Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2024. 8.
16. Magyar filozófia Tőzsér János metafilozófiája szövegolvasó szeminárium, BBNSF02200 2024. ősz Az elmúlt 10 évben Tőzsér János publikációk sorában hívta fel a figyelmet arra, hogy a filozófusok között 2500 évnyi elmélyült igazságkeresés ellenére is általános és mindenre kiterjedő egyet nem értés, disszenzus van. A kérdéskörrel szisztematikus igénnyel számot vető 2018-as könyvében, Az igazság pillanataiban részletesen érvelt amellett, hogy e látlelet alapján a metafilozófiai szkepticizmus álláspontjára kell helyezkednünk. Ez azt követeli tőlünk, hogy valamennyi filozófiai vélekedésünket függesszük fel. Annyiban metafilozófiai ez a szkepticizmus, hogy ideális esetben magától következik a filozófiára való őszinte reflexióból. Ha ugyanis megfelelő súlyt tulajdonítunk annak a nyilvánvaló ténynek, hogy a filozófusok vitája eddig egyetlen komoly kérdésről sem zárult le, vagyis hogy a filozófia mindezidáig egyetlen kérdést sem volt képes megoldani, akkor a könyv szerint el kell ismernünk, hogy a filozófia nem alkalmas arra, amire vállalkozik. Tőzsér írásai élénk visszhangot váltottak ki, a magyar filozófiai élet számos szereplője foglalt állást a koncepciójáról, és részben az ő ellenvetéseik hatására Tőzsér kénytelen volt feladni a szkeptikus álláspontot. A félév első felében a metafilozófiai szkepszis melletti érvelést tekintjük át, a második felében pedig néhány ellenvetéssel ismerkedünk meg. Oktató: Hankovszky Tamás Időpont: szerda 12.30 – 14.00 Hely: 305 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetésével telnek, mert ez hatékonyabb, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Az órákat a kijelölt szövegek feldolgozásának szenteljük. A foglalkozásra a kijelölt szöveget mindenki papíron hozza magával! Telefonon, tableten hozott szöveg nem megfelelő. Követelmények A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a minidolgozatok és az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha ezek közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség. Órai munka Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe! Minidolgozat A második héttől kezdve (az utolsót leszámítva) minden órára minidolgozatot kell írni. Téma: a soron következő szöveg tartalmának összefoglalója. Egyszerűen (és leegyszerűsítően) mesélje el, miről szól a szöveg, mik a főbb tézisei, milyen nagyobb egységekből épül fel stb. A feladat tehát nem az, hogy a minidolgozat önállóan feldolgozza ugyanazt a témát, amelyről a szerző is beszélt, vagy arról mondjon valamit, hogy hogyan beszélt róla, hanem hogy a lehető legpontosabban adja vissza azt, amit mondott. Természetesen ez is interpretációt követel, hisz a szerző mondandójának lényegét kell megragadni. Mivel olykor egészen hosszú szövegeket kell röviden összefoglalni, a dolgozat értékelésnek egyik fontos szempontja, mennyire sikerült a lényeges pontokat kiemelnie. Leadási határidő (kinyomtatva és elektronikusan is be kell adni): elektronikusan: az adott órát megelőző kedd 22.00 óra (hankovszky@btk.ppke.hu) és kinyomtatva: az adott órán A határidő után leadott dolgozatok elmulasztottnak számítanak. Az elmulasztható dolgozatok megengedett száma 3. Ennél több mulasztás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). A leadott minidolgozatnak el kell érnie egy bizonyos minőséget ahhoz, hogy ne számítson elmulasztottnak (hanem legalább elégtelennek). Nehéz egzakt módon definiálni, hogy milyen szintet. A leadott szövegből mindenesetre ki kell derülnie, hogy készítője legalábbis elolvasta és alapszinten megértette az elemzett szöveget. Ha pl. az összefoglaló csak a szöveg első feléről számol be, ez a feltétel nem teljesül. Az is fontos, hogy az egyes hallgatók által leadott dolgozatok eléggé különbözzenek egymástól, ne egymás átfogalmazásai legyenek. Az elmulasztott minidolgozat „nullásnak” számít, ám a három legrosszabb jegy (legyen az elmulasztás vagy bármi más következménye) a félév végi jegybe nem számít bele. A minidolgozat formai követelményei:
A formailag nem megfelelő, (elektronikusan vagy nyomtatva) késve érkezett vagy a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom, és elmulasztottnak minősítem. A tervezett menetrend
Kötelező olvasmányok Tőzsér János: Az igazság pillanatai. Esszé a filozófiai megismerés sikertelenségéről. Budapest, Kalligram, 2018. Bernáth László – Kocsis László szerk.): Az igazság pillanatai? Metafilozófiai válaszok a szkeptikus kihívásra, Budapest, Kalligram, 2021. Váncza Kristóf: Agonális világvázlatok vagy bummbummok. In Magyar Filozófiai Szemle 66 (2022) 4. 188–200. Ajánlott irodalom Békefi Bálint: Kitartó keresztény hit, részrehajló episztemikus mércék és a disszenzus kihívásai. In Elpis 8 (2014) 2. 89–102. Bernáth László – Tőzsér János: Epistemic Self-esteem of Philosophers in the Face of Philosophical Disagreement. In Human Affairs 30 (2020) 3. 328–342. Bernáth László – Tőzsér János: The Biased Nature of Philosophical Beliefs in the Light of Peer Disagreement. In Metaphilosophy 52 (2021) 3–4. 363–378. Bernáth László – Tőzsér János: Teizmus versus agnoszticizmus Bernáth László és Tőzsér János vitája. In Vigilia 87 (2022) 4. 317–325. Demeter Tamás: A filozófiai tudás természetéről. In Magyar Filozófiai Szemle 58 (2014) 2. 125–29. Farkas Henrik: Probléma és perspektivizmus (Válasz Tőzsér János Hihetünk-e komolyan és őszintén filozófiai elméletekben? című írására). In Magyar Filozófiai Szemle 58 (2014) 2. 130–138. Forrai Gábor: Nem, Platón, te nem vagy irracionális. In Magyar Filozófiai Szemle 57 (2013) 2. 101–113. Gyenis Balázs: Az igazság harmadik pillanata. In Különbség 23 (2023) 1. 165–183. Hankovszky Tamás: A disszenzus értéke. In Bernáth László – Kocsis László (szerk.): Az igazság pillanatai? Metafilozófiai válaszok a szkeptikus kihívásra. Budapest, Kalligram, 2021. 275–288. Hankovszky Tamás: A disszenzus mint áldás. In Sárkány Péter (szerk.): A keresztény filozófia fogalma. Történeti és szisztematikus elemzések. Budapest, Szent István Társulat, 2023. 108–114. Hankovszky Tamás: A metafilozófiai szkepticizmus és a szubjektív nézőpont a filozófiában. In Daróczi Enikő – Laczkó Sándor (szerk.): Lábjegyzetek Platónhoz 21. A kétely. Szeged, Pro Philosophia Szegediensi – Magyar Filozófiai Társaság – Státus, 2024. 251–260. Hankovszky Tamás: Epimenidész
és az episztemikus erények. Tőzsér János: Az igazság pillanatai. In Kultúra
és Kritika 2019. http://kuk.hu/hu/content/epimenid%C3%A9sz-%C3%A9s-az-episztemikus-er%C3%A9nyek Katona Ágnes: Nem jó, de nem is tragikus – Filozófia a metaszkeptikus vita után. In Elpis 24 (2021) 2. 101–115. Kodaj Dániel: Hihetünk-e komolyan és őszintén abban, hogy vannak asztalok? In Elpis 8 (2014) 2. 93–104. Mekis Péter – Sutyák Tibor: Egyetértés és egyértelműség (Válasz Tőzsér János Hihetünk-e komolyan és őszintén filozófiai elméletekben? című tanulmányára). In Magyar Filozófiai Szemle 57 (2013) 2. 114–127. Molnár Gábor: Soha ne mondd, hogy soha. Ellenvetések Tőzsér János Hihetünk-e komolyan és őszintén filozófiai elméletekben? című tanulmányával szemben. In Magyar Filozófiai Szemle 58 (2014) 2. 113–124. Schwendtner Tibor: Értelmes megismerő vállalkozás-e a filozófia? Megjegyzések Tőzsér János tanulmányához. In Magyar Filozófiai Szemle 57 (2013) 2. 128–134. Takács Dániel: Miért érdemes megtartani a filozófiai meggyőződéseinket? In Műút 67 (2022) 1. 62–65. Tőzsér János: Filozófiai nézetkülönbség és a filozófiai problémák természete. In Magyar Filozófiai Szemle 58 (2014) 4. 60–75. Tőzsér János: Minek a filozófia? In Élet és Irodalom 58 (2014) 34. Tőzsér János: A bölcsesség szeretete. In Élet és irodalom 58 (2014) 42. Tőzsér János: Hihetünk-e komolyan és őszintén filozófiai elméletekben? In Magyar Filozófiai Szemle 57 (2013) 1. 159–172. Tőzsér János: Maradok szkeptikus, tisztelettel. In Magyar Filozófiai Szemle 57 (2013) 2. 135–146. Tőzsér János: Miért vagyok továbbra is szkeptikus? In Magyar Filozófiai Szemle 58 (2014) 2. 139–150. Tőzsér János: The Failure of Philosophical Knowledge. Why Philosophers are not Entitled to their Beliefs. London – New York, Bloomsbury, 2023. |
