Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2018. 01. 30. A filozófia problémái 4. Klasszikus német
filozófia A legfőbb jó Kant és Fichte filozófiájában szeminárium, BMNSF07400M 2018. tavasz KURZUSLEÍRÁS A legfőbb jó Kant
esetében nyíltan, a korai Fichténél kevésbé látványosan a filozófia központi fogalma.
Kapcsolatot létesít a boldogság és a moralitás, az ember érzéki és
érzékfeletti valósága, az elméleti és a gyakorlati ész, valamint a filozófiai
különböző területei között. Az a mód pedig, ahogyan Fichte ezen a ponton
módosítja a kanti örökséget, sok mindent elárul kettejük filozófiájának
kapcsolatáról is. A kurzus keretében előbb sorra vesszük a legfontosabb
szöveghelyeket, ahol a két szerző a legfőbb jót tárgyalja, majd a fogalommal
összefüggő speciális problémákat tárgyalunk. Oktató:
Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu) Időpont:
Csütörtök 12.30–14.00 Hely: Tárogató 102 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák nagy része a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósul meg, így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való felkészülés elengedhetetlen. A félév második felében hallgatói referátumokra is sor kerül. Követelmények A hallgatók a félév
végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív
részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet az otthoni készülésre
épülő órai munka, a referátum és az ez alapján írt házi dolgozat határozzák
meg. Ha ezek kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás
A szemináriumokon a részvétel
kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás
esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan”
hiányzás között nincs különbség. Órai munka Senki nem teljesítheti anélkül a kurzust, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe! Referátum: A félév
második felében minden hallgató egy-egy speciális témáról szóló, önálló kutatásra
épülő 45 perces referátumot tart. A feladathoz tartozik a téma irodalmának
felkutatása, feldolgozása, a szakirodalomban képviselt álláspontok
bemutatása. A feladat tehát nem merül ki egyetlen szöveg összefoglalásában. A házi dolgozat témája: A szóbeli referátum tanulmányváltozata. A dolgozat legyen kerek egész! Pontosan el kell határozni, honnan akar elindulni, és hova akar eljutni. A dolgozat tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A dolgozat leadási határideje: elektronikusan: 05. 16. (szerda) 20 óra és kinyomtatva: 05. 17. (csütörtök) az órán A házi dolgozat formai követelményei: A dolgozat minimális terjedelme 20 000 leütés. Times New Roman betűtípus, 12-es (lábjegyzetekben 10-es) betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös (lábjegyzetekben 1-es) sortávolság. Az élőfejben és az élőlábban csak az oldalszám lehet. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy térköz! A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó összefoglaló találhatót itt. A dolgozatokat kinyomtatva és elektronikusan kell beadni. A formailag nem megfelelő, késve érkezett, a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó vagy a szakirodalmat nem idéző dolgozatokat olvasatlanul elutasítom. Környezetvédelmi ajánlások. A dolgozatokat lehetőség szerint kétoldalas nyomtatásban, címlap nélkül kérem. A bibliográfia ne kezdődjön új oldalon. A dolgozatot ne kösse be, és ne tegye műanyag fóliába. Elég, ha a lapokat egy (gém)kapoccsal összefogja. A tervezett menetrend Az időbeosztás és az
olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
Kötelező olvasmányok I. Kant: A tiszta ész kritikája. (ford. Kis
János) Budapest, Atlantisz, 2004. 627–638. (A tiszta ész kánonjának második
szakasza) Kant, Immanuel: A gyakorlati ész kritikája. (ford.
