Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2022. 10. 16. . Logikatörténet Kripke: Megnevezés és szükségszerűség Szövegolvasó szeminárium, BMNSF08100M 2022. ősz KURZUSLEÍRÁS Oktató:
Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu) Időpont:
csütörtök 8.15‒9.45 Hely: 205 Munkamódszer A szeminárium a
hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a
résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez
hatékonyabb, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a
foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés
elengedhetetlen. Az egyes órákon 10-12 oldalas szövegeket tekintünk át, ezek
azonban rövidségük ellenére is alig-alig lesznek feldolgozhatók a másfél óra
alatt. (Hogy mennyire, az a hallgatók felkészültségétől függ.) Minden órát
azzal kezdünk, hogy a kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük
egymástól, és minden egységgel kapcsolatban megpróbálunk válaszolni három
alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít azzal
kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által
megvalósítani kívánt projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés
terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések megválaszolására. A
felkészülést és az órai munkát egy feladatlap
is segíti. A foglalkozásra a kijelölt szöveget és a feladatlapot mindenki
kinyomtatva hozza magával! Telefonon, tableten hozott szöveg nem megfelelő. Alapszöveg Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. (ford. Bárány Tibor) Budapest, Akadémiai, 2007. Saul Kripke: Naming and Necessity. (Pdf) (Pdf) (htm) Követelmények A hallgatók a félév
végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel
mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a mini-dolgozatok, a házi
dolgozat és az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha e három
közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás
A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális
hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár
aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs
különbség. Órai munka Senki nem teljesítheti anélkül a kurzust, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe! Mini-dolgozat Minden órára mini-dolgozatot kell írni. A feladat az adott órára kijelölt szövegre vonatkozó sorokkal folyamatosan bővülő tartalomjegyzék formájában rekonstruálni Kripke könyvét, tehát megállapítani, milyen fő fejezetekre oszlik, azoknak milyen alfejezetei (esetleg exkurzusai) vannak, milyen alfejezetei vannak az alfejezeteknek, és így tovább egészen az egy bekezdésnyi egységekig. Minden egységnek legyen címe, és derüljön ki, melyik oldal hányadik bekezdésénél kezdődik. (Tehát minden bekezdésnek feleljen meg egy külön sor, de a tartalomjegyzék álljon több sorból, mint ahány bekezdés van a szövegben, hiszen a több bekezdésből álló egységek címe is egy külön sor, és az ilyen egységekből képzett egységek is külön címet kapnak stb.) A szövegben sok példa szerepel. A cím nem hivatkozhat a példára (pl. „az asztal példája”, hanem azt ragadja meg, miről szól a példa. A feladat nemcsak az adott órára feladott rész tartalomjegyzékének elkészítése és leadása, hanem óráról órára újragondolni és beadni az addig elolvasott rész teljes tartalomjegyzékét. Az újonnan olvasottak fényében kiderülhet ugyanis, hogy egy bizonyos bekezdés korábban nem a megfelelő szintű fejezetként vagy nem a megfelelő címmel került be a tartalomjegyzékbe. Leadási határidő: elektronikusan: az adott órát megelőző nap 20 óráig és kinyomtatva: az adott óra elején A hiányzás vagy más ok miatt
elmulasztható mini-dolgozatok száma 3. Ennél több mulasztás esetén a kurzusra
nem jár aláírás (így jegy sem). A leadott mini-dolgozatnak el kell érnie egy
bizonyos minőséget ahhoz, hogy ne számítson elmulasztottnak (hanem legalább
