Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2026. 1. 13. Logikai fogalmak,
bizonyítások és paradoxonok Kripke: Megnevezés és szükségszerűség Szövegolvasó szeminárium, BMNSF06600M 2026. tavasz KURZUSLEÍRÁS Oktató:
Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu) Időpont:
szerda 10.15‒11.45 Hely: 302 Munkamódszer A szeminárium a
hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a
résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg. Így a
foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés
elengedhetetlen. Az egyes órákon 10-12 oldalas szövegeket tekintünk át, ezek
azonban rövidségük ellenére is alig-alig lesznek feldolgozhatók a másfél óra
alatt. (Hogy mennyire, az a hallgatók felkészültségétől függ.) Minden órát
azzal kezdünk, hogy a kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük
egymástól, és minden egységgel kapcsolatban megpróbálunk válaszolni három
alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít azzal
kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által
megvalósítani kívánt projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés
terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések megválaszolására. A
felkészülést és az órai munkát egy feladatlap
is segíti. A foglalkozásra a kijelölt szöveget és a feladatlapot mindenki
kinyomtatva hozza magával! Telefonon, tableten hozott szöveg nem megfelelő. Alapszöveg Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. (ford. Bárány Tibor) Budapest, Akadémiai, 2007. Saul Kripke: Naming and Necessity Követelmények A hallgatók a félév
végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív
részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a minidolgozatok (A+B),
és az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha ezek közül
bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás
A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális
hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár
aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs
különbség. Minidolgozat-A. Minden órára minidolgozat-A-t kell írni. A feladat az adott órára kijelölt szövegre vonatkozó sorokkal folyamatosan bővülő tartalomjegyzék formájában rekonstruálni Kripke könyvét, tehát megállapítani, milyen fő fejezetekre oszlik, azoknak milyen alfejezetei (esetleg exkurzusai) vannak, milyen alfejezetei vannak az alfejezeteknek, és így tovább egészen az egy bekezdésnyi egységekig. Minden egységnek legyen címe, és derüljön ki, melyik oldal hányadik bekezdésénél kezdődik. (Tehát minden bekezdésnek feleljen meg egy külön sor/mondat, de a tartalomjegyzék álljon több sorból, mint ahány bekezdés van a szövegben, hiszen a több bekezdésből álló egységek címe is egy külön sor, és az ilyen egységekből képzett egységek is külön címet kapnak stb.) A tartalomjegyzék annyiban legyen különleges, hogy a bekezdések címei jellemzően ne egyes szavak vagy szintagmák (pl. „leírásnyaláb-elmélet”, „első ellenvetés”) vagy „arról, hogy….” jellegű félmondatok vagy kérdések pl. „hogyan lehet rögzíteni a referenciát?” legyenek, hanem a bekezdést találóan összegző, de mégis rövid teljes egész állítások, amolyan tételmondatok. A szövegben sok példa szerepel. A cím nem hivatkozhat a példára (pl. „az asztal példája”), hanem azt ragadja meg, miről szól a példa. (Néha persze erőltetett volna egész mondatokat íni, ilyenkor az iménti előírásokat rugalmasan kell kezelni.) Minden bejegyzés a lényeget emelje ki, úgy, hogy a tartalomjegyzék feltételezett olvasója, akkor is fel tudja idézni Kripke gondolatmenetét, ha a szöveget egy kicsit már elfelejtette. Minidolgozat-B. Időről-időre újra kell gondolni és beadni az addig elolvasott rész teljes tartalomjegyzékét. Az újonnan olvasottak fényében kiderülhet ugyanis, hogy egy bizonyos bekezdés korábban nem a megfelelő szintű fejezetként vagy nem a megfelelő címmel került be a tartalomjegyzékbe. Leadási határidő: elektronikusan: az adott órát megelőző nap 22 óráig és kinyomtatva: az adott óra elején A hiányzás vagy más ok miatt 3
minidolgozat-A. mulasztható el. Minidolgozat-B. egy sem mulasztható el, és
legfeljebb egy hetet késhet. Ellenkező esetben a kurzusra nem jár aláírás
(így jegy sem). A leadott minidolgozatnak el kell érnie egy bizonyos minőséget
ahhoz, hogy ne számítsanak elmulasztottnak (hanem legalább elégtelennek). Mesterséges intelligencia: A dolgozatírás során az MI-eszközök kiegészítő, támogató szerepben (pl. kutatási asszisztensként, tanulótársként), az egyetem MI-ajánlásának (4. oldal) 1. szintje szerint alkalmazhatók. Aznak, akiknek a dolgozatában az MI-detektáló eszköz 40% feletti MI-gyanút fogalmaz meg, szóbeli védésen kell bizonyítaniuk tudásukat. Az MI által generált tartalom közvetlen átvétele és annak saját munkaként való feltüntetése, valamint a valótlan tartalmú nyilatkozattétel a plágiummal azonos megítélés alá esik. A tervezett menetrend Az időbeosztás és az
olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
Irodalom Lásd: Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007. 211–221. Laki János: Madár-e a denevér? – A természeti fajták természetessége. In Neumer K. (szerk.) Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 283–322. Kállay Géza: Jelentés és önazonosság. Saul Kripke névelméletéről. In Kállay G.: És most: Beszélj! Budapest, Liget, 2013. 31–62. Zvolenszky Zsófia – Bárány Tibor: Szükségszerűség és megnevezés. Kripke fordítva. In BUKSZ 25 (2013) 2. 151–162. Zvolenszky Zsófia: Megnevezés és szükségszerűség – Négy évtized távlatában. In Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. Zvolenszky Zsófia (szerk.), Budapest, Akadémiai, 2007. Lewis, David: Lehetséges világok. In Farkas Katalin – Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern metafizikai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2004. 91–98. Quine, Willard V. Referencia és modalitás (ford. Eszes Boldizsár). In Quine: A tapasztalattól a tudományig. Budapest: Osiris Kiadó, 2002. 225–251. McGinn, Colin: Rigid Designation and Semantic Value. In Philosophical Quarterly
32 (1982) 127. 97–115. Searle, John. Proper Names. In Mind 67
(1958) 266. 166–173. Burgess, John: Saul Kripke, Naming and Necessity. In John Shand (szerk.): Central Works of Philosophy. 5. The Twentieth Century: Quine and After. London, Acumen Publishin, 2006. 166–186. Noonan, Harold: Routledge Philosophy GuideBook to Kripke and Naming and Necessity. Routledge, 2013 Donnellan, Keith: Reference and Definite Descriptions. In Philosophical Review 75 (1966) 3. 281–304. Soames, Scott: Beyond Rigidity: The Unfinished Semantic Agenda of Naming and Necessity. Oxford: Oxford University Press. 2002. Humphreys, Paul W. – James H. Fetzer (szerk.): The New Theory of Reference. Kripke, Marcus, and Its Origins. Dordrecht – Boston – London, Kluwer, 1998. |