Hankovszky Tamás    profil    publikáció    oktatás    linkek

 

 

 

______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________

 

Frissítve: 2015. 02. 10.

Etika és vallás (klasszikus német filozófia)

Kant és Fichte

előadás, BMNSF12500M, BONET00200

2015. tavasz

 

KURZUSLEÍRÁS

 

Kortársai szerint Kant „a tiszta ész evangéliumát” hirdette, és „a filozófia reformációját indította el. E kifejezések jelzik, hogy írásait a vallás összefüggésében szemlélték, és úgy vélték, Kant végre rendezte a hit és az ész felvilágosodás következtében nyílt konkurenciává vált viszonyát. A tiszta ész kritikája második kiadásához írt előszavában maga a szerző is kiemeli művének ezt az aspektusát: „Korlátoznom kellett a tudást, hogy a hit számára tér nyíljék.” A gyakorlati ész kritikájában pedig e tér ésszerű betöltése érdekében megalapozta az „észhitet”, amikor a vallás alapfogalmait az ember morális kötelességből kiindulva legitimálta. Kezdetben Fichte is ehhez a koncepcióhoz csatlakozott, rövidesen azonban a kanti filozófia mélyebb végiggondolása nyomán Kant kritikájáig és egy Kant feltételezett szándékait jobban érvényesítő etika és vallásfilozófia kidolgozásáig is eljutott. Egyikőjük rendszere sem volt azonban teljes összhangban a kereszténység önértelmezésével. Kant főműve hamar felkerült az Indexre, vagyis a katolikusok számár tiltott könyvek listájára, Fichtét pedig az ateizmussal vádolták meg, aminek nyomán katedráját is elvesztette.

A kurzus célja részletesen bemutatni Kant etikáját, és az etikára épülő vallásfilozófia kanti koncepcióját, és vázlatosan áttekinteni az etika és a vallás viszonyát Fichténél.

 

Oktató: Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com)

Időpont: Szerda 10.15 – 11.45

Hely: Anselmianum 010

 

Követelmények

A kurzus kollokviummal zárul, amely két részből áll: írásbeli beugróból és szóbeli részből. A beugró a kötelező olvasmányok szövegismeretét kéri számon. Ha a beugró sikertelen, a szóbeli rész nem kezdhető meg, és a vizsga elégtelen.

 

Kötelező olvasmányok (előzetes)

Immanuel Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Budapest, Raabe Klett, 1998. 3849. (1353. bekezdés)

Immanuel Kant: A gyakorlati ész kritikája. Szeged, Ictus, 1997.

Immanuel Kant: Tájékozódni a gondolatok között: mit is jelent ez? In Kant: Történetfilozófiai írások. [H.n.], Ictus, 1997. 23‒39.

Johann Gottlieb Fichte: Előadások a tudás emberének rendeltetéséről. Első és második előadás. In Fichte: Az erkölcstan rendszere. Budapest, Gondolat, 1976. 9–72; 14–34.

Johann Gottlieb Fichte: A világ isteni kormányzásába vetett hitünk alapjáról

Johann Gottlieb Fichte: Minden kinyilatkoztatás kritikájának kísérlete. Budapest, L’Harmattan, 2003. 15-34.

 

Ajánlott olvasmány

Hankovszky Tamás: Az ész szükségletéből fakadó hit. Kant a hit és az ész viszonyáról. In Szeiler Zsolt – Bakos Gergely – Sárkány Péter (szerk.): Hit és ész. Teológiai és filozófiai közelítések. Budapest, L’Harmattan – Sapientia, 2013. 182225.

Lewis White Beck: A Commentary on Kant's Critique of Practical Reason. Chicago, University of Chicago Press, 1960.

Lewis White Beck: Kants Kritik der praktischen Vernunft. Ein Kommentar. München, Fink, 1974. [Elérhető a kari könyvtárban.]

Andrews Reath ‒ Jens Timmermann (Ed.): Kant's Critique of Practical Reason. A Critical Guide. Cambridge, CUP, 2010.

Otfried Höffe (Hg.): Immanuel Kant. Kritik der praktischen Vernunft. (Klassiker Auslegen 26) Berlin, Akademie, 2002.

Christine M. Korsgaard: Kant's formula of universal law. In Pacific Philosophical Quarterly 1985. 12. 2447.

Henry E. Allison: Kant's Theory of Freedom. Cambridge, CUP, 1990.