Hankovszky Tamás    profil    publikáció    oktatás    linkek

 

 

 

______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________

 

Frissítve: 2019. 02. 15.

A filozófia problémái 4.

Klasszikus német filozófia

Fichte: Az ember rendeltetése

Szövegolvasó szeminárium, BMNSF07400M

2019. tavasz

 

KURZUSLEÍRÁS

 

Ebben a félévben Fichte pályája fordulópontján népszerű stílusban megírt összegző filozófiai művét olvassuk, amely az idealista ismeretelmélettől a gyakorlati filozófiáig ível. „Jelen írásnak azt kell tartalmaznia, ami az újabb filozófiából használható az iskolai bölcselkedésen kívül is, olyan rendben előadva, ahogy a pallérozatlan elmélkedés előtt fel kell táruljon. … Könyvem tehát nem a hivatásos filozófusoknak szól, s ezek semmit sem fognak benne találni, amit a szerző ne adott volna már elő más írásaiban. Minden olvasó számára érthetőnek kell lennie, aki egyáltalán képes egy könyvet megérteni.” (Részlet a mű előszavából)

 

Oktató: Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu)

Időpont: kedd 12.30–14.00

Hely: Tárogató 103

 

Munkamódszer

A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. A foglalkozásra a kijelölt szöveget mindenki nyomtatott formában hozza magával!

 

Követelmények

A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a mini dolgozat és az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha ezek közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen.

Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség.

Mini-dolgozat A második héttől kezdve minden órára mini-dolgozatot kell írni.

Téma: a soron következő szöveg tartalmának összefoglalója. Egyszerűen (és leegyszerűsítően) mesélje el, miről szól a szöveg, mik a főbb tézisei, érvei, milyen nagyobb egységekből épül fel stb. A dolgozat értékelésnek a szöveg nyelvi megformáltsága mellett fontos szempontja, mennyire sikerült a lényeges pontokat kiemelni.

Leadási határidő (kinyomtatva és elektronikusan is be kell adni):

elektronikusan: az adott órát megelőző hétfő 19.00 óra (hankovszky@btk.ppke.hu)

és

kinyomtatva: az adott órán

A határidő után leadott dolgozatok elmulasztottnak számítanak.

Az elmulasztható dolgozatok megengedett száma 3. Ennél több mulasztás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem).

A leadott mini dolgozatnak el kell érnie egy bizonyos minőséget ahhoz, hogy ne számítson elmulasztottnak (hanem legalább elégtelennek). Nehéz egzakt módon definiálni, hogy milyen szintet. Egy üres papír vagy egy másik tárgyból írt dolgozat egy oldala nyilvánvalóan nem éri el. A leadott szövegből ki kell derülnie, hogy készítője legalábbis elolvasta és alapszinten megértette az elemzett szöveget. Ha pl. az összefoglaló csak a szöveg első feléről számol be, ez a feltétel nem teljesül. Az is fontos, hogy az egyes hallgatók által leadott dolgozatok eléggé különbözzenek egymástól, ne egymás átfogalmazásai legyenek.

Az elmulasztott mini-dolgozat „nullásnak” számít, ám a három legrosszabb jegy (legyen az elmulasztás vagy bármi más következménye) a félév végi jegybe nem számít bele.

A mini-dolgozat formai követelményei:

  • Legyen rövid címe, amely megragadja az ismertetett rész tartalmát, majd zárójelben megadja a tárgyalt szövegrész oldalszámát!
  • Terjedelme minimum 2800, maximum 3000 karakter (kb. egy oldal) legyen!
  • A szöveg legyen folytonos (tehát nem vázlatpontokból álló)! Oldalanként legfeljebb négy bekezdésre tagolódjon!
  • Mindenféle bevezető nélkül kezdődjön azonnal a kijelölt szöveg tartalmának ismertetésével!
  • A bemutatott gondolatokat ne értékelje!
  • Alcímeket ne tartalmazzon!
  • Bibliográfiát ne tartalmazzon!
  • Lábjegyzeteket ne tartalmazzon!
  • Egy-egy szintagmánál hosszabb idézeteket ne tartalmazzon!
  • A szöveget elektronikusan .doc vagy .docx formátumban kell beadni.