Papp Zoltán) [H.n.], Ictus, 1998. 129–156. (Dialektika Első fejezet és a
Második fejezet az V. alfejezetig) Kant, Immanuel: Az ítélőerő kritikája. (ford. Papp
Zoltán) Szeged, Ictus, 1996–1997. 379–408. 85–89. §) J. G. Fichte: Minden kinyilatkoztatás kritikájának
kísérlete. (ford. Rokay
Zoltán – Gáspár Csaba László) Budapest, L’Harmattan, 2003. 14–34. J. G. Fichte: Előadások a tudás emberének rendeltetéséről. (ford. Berényi Gábor) Első előadás: Az ember rendeltetéséről általában. In Fichte: Az erkölcstan rendszere. Budapest, Gondolat, 1976. 9–72; 14-22. Ajánlott
irodalom Kant,
Immanuel: A vallás a puszta ész határain belül. Előszó az első kiadáshoz. In
Kant: A
vallás a puszta ész határain belül és más írások. (ford. Vidrányi
Katalin) Budapest, Gondolat, 1980. 129–349; 129–138. Albrecht,
Michael: Können „wir uns glücklich machen”? Schwierigkeiten mit Glück und dem
höchsten Gut. In Kant-Studien 107
(2016) 3. 496–513. Ameriks, Karl: Status des
Glaubens (§§ 90–91) und Allgemeine Anmerkung über Teleologie. In Otfried Höffe
(szerk.): Immanuel Kant. Kritik der
Urteilskraft. (Klassiker Auslegen 33) Berlin, Akademie, 2008. 331–349. Aufderheide, Joachim – Bader Ralf M. (szerk.): The Highest Good in Aristotle and Kant. Oxford, Oxford University
Press, 2015. Auxter, Thomas: The Unimportance of Kant's Highest Good. In Journal of the History of Philosophy
17 (1979) 2. 121–134 Beck, Lewis White: A
Commentary on Kant's Critique of Practical Reason. Chicago, University of
Chicago Press, 1960. Beck, Lewis White: Kants Kritik der praktischen Vernunft. Ein
Kommentar. München, Fink, 1974. Beiser, Frederick: Moral faith
and the highest good. In Paul Guyer (szerk.): The Cambridge Companion to Kant
and Modern Philosophy. Cambridge, Cambridge University Press, 2006.
588–629. Bowman, Curtis: A Deduction of Kant's Concept of the Highest Good. In Journal of Philosophical Research 28
(2003) 45-63. Brugger.
Walter: Kant und das höchste Gut. In Zeitschrift
für philosophische Forschung 18 (1964) 1. 50–61. Caswell, Matthew: Kants Conception of the Highest Good, the Gesinnung, and the Theory of Radical Evil. In Kant-Studien 97 (2006) 2. 184–209. Crowe, Benjamin Dillon: Fichte
on the Highest Good. Agent Unity and Practical Deliberation in the Jena Sittenlehre. In Philosophy Today 52 (2008) 3. 379–390. Cunico,
Gerardo: Erklärungen für das Übersinnliche. Physikotheologischer und moralischer
Gottesbeweis (§§ 85–89). In Otfried Höffe (szerk.): Immanuel Kant. Kritik der Urteilskraft. (Klassiker Auslegen 33)
Berlin, Akademie, 2008.309–329 Denis, Lara: Autonomy and the Highest Good. In Kantian Review 10 (2005) 1. 33–59. Dierksmeier,
Claus: Das Noumenon Religion. Eine
Untersuchung zur Stellung der Religion im System der praktischen Philosophie
Kants. (Kantstudien-Ergänzungshefte
133) Berlin – New York, de Gruyter, 1998. Doore, G. L.: Religion within the Limits of the Quest for the Highest
Good. In Religious Studies 19
(1983) 3. 345–359. Düsing,
Edith: Die Umwandlung der Kantischen Postulatenlehre in Fichtes
Ethik-Konzeptionen. In Fichte-Studien
18. (2000) 19–48. Düsing,
Klaus: Das Problem des höchsten Gutes in Kants praktischer Philosophie. In Kant-Studien 62 (1971) 1-4. 5–42. Engstrom, Stephen: Ancient Insights in Kant's Conception of the Highest
Good. In Lara Denis – Oliver Sensen (szerk.): Kant's Lectures on Ethics. A Critical Guide. Cambridge, Cambridge
University Press, 2015. 103–119. Engstrom, Stephen: The Concept of the Highest Good in Kant's Moral
Theory. In Philosophy and
Phenomenological Research 52 (1992) 4. 747–780. Faizzada,
Walid: Autonome Praxis Und Intelligible
Welt. Die Transzendental-praktische Freiheit in Kants Lehre Vom Höchsten Gut.