elégtelennek). A házi dolgozat témája: Kripke elmélete a nevekről A dolgozat a Kripke-könyv első nagy egységének összefoglalását nyújtsa! Ez nem azonos azzal, hogy pontról pontra végigköveti a könyv oldalait, mert erre az irányadó terjedelem miatt nincs mód, de nem is tartozik minden Kripke elméletéhez, amiről szót ejt. A dolgozat minőségét egyrészt az határozza meg, mennyire sikerül a releváns témákat kiválogatni a szövegből. Másrészt fontos, hogy a kiválogatott anyagok logikus rendbe kerüljenek. A dolgozat legyen kerek egész! Pontosan el kell határozni, honnan akar elindulni, és hova akar eljutni. A dolgozat tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A dolgozat elfogadásának feltétele, hogy érdemben használjon és hivatkozzon elektronikusan is elérhető, önállóan feldolgozott idegennyelvű szakirodalmat. A dolgozat leadási határideje: elektronikusan: 11. 20. (vasárnap!!) 20 óra és kinyomtatva: 11. 24. (csütörtök) az órán A házi dolgozat legfontosabb formai követelményei: A dolgozat terjedelme címlap és bibliográfia nélkül 17.000-20.000 leütés. Az élőfejben és az élőlábban csak az oldalszám lehet. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy térköz! Az idézetek mindig betűhűek legyenek! Az idézett szöveg vagy annak bármelyik része csak akkor legyen kurzív, ha az eredetiben is az volt, vagy ha saját kiemelésünk tényére külön felhívjuk a figyelemt. (A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó összefoglaló találhatót itt.) A dolgozatokat kinyomtatva és elektronikusan doc vagy docx formátumban kell beadni. A formailag nem megfelelő, késve érkezett, a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó vagy az (idegen nyelvű) szakirodalmat nem idéző dolgozatokat olvasatlanul elutasítom. Környezetvédelmi ajánlások A dolgozatokat címlap nélkül, lehetőség szerint kétoldalas nyomtatásban kérem. A bibliográfia ne kezdődjön új oldalon. A dolgozatot ne kösse be, és ne tegye műanyag fóliába. Elég, ha a lapokat egy (gém)kapoccsal összefogja. A tervezett menetrend Az időbeosztás és az
olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
Irodalom Lásd: Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007. 211–221. Laki János: Madár-e a denevér? – A természeti fajták természetessége. In Neumer K. (szerk.) Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 283–322. Kállay Géza: Jelentés és önazonosság. Saul Kripke névelméletéről. In Kállay G.: És most: Beszélj! Budapest, Liget, 2013. 31–62. Zvolenszky Zsófia – Bárány Tibor: Szükségszerűség és megnevezés. Kripke fordítva. In BUKSZ 25 (2013) 2. 151–162. Zvolenszky Zsófia: Megnevezés és szükségszerűség – Négy évtized távlatában. In Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. Zvolenszky Zsófia (szerk.), Budapest, Akadémiai, 2007. Lewis, David: Lehetséges világok. In Farkas Katalin – Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern metafizikai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2004. 91–98. Quine, Willard V. Referencia és modalitás (ford. Eszes Boldizsár). In Quine: A tapasztalattól a tudományig. Budapest: Osiris Kiadó, 2002. 225–251. McGinn, Colin: Rigid
Designation and Semantic Value. In Philosophical Quarterly 32
(1982) 127. 97–115. Searle, John. Proper
Names. In Mind 67 (1958) 266. 166–173. Burgess, John: Saul Kripke, Naming and Necessity. In John Shand (szerk.): Central Works of Philosophy. 5. The Twentieth Century: Quine and After. London, Acumen Publishin, 2006. 166–186. Noonan, Harold: Routledge Philosophy GuideBook to Kripke and Naming and Necessity. Routledge, 2013 Donnellan, Keith: Reference and Definite Descriptions. In Philosophical Review 75 (1966) 3. 281–304. Soames, Scott: Beyond Rigidity: The Unfinished Semantic Agenda of Naming and Necessity. Oxford: Oxford University Press. 2002. Humphreys, Paul W. – James H. Fetzer (szerk.): The New Theory of Reference. Kripke, Marcus, and Its Origins. Dordrecht – Boston – London, Kluwer, 1998. |