A formailag nem megfelelő, (elektronikusan vagy nyomtatva) késve érkezett vagy a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom, és elmulasztottnak minősítem.

 

A tervezett menetrend

Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.

 

02. 12.

Kurzusmegbeszélés, Bevezetés

02. 19.

Kétely 11–26.

02. 26.

Kétely 26–41.

03. 05.

Kétely 41–56.

03. 12.

Tudás 59–79.

03. 19.

Tudás 79–94.

03. 26.

Tudás 94–108.

04. 02.

Tudás 108–135.

04. 09.

Hit 139–163.

04. 16.

Szünet

04. 23.

Szünet

04. 30.

Hit 165–212.

05. 07.

Hit 213–251.

05. 14.

Összegzés, értékelés

 

Kötelező olvasmányok

Fichte, Johann Gottlieb. Az ember rendeltetése. (ford. Kis János) Budapest, Magyar Helikon, 1976. Ua.: In Fichte: Válogatott filozófiai írások. Budapest, Gondolat, 1981. 237–411.

 

Segédanyag

Kérdések Fichte Az ember rendeltetése című művéhez

 

Ajánlott irodalom

Breazeale, Daniel – Tom Rockmore (szerk.): Fichte's Vocation of Man. New Interpretive and Critical Essays. Albany, State University of New York Press, 2014. http://www.sunypress.edu/p-5731-fichtes-vocation-of-man.aspx

Heidemann, Dietmar: Monolog und Dialog in Fichtes Bestimmung des Menschen. In Bowman, Brady (szerk.): Darstellung und Erkenntnis. Beiträge zur Rolle nichtpropositionaler Erkenntnisformen in der deutschen Philosophie und Literatur nach Kant. Paderborn, Mentis, 2007. 95–116.

Ivaldo, Marco: Skeptizismus bei Fichte mit besonderer Berücksichtigung der Rolle des Zweifels in der »Bestimmung des Menschen. In Fichte-Studien 39. (2012) 19–36.

Münster, Harald: Fichte trifft Darwin, Luhmann und Derrida. "Die Bestimmung des Menschen" in differenztheoretischer Rekonstruktion und im Kontext der Wissenschaftslehre nova methodo. (Fichte-Studien-Supplementa 28) Amsterdam, New York: Rodopi 2011.

Noller, Jörg: Tribute des Zweifels. Fichtes dramatische Behandlung des Skeptizismus in der Bestimmung des Menschen. In Wezel-Jahrbuch. Studien zur europäischen Aufklärung 14/15 (2011/2012) 63–81.

Oesterreich, Peter L. – Hartmut Traub: Der ganze Fichte: Die populäre, wissenschaftliche und metaphilosophische Erschließung der Welt. Stuttgart, Kohlhammer, 2006. 267–279.

Radrizzani, Ives: Die Bestimmung des Menschen: der Wendepunkt zur Spätphilosophie? In Fichte-Studien 17. (2000) 19–42.

Hindrichs, Gunnar: Der Standpunkt des natürlichen Denkens. Fichtes Bestimmung des Menschen in der Auseinandersetzung mit der »Unphilosophie« Jacobis. In Birgit Sandkaulen (szerk.): System und Systemkritik. Beiträge zu einem Grundproblem der klassischen deutschen Philosophie. Würzburg, Königshausen & Neumann, 2006. 109–129.

Janke, Wolfgang: Das empirische Bild des Ich. Zu Fichtes Bestimmung des Menschen. In Eugen Fink – Rudolph Berlinger (szerk.): Philosophische Perspektiven. Ein Jahrbuch 1. (1969). 229–246.

Macor, Laura Anna: Die Bestimmung des Menschen (1748-1800). Eine Begriffsgeschichte. Stuttgart-Bad Cannstatt, Frommann-Holzboog, 2013. 317–328.