(Critical Studies in German Idealism 11) Leiden – Boston, Brill, 2017. Formosa, Paul: Kant on the Highest Moral-Physical Good. The Social
Aspect of Kant's Moral Philosophy. In Kantian
Review 15 (2010) 1. 1–36. Förster, Eckart: Die
Dialektik der reinen praktischen Vernunft. In Otfried Höffe
(szerk.): Immanuel Kant. Kritik der praktischen
Vernunft. (Klassiker Auslegen 26) Berlin, Akademie, 2002. 173–186. Fremstedal,
Roe: Kierkegaard and Kant on Radical
Evil and the Highest Good. Virtue,
Happiness, and the Kingdom of God. New York,
Palgrave Macmillan, 2014. Fremstedal, Roe: The concept of the highest good in Kierkegaard and
Kant. In International Journal for
Philosophy of Religion 69 (2011) 3. 155–171. Fremstedal, Roe: The Moral Argument for the Existence of God and
Immortality. Kierkegaard and Kant. In Journal
of Religious Ethics 41 (2013) 1. 50–78. Freudiger,
Jürg: Kants Schlußtein. Wie die Teleologie die Einheit der Vernunft stiftet. In Kant-Studien 87 (1996) 4. 423–435. Friedman, R. Z.: Hypocrisy and the Highest Good. Hegel on Kant's
Transition from Morality to Religion. In Journal
of the History of Philosophy 24 (1986) 4. 503–522. Friedman, R. Z.: The Importance and Function of Kant's Highest Good. In
Journal of the History of Philosophy
22 (1984) 3. 325–342. Fugate, Courtney: The Highest Good and Kant's Proof(s) of God's
Existence. In History of Philosophy Quarterly
31 (2014) 2. 137–158. Gardner, Sebastian: Kant’s Practical Postulates and the Development of
German Idealism. In Markus Gabriel – Anders Moe Rasmussen (szerk.): German Idealism Today. Berlin – Boston, de Gruyter, 2017. 27–72. Guyer, Paul: Beauty, Systematicity, and the Highest Good. Eckart
Förster's Kant's Final Synthesis. In Inquiry
46 (2003) 2. 195–214. Guyer, Paul: Kantian Communities. The Realm of Ends, the Ethical
Community, and the Highest Good. In Charlton Payne – Lucas Thorpe (szerk): Kant and the Concept of Community.
Rochester, University of Rochester Press, 2011. 88–120. Hankovszky Tamás: „A csillagos ég
fölöttem és az erkölcsi törvény bennem”. Kant antropológiai
dualizmusáról. In Pannonhalmi Szemle 24 (2016) 4. 44‒55. Hankovszky Tamás: Az ész
szükségletéből fakadó hit. Kant a hit és az ész viszonyáról. In Szeiler
Zsolt – Bakos Gergely – Sárkány Péter (szerk.): Hit és ész. Teológiai és
filozófiai közelítések. Budapest, L’Harmattan – Sapientia, 2013. 182‒225. Höffe, Otfried: Der Mensch
als Endzweck (§§ 82–84). In Otfried Höffe (szerk.): Immanuel Kant. Kritik der Urteilskraft. (Klassiker Auslegen
33) Berlin, Akademie, 2008. 289–308. Höwing,
Thomas (szerk.): The Highest Good in
Kant’s Philosophy. Berlin ‒ Boston, de Gruyter, 2016. Insole, Christopher: The Irreducible Importance of Religious Hope in
Kant's Conception of the Highest Good. In Philosophy
83 (2008) 3. 333–351. Josifović,
Saša: Willensstruktur und
Handlungsorganisation in Kants Theorie der praktischen Freiheit.
(Critical Studies in German Idealism 11) Leiden – Boston, Brill, 2014. Kang,
Ji Young: Die allgemeine
Glückseligkeit. Zur systematischen Stellung und Funktionen der
Glückseligkeit. (Kantstudien-Ergänzungshefte 184) Berlin – Boston, de
Gruyter, 2015. Keller,
Daniel: Der Begriff des höchsten Guts
bei Immanuel Kant. Theologische Deutungen. Paderborn, Mentis, 2008. Keller,
Daniel: Der moralische Gottesbegriff in den drei Kritiken Immanuel Kants als
Deduktion aus dem höchsten Gut. In Trierer
theologische Zeitschrift: Pastor bonus 119 (2010) 97‒128. Klein, Joel Thiago: The Highest Good and the Practical Regulative
Knowledge in Kant’s Critique of Practical Reason In Con-Textos Kantianos 3. (2016) 210–230. Kleingeld, Pauline: What Do the Virtuous Hope For? Re-reading Kant's Doctrine
of the Highest Good. In Robinson, Hoke (szerk.): Proceedings of the Eighth International Kant Congress, Memphis 1995. 1. kötet. Milwaukee, Marquette
University Press, 1995. 91–112. Krämling,
Gerhard: Das höchste Gut als mögliche Welt. Zum Zusammenhang von
Kulturphilosophie und systematischer Architektonik bei I. Kant. In Kant-Studien 77 (1986) 1–4. 273–288. Marina, Jacqueline: Making Sense of Kant's Highest Good In Kant-Studien
91 (2000) 3. 329–355. Marthaler,
Ingo: Bewusstes Leben. Moral und Glück
bei Immanuel Kant. (Kantstudien-Ergänzungshefte 176) Berlin – Boston, de
Gruyter, 2014. Mitscherlich-Schönherr,
Olivia: Glück bei Kant. Der Bruch mit dem Eudämonismus. In Dieter Thomä,–
Christoph Henning – Olivia Mitscherlich-Schönherr (szerk): Glück: Ein interdisziplinäres Handbuch. Stuttgart: Metzler, 2011.
