Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2025. 01. 12. Kortárs problémák, klasszikus német szerzők Fichte: Az ember
rendeltetése Szövegolvasó szeminárium, BMNSF09800M 2025. tavasz KURZUSLEÍRÁS Ebben a félévben
Fichte pályája fordulópontján népszerű stílusban megírt összegző filozófiai
művét olvassuk, amely az idealista ismeretelmélettől a gyakorlati filozófiáig
ível. „Jelen írásnak azt kell tartalmaznia, ami az újabb filozófiából
használható az iskolai bölcselkedésen kívül is, olyan rendben előadva, ahogy
a pallérozatlan elmélkedés előtt fel kell táruljon. … Könyvem tehát nem a
hivatásos filozófusoknak szól, s ezek semmit sem fognak benne találni, amit a
szerző ne adott volna már elő más írásaiban. Minden olvasó számára érthetőnek
kell lennie, aki egyáltalán képes egy könyvet megérteni.” (Részlet a mű előszavából) Oktató:
Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu) Időpont:
csütörtök 14.30–16.00 Hely: 414 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Minden órát azzal kezdünk, hogy a kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük egymástól, és minden egységgel kapcsolatban megpróbálunk válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít azzal kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által megvalósítani kívánt projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések megválaszolására. A foglalkozásra a kijelölt szöveget mindenki kinyomtatva hozza magával, és előzetesen jelölje be benne a gondolati egységek határát, és adjon nekik címet! Telefonon, tableten hozott szöveg nem megfelelő. Követelmények A hallgatók a félév
végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív
részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a minidolgozat és az
otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha ezek közül bármelyik
elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás
A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális
hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár
aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs
különbség. Minidolgozat A második héttől kezdve minden órára minidolgozatot kell írni. Téma: a soron következő szöveg tartalmának összefoglalója. Egyszerűen (és leegyszerűsítően) mesélje el, miről szól a szöveg, mik a főbb tézisei, érvei, milyen nagyobb egységekből épül fel stb. A dolgozat értékelésnek (a szöveg nyelvi megformáltsága mellett) egyik fontos szempontja, mennyire sikerült a lényeges pontokat kiemelnie. A feladat tehát nem az, hogy a minidolgozat önállóan feldolgozza ugyanazt a témát, amelyről a szerző is beszélt, vagy arról mondjon valamit, hogy hogyan beszélt róla, hanem hogy a lehető legpontosabban adja vissza azt, amit mondott. Természetesen ez is interpretációt követel, hisz a szerző mondandójának lényegét kell megragadni. Leadási határidő (kinyomtatva és elektronikusan is be kell adni): elektronikusan: az adott órát megelőző szerda 22.00 óra (hankovszky@btk.ppke.hu) és kinyomtatva: az adott órán A határidő után leadott dolgozatok elmulasztottnak számítanak. Az elmulasztható dolgozatok megengedett száma 3. Ennél több mulasztás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). A leadott mini dolgozatnak el kell érnie egy bizonyos minőséget ahhoz, hogy ne számítson elmulasztottnak (hanem legalább elégtelennek). Nehéz egzakt módon definiálni, hogy milyen szintet. Egy üres papír vagy egy másik tárgyból írt dolgozat egy oldala nyilvánvalóan nem éri el. A leadott szövegből ki kell derülnie, hogy készítője legalábbis elolvasta és alapszinten megértette az elemzett szöveget. Ha pl. az összefoglaló csak a szöveg első feléről számol be, ez a feltétel nem teljesül. Az is fontos, hogy az egyes hallgatók által leadott dolgozatok eléggé különbözzenek egymástól, ne egymás átfogalmazásai legyenek. Az elmulasztott minidolgozat „nullásnak” számít, ám a három legrosszabb jegy (legyen az elmulasztás vagy bármi más következménye) a félév végi jegybe nem számít bele. Hasonlóképpen nem számít bele a legjobb jegy sem, ha abból a jegyből a hallgató csak egyet szerzett. A minidolgozat formai követelményei:
A formailag nem megfelelő, (elektronikusan vagy nyomtatva) késve érkezett vagy a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom, és elmulasztottnak minősítem. A tervezett menetrend Az időbeosztás és az
olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
Kötelező olvasmányok Fichte, Johann Gottlieb. Az ember rendeltetése. (ford. Kis János) Budapest, Magyar Helikon, 1976. Ua.: In Fichte: Válogatott filozófiai írások. Budapest, Gondolat, 1981. 237–411. Segédanyag Kérdések
Fichte Az ember rendeltetése című művéhez Ajánlott
irodalom Asmuth, Christoph: Einleitung.
