Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2016. 01.
24. Logika (Logikai problémák)
Kripke:
Megnevezés és szükségszerűség Szövegolvasó
szeminárium, BMNSF00200M 2016. tavasz KURZUSLEÍRÁS Oktató: Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com) Időpont: Hétfő 10.15 – 11.45 illetve kedd 14.15 ‒ 15.45 Hely: Anselmianum 010 illetve Tárogató 102 Munkamódszer A szeminárium a
hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a
résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez
hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium.
Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés
elengedhetetlen. Az egyes órákon 10-12 oldalas szövegeket tekintünk át, ezek
azonban rövidségük ellenére is alig-alig lesznek feldolgozhatók a másfél óra
alatt. (Hogy mennyire, az a hallgatók felkészültségétől függ.) Minden órát
azzal kezdünk, hogy a kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük
egymástól, és minden egységgel kapcsolatban megpróbálunk válaszolni három
alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít azzal
kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által
megvalósítani kívánt projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés
terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések megválaszolására. A
felkészülést és az órai munkát egy feladatlap
is segíti. A foglalkozásra a kijelölt szöveget és a feladatlapot mindenki
hozza magával! Követelmények A hallgatók a félév
végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív
részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a házi dolgozat és az
otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik
elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális
hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár
aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs
különbség. Órai munka Senki nem
teljesítheti anélkül a
kurzust, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe! A házi dolgozat témája: Kripke elmélete a nevekről A dolgozat a Kripke-könyv első nagy
egységének összefoglalását nyújtsa! Ez nem azonos azzal, hogy pontról pontra
végigköveti a könyv oldalait, mert erre az irányadó terjedelem miatt nincs
mód, de nem is tartozik minden Kripke
elméletéhez, amiről szót ejt. A dolgozat minőségét egyrészt az határozza meg,
mennyire sikerül a releváns témákat kiválogatni a szövegből. Másrészt fontos,
hogy a kiválogatott anyagot logikus rendbe kerüljenek. A dolgozat legyen
kerek egész! Pontosan el kell határozni, honnan akar elindulni, és hova akar
eljutni. A dolgozat tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai
problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel
alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés
mögött szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai
utalások elfogadott szabályainak betartásával. A dolgozat leadási határideje: elektronikusan: 04.
16. (szombat) 24 óra és kinyomtatva: 04. 18/19.
(hétfő/kedd) az órán A házi dolgozat formai követelményei: Címlap és bibliográfia nélkül hat teljes oldal. Times New Roman
betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös (lábjegyzetekben 1-es)
sortávolság. Az élőfejben és az élőlábban csak az oldalszám lehet. A
bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy térköz! A hivatkozás
szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó
összefoglaló találhatót nyújt: http://gff-szeged.hu/uploads/fm/sorvezeto_szeged.pdf
A dolgozatokat kinyomtatva és
elektronikusan kell beadni. A formailag nem megfelelő, késve érkezett, a Word
által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó vagy a szakirodalmat nem
idéző dolgozatokat olvasatlanul elutasítom. Alapszöveg Saul Kripke: Megnevezés és
szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007. Saul Kripke: Naming and Necessity. (Pdf)
(htm) Irodalom Lásd: Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007.
211-221. Laki János: „Madár-e a denevér? – A
természeti fajták természetessége”. In Neumer K. (szerk.) Nyelv, gondolkodás, relativizmus.
Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 283–322. Kállay Géza: Jelentés és önazonosság. Saul
Kripke névelméletéről. In Kállay G.: És
most: Beszélj! Budapest, Liget, 2013. 31-62. A tervezett
menetrend Az időbeosztás és az
olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
|