Magyar Filozófiai Szemle 1992. 5-6.
986-1012. Die
Erziehung des Menschengeschlechts Lévi-Strauss,
Claude: Faj és történelem. Budapest, Napvilág, 1999. Lévi-Strauss,
Claude: Történelem és dialektika. In Filozófiai Figyelő 1985. 1-2.
54-71. Löwith, Karl: Világtörténelem
és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei. Budapest,
Atlantisz, 1996. Lyotard,
Jean-Francois: A történelem egyetemessége és a kultúrák közti különbségek. In Bujalos I. (szerk.): A
posztmodern állapot. Budapest, Századvég, 1993. 251-267. Ludassy Mária: Magánhangzók
és matematika. Rousseau és Condorcet
történelemfilozófiája nyelvelméletük tükrében. In Forrai Gábor - Margittay Tihamér (szerk.) Tudomány és történet.
Budapest, Typotex, 2002. 306-332. Magyarics Tamás: Klió és/vagy
Kalliopé? A posztmodern amerikai történetírás néhány kérdése. In Aetas 1996. 1. Maritain, Jasques: A történelem filozófiája. In Takács Á. (szerk.):
A történelem anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. században.
Budapest, L’Harmattan, 2004. 63-84. Marno Dávid: Magyarázat
vagy reprezentáció: az analitikus történelemfilozófiától Hayden
White-ig. In Farkas Katalin - Orthmayr Imre
(szerk.): Bölcselet és Analízis. ELTE Eötvös, Budapest, 2003. 323-341. Marno Dávid: Véget
érhet-e a történelem? Hegel és Danto a történelem
végéről. In Világosság 2000. 1. Marrou, Henri-Irénée: A mai francia történetírás ismeretelmélete.
In Takács Á. (szerk.): A történelem anyaga. Francia történelemfilozófia a
XX. században. Budapest, L’Harmattan, 2004.
103-118. Marquard, Odo: A megvádolt és fölmentett ember a XVIII. század
filozófiájában. In Marquard:
Az egyetemes történelem és más mesék. Budapest, Atlantisz, 2001.
101-129. Marquard, Odo: Az egyetemes történelem és más mesék. In Marquard: Az egyetemes
történelem és más mesék. Budapest, Atlantisz, 2001. 251-273. Marx, Karl - Engels,
Friedrich: A
Kommunista Párt kiáltványa. Budapest, Kossuth, 1986. Manifest der Kommunistischen
Partei Marx, Karl - Engels,
Friedrich: A német ideológia. MEM, Budapest, Kossuth, 1969.
Feuerbach-fejezet McGinn, Bernard: Antikrisztus.
Az emberiség kétezer éve a gonosz bűvöletében. Budapest, 1995. Mesterházi Miklós: Renault
Clio. Védőbeszéd a történetfilozófia tárgyában.
[Budapest], T-Twins - Lukács Archívum, 1995. Miklós Tamás: A zűrzavar
képei. (Schiller: A fenségesről) In Farkas Katalin - Orthmayr
Imre (szerk.): Bölcselet és Analízis. ELTE Eötvös, Budapest, 2003.
289-295. Miklós Tamás:
Angelus Perditus. In Karl
Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet. A
történelemfilozófia teológiai gyökerei. Budapest, Atlantisz, 1996. 7-33. Mink, Louis O.: Az
elbeszélő forma mint kognitív eszköz. In Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány
és művészet között. A modern történelemelmélet problémái. Budapest, L’Harmattan - Atelier, 2003.
113-132 Müller, Gerhard
Ludwig: Katolikus dogmatika. A teológia tanulmányozásához és
alkalmazásához. Budapest, Kairosz, 2007.
499-549. Münzer, Thomas: A
Gideon kardjával. Budapest, Helikon, 1982.
Különösen: 15-46. Nietzsche,
Friedrich: A történelem hasznáról és káráról. Budapest, Akadémiai,
1989. Vom Nutzen und Nachtheil der Historie für das Leben
Nocke, Franz-Josef: Eszkatológia. I. fejezet: A világ beteljesedése. In
Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve 2. Budapest, Vigilia, 1997. 397-441. Noiriel, Gérard: A történetírás „válsága”. Elméletek,
irányzatok és viták a történelemről tudománnyá válásától napjainkig.
Budapest, Napvilág, 2001. Ocskay Gyula: A felelőtlenség dicsérete avagy kihátrálás a diskurzusból. In Pro Philosophia Füzetek
26-27. 2001. 2-3. 125-132. Orthmayr Imre: Történelmi
haladás és evolúció. In Farkas Katalin - Orthmayr
Imre (szerk.): Bölcselet és Analízis. ELTE Eötvös, Budapest, 2003.
296-312. Ördögh Éva: A történelem mint új tudomány avagy észrevételek a
történelem tudományosságáról Giambattista Vico gondolkodásában. In Magyar Filozófiai Szemle
1993. 5-6. 849-869 Papp Zsolt: Történelemfilozófia –
megoldás a rendszer margóján? In Világosság 1972. 5. Melléklet.
(Újranyomva: Világosság 2004. 6. 49-63.) Popper, Karl R.: A historicizmus
nyomorúsága. Budapest, Akadémiai, 1989. Popper, Karl R.: A történetírás és a történelem értelme. In Popper: Megismerés,
Történelem, Politika. Válogatott írások és előadások. Budapest, AduPrint, 1997. 133-156. Rathmann János: Herder
eszméi – A historizmus útján. Budapest, Akadémiai, 1983. Rathmann János: Kant és
Herder – hasonlóság és különbözőség. In Kellék 24 (2004)
243-248. Redl Károly:
Történetteológia és hermeneutika a középkorban. In Filozófiai Figyelő
1985. 1-2. 19-30. Ricoeur, Paul: A történelem
és a fikció kereszteződése. In Ricoeur:
Válogatott irodalomelméleti tanulmányok. Budapest, Osiris, 1999.