183–188. Mitscherlich-Schönherr,
Olivia: Glück im Deutschen Idealismus. Das Glück der Versöhnung. In Dieter
Thomä,– Christoph Henning – Olivia Mitscherlich-Schönherr
(szerk): Glück: Ein interdisziplinäres
Handbuch. Stuttgart: Metzler, 2011. 188–199. Murphy, Jeffrie G.: The Highest Good as Content for Kant's Ethical
Formalism. Beck vs. Silber. In
Kant-Studien 56 (1965) 1. 102–110. Nenon, Thomas: The Highest Good and the Happiness of Others. In Jahrbuch für Recht und Ethik / Annual
Review of Law and Ethics. 5 (1997) 419–435. Nuyen, A. T.: Kant on God, Immortality, and the Highest Good. In Southern Journal of Philosophy 32
(1994) 1. 121–133. O’Connell, Eoin: Happiness Proportioned to Virtue. Kant and the Highest
Good. In Kantian Review 17 (2012)
2. 257–279. O'Connell, Eoin: Kantian Moral Retributivism. Punishment, Suffering,
and the Highest Good. In The Southern
Journal of Philosophy 52 (2014) 4. 477–495. Ostaric, Lara: Works of Genius as Sensible Exhibitions of the Idea of
the Highest Good. In Kant-Studien
101 (2010) 1. 22–39. Pasternack, Lawrence: Restoring Kant's Conception of the Highest Good.
In Journal of the History of Philosophy
55 (2017) 3. 435–468. Pasternack, Lawrence: The Development and Scope of Kantian Belief. The
Highest Good, The Practical Postulates and The Fact of Reason. In Kant-Studien 102 (2011) 3. 290–315. Reath, Andrews: Hedonism, Heteronomy, and Kant's Principle of
Happiness. In Pacific Philosophical
Quarterrly 70 (1989) 1. 42–72-Ua. In Andrews Reath: Agency and Autonomy in Kant's Moral Theory. Selected Essays.
Oxford, Oxford University Press, 2006. 33–66. Reath, Andrews: Two Conceptions of the Highest Good in Kant. In Journal of the History of Philosophy
26 (1988) 4. 593–619. Recki, Birgit: Der Kanon der
reinen Vernunft. (A795/B823–A831/B859) „… nichts mehr, als zwei
Glaubensartikel?“ In Georg Mohr – Marcus Willaschek (szerk.): Immanuel Kant. Kritik der reinen Vernunft.
(Klassiker Auslegen 17/18) Berlin, Akademie, 1998. 597–616. Ricken, Friedo: Die
Postulate der reinen praktischen Vernunft. In Otfried Höffe
(szerk.): Immanuel Kant. Kritik der praktischen
Vernunft. (Klassiker Auslegen 26) Berlin, Akademie, 2002. 187–202.
Sala, Giovanni B.: Kant
und die Frage nach Gott. Gottesbeweise und Gottesbeweiskritik in den
Schriften Kants. Berlin – New York, de Gruyter, 1990. Sala, Giovanni B.: Kants "Kritik der praktischen
Vernunft". Ein Kommentar. Darmstadt, Darmstadt: Wissenschaftliche
Buchgesellschaft. 2004. Schaeffler,
Richard: Kritik und Neubegründung der Religion bei Kant. In Albert Franz –
Wilhelm G. Jacobs (szerk.): Religion
und Gott im Denken der Neuzeit. Paderborn – München – Wien – Zürich,
Schöningh, 2000, 39–63. Schönrich,
Gerhard: Für eine Postulatenlehre ohne Gott. In Albert Franz – Wilhelm G.
Jacobs (szerk.): Religion und Gott im
Denken der Neuzeit. Paderborn – München – Wien – Zürich, Schöningh, 2000,
64–81. Silber,
John R.: Die metaphysische Bedeutung des höchsten Gutes als Kanon der reinen
Vernunft in Kants Philosophie. In Zeitschrift
für philosophische Forschung 23 (1969) 4. 538–549. Silber,
John R.: Immanenz und Transzendenz des höchsten Gutes bei Kant. In Zeitschrift für Philosophische Forschung
18 (1964) 3. 386–407. Silber, John R.: Kant's
Conception of the Highest Good as Immanent and Transcendent. In The Philosophical Review 68 (1959)
469–492. Silber, John R.: The Importance of the Highest Good in Kant's Ethics.
