Hankovszky
Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________
|
Létrehozva: 2009. 08. 03. Frissítve: 2009. 09. 21. Logika (Logikatörténet) Fejezetek a
modern logika történetéből Szövegolvasó szeminárium,
BMNSF00101M 2009. ősz KURZUSLEÍRÁS A
kurzus a tudományág néhány filozófiai szempontból jelentős, aktuális részletkérdésével
foglalkozik (jórészt a logikai szimbólumapparátus alkalmazása nélkül),
miközben elvezet a logika és a modern metafizika, nyelvfilozófia és
ismeretelmélet határterületeire is. Oktató: Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com) Időpont: Hétfő 8.30 – 10.00 Hely: Augustineum 101. Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni
és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári
irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak
ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a
foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés
elengedhetetlen. A foglalkozásra a kijelölt szövegeket mindenki hozza
magával! Követelmények A hallgatók a félév végén
aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív
részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a zárthelyi dolgozat és
az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül
bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális
hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár
aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs
különbség. Órai munka Senki nem teljesítheti anélkül a kurzust, hogy
bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe! ZH anyaga
(jegyzet)
M. R. Sainsbury: Filozófiai logika. In A. C. Grayling (Szerk.): Filozófiai kalauz. Budapest,
Akadémiai, 1997. 73-139. [letöltés
a PPKE BTK belső hálózatából] [jelszóval] A tervezett menetrend Az időbeosztás és az olvasnivalók
a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést ajánlott mindig
a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
|
Segédanyagok
Miért nem tartozik H a nyelvhez
További magyar nyelvű irodalom
Bács G.: Lehetséges
világok. In Kellék 27-28.
135-140.
Copi, I. M. – Gould, J. A.
(Szerk.): Kortárs tanulmányok a
logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. [A fordítás több
értelemzavaró hibát tartalmaz. Hibajegyzék: Ruzsa I.: Informális intuíció,
avagy logikát fordítani ez [van] egy kockázatos munka. In Tertium non datur. Logikai-metodológiai tanulmányok. 3 (1986)
257-288.]
Farkas J. L.: Jelölet és jelentés.
Frege németül In Neumer K. – Laki J. (Szerk.): Minden filozófia „nyelvkritika’ II. Analitikus filozófia és
fenomenológia. Budapest, Gondolat, 2004. 36-53.
Farkas K. – Kelemen J.: Nyelvfilozófia. Budapest, Áron, 2002.
Fazekas A. I.: A modern létezésfogalom kialakulása. Frege nézetei a ’van’ kifejezés
különböző értelmű használatáról. Budapest, Aletheia, 2000.
Frege, G.: Logikai vizsgálódások. Budapest, Osiris, 2000.
Frege-szám. In Helikon 52 (2006)3
Huoranszki F.: Modern
metafizika. Budapest, Osiris, 2001.
Kneale, W. – Kneale, M.: A logika fejlődése. Budapest, Gondolat,
1987.
Kripke, S.: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007.
Márton M.: A
referencia problémái. In Kellék
27-28. 141-163.
Mates, B.: Austin, Strawson, Tarski
és az igazság. A. Tarski: Bizonyítás és
igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 438-462.
Popper, K. R.: Néhány filozófiai
megjegyzés Tarski igazságelméletéhez. In A. Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 415-437.
Quine, W. v. O.: Az empirizmus két
dogmája. In Forrai – Szegedi: Tudományfilozófia.
Szöveggyűjtemény. Budapest, Áron, 131-151.
Read, S.: Bevezetés a logika filozófiájába. Budapest, Kossuth, 2001.
Russell, B.: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996. 56-69.
Russell-szám. In Világosság
46 (2005)12
Ruzsa I. – Máté A.: Bevezetés a modern logikába. Budapest,
Osiris, 1997.
Ruzsa I. (Szerk.): Logikai zsebenciklopédia. Budapest,
Áron, 1998.
Ruzsa I. (Szerk.): Tertium non datur. Budapest, Osiris,
2000.
Sainsbury, R. M.: Paradoxonok. Budapest, Typotex, 2002
Sós V.: Modern igazságelméletek. Filozófiai-logikai elemzés. Budapest,
Gondolat, 1978.
Szabó E. – Vecsey Z. (Szerk.): A jelentés dimenziói. Modális elméletek
Kripke után. Szeged, JATEPress, 1993.
Szabó E. – Vecsey Z. (Szerk.): Ki volt Sherlock Holmes? Tanulmányok a nevek
szemantikájáról. Szeged, Klebelsberg, 2005.
Zvolenszky Zs.: Russell
megingathatatlan elmélete a határozott leírásokról. In Kellék 27-28. 165-177.