353-372. Ricoeur, Paul: A
történelemben írása és a múlt megjelenítése. In Takács Á. (szerk.): A
történelem anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. században. Budapest,
L’Harmattan, 2004. 147-186. Ricoeur, Paul: Objektivitás
és szubjektivitás a történelemben és a történetírásban. In Takács Á.
(szerk.): A történelem anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. században.
Budapest, L’Harmattan, 2004. 85-102. Rokay Zoltán: J. G.
Fichte történelemfilozófiájának időszerűsége. In Rokay Zoltán (szerk.): Egység a különbözőségben.
Budapest, Szent István Társulat, 2002. 167-175. Rousseau,
Jean-Jacques: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és
alapjairól. In Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek. [Budapest],
Magyar Helikon, 1978. 59-158. Online
(más művek részletei között) Discours sur l'Origine et les Fondements de l'Inégalité parmi les Hommes Rugási Gyula: Az ezeréves
királyság. Hierapoliszi Papiasz
eszkhatológiai töredékei. In Magyar Filozófiai
Szemle 2002. 3. 227-263. Rugási Gyula: Eszkhatológia és történet-teológia. Pécs,
Jelenkor, 2004. Schelling, F. W. J.: A transzcendentális idealizmus rendszere.
Budapest, Gondolat, 1983. 353-375. Schiller, Friedrich:
A fenségesről. In Schiller: Művészet- és történelemfilozófiai írások.
Budapest, Atlantisz, 2005. 353-369. Schiller, Friedrich:
Mi az egyetemes történelem és mi végre is tanulmányozzuk? In Schiller: Művészet-
és történelemfilozófiai írások. Budapest, Atlantisz, 2005. 383-419. Was heißt und zu welchem Ende
studiert man Universalgeschichte? Sloterdijk, Peter: A történelem
után. In memoriam Jacob Taubes.
In 2000 1992. 8. Spengler, Oswald: A
Nyugat alkonya. A világtörténelem morfológiájának körvonalai. Budapest,
Európa, 1994. Különösen: 1. kötet 19–101. Szekeres András
(szerk.): A történész szerszámosládája. A jelenkori történeti gondolkodás
néhány aspektusa. Budapest, L’Harmattan, 2002. Szent Ágoston:
Isten városáról I-IV. Budapest, Kairosz,
2005-2007. (A negyedik kötet még nem jelent meg. Az egész mű korábbi
fordítása 1861-ből.) Szent Ireneusz: Az apostoli igehirdetés feltárása. In A II.
századi görög apologéták. (Ókeresztény írók 8.) Budapest, Szent István
Társulat, 1984. 575-631. Szijártó M. István:
Mi a mikrotörténelem? In:
Aetas 1996. 4. 157-182. Szolovjov, Vlagyimir: Az
Antikrisztus története. Budapest, Századvég, 1993. Takács Ádám
(szerk.): A történelem anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. században.
Budapest, L’Harmattan, 2004. Takács Ádám: A
történelem francia filozófiájáról. In Takács Ádám (szerk.): A történelem
anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. században. Budapest, L’Harmattan, 2004. 7-19. Tatár György: Az
öröklét gyűrűje. Nietzsche és az örök visszatérés gondolata. Budapest,
Gondolat, 1989. Tatár György: Pompeji
és a Titanic. Budapest, Atlantisz, 1993. Taubes, Jacob: Nyugati eszkatológia. Budapest, Atlantisz, 2004. Teilhard de Chardin,
Pierre: Az emberi jelenség. Budapest, Gondolat, 1980. Különösen:
314–358. Tengelyi László: Történelmi
tapasztalat. In Világosság 2002. 4-7. 95-102. Thomka Beáta
(szerk.): Narratívák 4. A történelem poétikája. Budapest, Kijárat,
2000. Tuba Iván: A történelem teológiai
értelme. Budapest, Jel, 2006. Yerushalmi, Yosef Hayim: Záchor.
Zsidó történelem és zsidó emlékezet. Budapest, Osiris, 2000. Valéry: A
történelemről. In Takács Ádám (szerk.): A történelem anyaga. Francia
történelemfilozófia a XX. században. Budapest, L’Harmattan,
2004. 23-25. Veyne: Paul: Foucault
forradalmasítja a történetírást. In Takács Á. (szerk.): A történelem
anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. században. Budapest, L’Harmattan, 2004. 147-186. Vico, Giambattista: Az új tudomány. Budapest, Akadémiai,
1963. Vidrányi Katalin:
Üdvtörténet és történelem. In Vidrányi: Krisztológia és antropológia.
Budapest, Osiris, 1998. 125-136. (Ua.: Világosság 1975. 518-523.) Weil, Eric: A
történelem iránti érdeklődésünkről. In Takács Á. (szerk.): A történelem
anyaga. Francia történelemfilozófia a XX. században. Budapest, L’Harmattan, 2004. 27-45. White, Hayden: A modern esemény. In Kisantal Tamás (szerk.): Tudomány és művészet között.
A modern történelemelmélet problémái. Budapest, L’Harmattan
- Atelier, 2003. 265-286. White, Hayden: A történelem terhe. Budapest, Osiris,
1997. Különösen: 25-67. White, Hayden: A narrativitás
szerepe a valóság reprezentációjában. In Aetas 1996. 1. 98-118. White, Hayden: A ténybeli ábrázolás fikciói. In Műhely
1997. 4. |