In Ethics 73 (1963) 3. 179–195. Silber, John R.: The Metaphysical Importance of the Highest Good as the
Canon of Pure Reason in Kant's Philosophy. In Texas Studies in Literature and Language 1 (1959) 2. 233–244. Silber, John R.: The Moral Good and the Natural Good in Kant's Ethics.
In The Review of Metaphysics 36
(1982) 2. 397–437. Simmons, Lance: Kant's
Highest Good. Albatross, Keystone, Achilles Heel. In History of Philosophy Quarterly 10 (1993) 4. 355–368. Smith, Steven G.: Worthiness to Be Happy and Kant's Concept of the
Highest Good. In Kant-Studien 75 (1984)
1–4. 168–190. Stern, Robert: Kantian Ethics.
Value, Agency, and Obligation. Oxford, Oxford University Press, 2015. Taylor, Robert S.: Kant's Political Religion. The Transparency of
Perpetual Peace and the Highest Good. In Review
of Politics 72 (2010) 1. 1–24. Verweyen,
Hansjürgen: Einleitung. In Johann Gottlieb Fichte: Versuch einer Kritik
aller Offenbarung. Hamburg, Meiner, 1983. VII–LXX. Verweyen,
Hansjürgen: Fichte’s Philosophy of Religion. In David James ‒
Günter Zöller (szerk): The Cambridge
Companion to Fichte. Cambridge, Cambridge University Press, 2016. 273‒305. Villarán, Alonso: Kant’s
Highest Good. The “Beck-Silber Controversy” in the Spanish-Speaking World. In
Faith and Philosophy 34, (2017) 1.
57–81. Villarán, Alonso: Overcoming the Problem of Impossibility in Kant's
Idea of the Highest Good. In Journal
of Philosophical Research 38 (2013) 27–41. Vossenkuhl,
Wilhelm: Die Paradoxie in Kants Religionsschrift und die Ansprüche des
moralischen Glaubens. In Friedo
Ricken – François Marty (szerk.): Kant über
Religion. (Münchener philosophische Studien N. F. 7). Stuttgart – Berlin
– Köln, Kohlhammer, 1992. 168–180. Watkins, Eric: The antinomy of practical reason. Reason, the
unconditioned and the highest good. In Andrews Reath – Jens Timmermann (szerk.):
Kant’s critique of practical reason. A
critical guide. Cambridge, Cambridge University Press, 2010. 145–167. Wicks, Robert: Routledge Philosophy GuideBook to Kant on
Judgement. London – New York, Routledge, 2004. 184–256. Wike, Victoria S. – Ryan L. Showler: Kant’s Concept of the Highest Good
and the Archetype-Ectype Distinction. In The
Journal of Value Inquiry 44 (2010) 4. 521-533 Wildfeuer,
Armin G.: Praktische Vernunft und System.
Entwicklungsgeschichtliche Untersuchungen zur ursprünglichen Kantrezeption
Johann Gottlieb Fichtes. Stuttgart-Bad Cannstatt, Frommann-Holzboog, 1999. Willaschek, Marcus:
Rationale Postulate. Über Kants These vom Primat der reinen praktischen
Vernunft. In Heiner F. Klemme (szerk.): Kant
und die Zukunft der europäischen Aufklärung. Berlin – New York, de
Gruyter, 2009. 251–268. Willaschek, Marcus: The
primacy of practical reason and the idea of a practical postulate. In
Andrews Reath – Jens Timmermann (szerk.): Kant’s
critique of practical reason. A critical guide. Cambridge, Cambridge
University Press, 2010. 168–196. Wittekind, Folkart: Theologie und Religion in J. G. Fichtes
Offenbarungsschrift. In Neue
Zeitschrift für systematische Theologie und Religionsphilosophie 39
(1997) 1. 87–105. Yovel,
Yirmiahu: The Highest Good and History in Kant’s Thought. In Archiv für Geschichte der Philosophie
54 (1972) 3. 238–283. Zeldin, Mary-Barbara: The
Summum Bonum, the Moral Law, and the Existence of God. In Kant-Studien 62 (1971) 43–54. Zobrist,
Marc: Kants Lehre vom höchsten Gut und die Frage moralischer Motivation In Kant-Studien 99 (2008) 3. 285–311. |