Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek

______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________

Frissítve: 2022. 2. 16.

Klasszikus német filozófia

Kant

előadás, BBNSF16600

Tételsor

résztémákkal és a tételekhez leghasznosabb irodalommal

Az alábbi listában a kurzusleírásban is szereplő kötelező és ajánlott olvasmányok vannak a tételekhez rendelve. E csoportosítás révén egy ajánlott olvasmányból nem lett kötelező. Az ajánlott listából beválogatott olvasmányok pusztán további segítséget nyújthatnak ahhoz, ami leginkább kötelező, és aminek számonkérése a vizsga célja: Kant filozófiájának megismeréséhez.

1. Kant filozófiájának általános jellemzése. Kopernikuszi fordulat, Transzcendentális filozófia. A tudás korlátozása.

Kant, I.: A tiszta ész kritikája. Budapest, Atlantisz, 2004. 27–49.

Cassirer, E.: Kant élete és műve. Osiris-Gond, 2001. 153–236. www.szaktars.hu

Röd, W.: A kanti tapasztalatelmélet interpretációjának egy alternatívája. In W. Röd: Hagyomány és újítás a filozófiában. A XVII. századtól napjainkig. (Szerk. Boros G.) Budapest, Áron, 2003. 309–332.

Ullmann T.: Immanuel Kant. In Boros G. (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai, 2007. 813–838.

2. A fogalom és a szemlélet. Az emberi megismerés két ága. Az érzékiség és az értelem mint képességek. A szemléletek és a fogalmak jellemzése. Három tézis: logikai függetlenség, szemantikai, antropológiai

Altrichter F.: Fogalom és szemlélet. In Lehetséges-e egyáltalán? Márkus Györgynek - tanítványai. (Szerk. Háy J.) Budapest, Atlantisz, 1994. 17–50.

John É.: Az ezerszög kalandjai. Egy gyakori félreértés Kant szemléletfogalmával kapcsolatban. In Világosság 2008. 2. 15–26.

3. A tér és az idő. A tér és az idő metafizikai és transzcendentális taglalása. Transzcendentális idealitás és empirikus realitás. Mit jelent, hogy a tér és az idő a személet tiszta formája és ugyanakkor tiszta személet? Hogyan lehetséges tiszta matematika és geometria?

Kant, I.: A tiszta ész kritikája. Budapest, Atlantisz, 2004. 75–103.

Brandt, R.: Transzcendentális esztétika 1-3. § – kommentár

Újvári M.: Kanti témák a mai angolszász analitikus filozófiában. Budapest, Akadémiai, 1993. 25–40.

Forrai G.: Locke és Kant matematikafilozófiájáról. In Világosság 2004. 10–12. 115–124.

4. A kategóriák. A kategóriák mint tiszta értelmi fogalmak és a tárgyaknak egyáltalán mint tárgyaknak a fogalmai. A kategóriák metafizikai dedukciója. A kategóriák transzcendentális dedukciója az első és a második kiadásban. Az „én gondolkodom” és az appercepció eredendő, szintetikus, transzcendetális egysége. Az öntudat objektív és szubjektív egysége.

Kant, I.: A tiszta ész kritikája. Budapest, Atlantisz, 2004. 143–154.

Carl, W.: A transzcendentális dedukció a második kiadásban – kommentár

Kelemen J.: „Korlátozni” és „merni a tudást”. In Kelemen J.: Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei. Budapest, Atlantisz, 2000. 221–265. Online

Komorjai L.: Dedukció és intencionalitás. In Világosság 2008. 2. 47–62.

5. Az Idealizmus cáfolata és Kant transzcendentális idealizmusa. A problematikus és a dogmatikus idealizmus. A kanti cáfolat gondolatmenete. A transzcendentális idealizmus és az empirikus realizmus összefüggése. Az idealitás paralogizmusa az első kiadásban.

Kant, I.: A tiszta ész kritikája. Budapest, Atlantisz, 2004. 244–247, 703–712

Kant: Az idealizmus cáfolata (javított fordítás)

Horváth Z.: Kant idealizmusa. In Magyar Filozófiai Szemle 56 (2012)2. 49–76.

Röd, W.: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. 14–94.

Allison: Ideális-reális, transzcendentális-empirikus

6. A jelenség és a magában való dolog. Min alapul a megkülönböztetés? A fizikai tárgyak és a természet. Pozitív és negatív értelemben vett noumenon. A transzcendentális tárgy. Az afficiáció problémája. A magában való dolog megismerhetetlensége és az ismeretek objektív realitása.

Kant, I.: A tiszta ész kritikája. Budapest, Atlantisz, 2004. 258–275.

Szegedi N.: Megjegyzések a kanti magában való dolog és a transzcendentális tárgy problémájáról. In Descartes, Kant, Husserl, Heidegger. (Szerk. Schmal D.) Budapest, Atlantisz, 2002. 271–282.

Tőzsér J.: A jelenség valósága. In Világosság 45 (2004)10–12. 185‒191.

Röd, W.: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. 14–94.

7. A harmadik antinómia. A háromfajta szintézis és a transzcendentális dialektika. Az antinómiák tana. A tézis és az antitézis mellett szóló érvelés. Kozmológiai, transzcendentális és negatív szabadság. Az antinómia feloldása a tézis és az antitézis érvényességi területének elkülönítésével. Az ember mint két világ polgára.

Kant, I.: A tiszta ész kritikája. Budapest, Atlantisz, 2004. 380–387, 440–458,

Tengelyi L.: Kant. Budapest, Kossuth,1988., ²1995.

Hankovszky T.: „A csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem”. Kant antropológiai dualizmusáról. In Pannonhalmi Szemle 24 (2016) 4. 44‒55.

Strawson, P. F.: Az érzékelés és a jelentés határai. Budapest, Osiris-Gond, 2000. www.szaktars.hu

8. A tiszta ész kánonja. Az ész használatának végcélja. A legfőbb jó mint természetes cél és mint erkölcsi feladat. Boldogság és a boldogságra való méltóság. Isten létének morális bizonyítása. A tudás, a hit és a vélekedés különbsége

Kant, I.: A tiszta ész kritikája. Budapest, Atlantisz, 2004. 621–646

Cassirer, E.: Kant élete és műve. Osiris-Gond, 2001. 153-236. www.szaktars.hu

Hankovszky T.: Az ész szükségletéből fakadó hit. Kant a hit és az ész viszonyáról. In Szeiler Zsolt – Bakos Gergely – Sárkány Péter (szerk.): Hit és ész. Teológiai és filozófiai közelítések. Budapest, L’Harmattan – Sapientia, 2013. 182‒225.