In Johann Gottlieb Fichte, Die
Bestimmung des Menschen. Wiesbaden, Marixverlag, 2013. 7–29. Breazeale, Daniel – Tom Rockmore (szerk.): Fichte's Vocation of Man. New Interpretive and Critical Essays. Albany, State University of New York Press, 2014. Heidemann, Dietmar:
Monolog und Dialog in Fichtes Bestimmung des Menschen. In Bowman, Brady (szerk.): Darstellung und Erkenntnis. Beiträge zur
Rolle nichtpropositionaler Erkenntnisformen in der deutschen Philosophie und
Literatur nach Kant. Paderborn, Mentis, 2007. 95–116. Ivaldo, Marco: Skeptizismus bei Fichte mit
besonderer Berücksichtigung der Rolle des Zweifels in der »Bestimmung des
Menschen. In Fichte-Studien 39. (2012) 19–36. Münster, Harald: Fichte trifft Darwin, Luhmann und Derrida. "Die Bestimmung des Menschen" in differenztheoretischer Rekonstruktion und im Kontext der Wissenschaftslehre nova methodo. (Fichte-Studien-Supplementa 28) Amsterdam, New York: Rodopi 2011. Noller, Jörg: Tribute des
Zweifels. Fichtes dramatische Behandlung des Skeptizismus in der Bestimmung
des Menschen. In Wezel-Jahrbuch.
Studien zur europäischen Aufklärung 14/15 (2011/2012) 63–81. Oesterreich, Peter L. – Hartmut Traub: Der ganze Fichte: Die populäre, wissenschaftliche und
metaphilosophische Erschließung der Welt. Stuttgart, Kohlhammer, 2006.
267–279. Radrizzani, Ives: Die Bestimmung des Menschen: der
Wendepunkt zur Spätphilosophie? In Fichte-Studien
17. (2000) 19–42. Radrizzani, Ives: The Place of the Vocation of Man in Fichte’s
work. In Daniel Breazeale
– Tom Rockmore (szerk.): New Essays on Fichte’s Later
Jena Wissenschaftslehre. Evanston,
Northwestern University Press, 2002. 317–344. Hindrichs, Gunnar: Der
Standpunkt des natürlichen Denkens. Fichtes Bestimmung des Menschen in
der Auseinandersetzung mit der »Unphilosophie«
Jacobis. In Birgit Sandkaulen (szerk.):
System und Systemkritik. Beiträge zu
einem Grundproblem der klassischen deutschen Philosophie. Würzburg,
Königshausen & Neumann, 2006. 109–129. Janke, Wolfgang: Das
empirische Bild des Ich. Zu Fichtes Bestimmung des Menschen. In Eugen Fink –
Rudolph Berlinger (szerk.): Philosophische Perspektiven. Ein Jahrbuch 1. (1969). 229–246. Macor, Laura Anna: Die Bestimmung des Menschen (1748-1800). Eine Begriffsgeschichte. Stuttgart-Bad Cannstatt, Frommann-Holzboog, 2013. 317–328. Wood, David W.: The Doctrine of Palingenesis in Fichte’s Vocation of Man. In Anne Pollok
– Courtney D. Fugate (szerk.):
The Human Vocation in German
Philosophy. Critical Essays and 18th Century Sources. London – New York: Bloomsbury,
2023. 281–294. |