Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2018. 09.
19. Logikatörténet Fejezetek a modern logika történetéből: Gödel, Tarski, Quine Szövegolvasó szeminárium, BMNSF08100M 2018. ősz KURZUSLEÍRÁS A kurzus a tudományág néhány filozófiai szempontból jelentős, aktuális részletkérdésével foglalkozik (a félév második felében a logikai szimbólumapparátus alkalmazása nélkül), miközben elvezet a logika és a modern metafizika, nyelvfilozófia és ismeretelmélet határterületeire is. Oktató: Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu) Időpont: kedd 14.15 – 15.45 Hely: Tárogató 102 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. A kurzus első felében egy rövid szöveg rendkívül aprólékos feldolgozására vállalkozunk. A második felében éppen ellenkezőleg az egyes órákon egy-egy néha kifejezetten hosszú szövegeket tekintünk át, amelyek alig-alig lesznek feldolgozhatók a másfél óra alatt. (Hogy mennyire, az a hallgatók felkészültségétől függ.) Ebben a részben minden órát azzal kezdünk, hogy a kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük egymástól, és minden egységgel kapcsolatban megpróbálunk válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít azzal kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által megvalósítani kívánt projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések megválaszolására. A foglalkozásra a kijelölt szöveget mindenki kinyomtatott formában hozza magával, és előzetesen jelölje be benne a gondolati egységek határát! Követelmények A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet egy házi dolgozat és az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség. Órai munka Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe! A házi dolgozat témája: Gödel
és Tarski bizonyításának összevetése A dolgozat tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött (szakirodalmi) szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A dolgozat az elejétől a végéig a kijelölt problémát tárgyalja! A szerzők életrajzi adatainak, más műveiknek vagy korának bemutatásának nincs helye a dolgozatban. Az kezdődjön mindjárt a tárgyalni kívánt probléma megragadásával, rövid bemutatásával, majd folytatódjék annak részletes elemzésével! A dolgozat leadási határideje: elektronikusan: 11. 17. (szombat) 20 óra ÉS kinyomtatva: 11. 20. (kedd) 14.15 A házi dolgozat formai követelményei: Terjedelem: címlap és bibliográfia nélkül legalább 13.000 leütés. A lábjegyzetekben egy mű második és további hivatkozásakor csak rövidített cím szerepeljen. Az idézetek mindig betűhűek legyenek! Az idézett szöveg vagy annak bármelyik része csak akkor legyen kurzív, ha az eredetiben is az volt, vagy ha saját kiemelésünk tényére külön felhívjuk a figyelemt. (A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó összefoglaló található itt.) A dolgozatokat kinyomtatva és elektronikusan, doc vagy docx formátumban kell beadni. A formailag nem megfelelő, késve érkezett vagy a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom. Környezetvédelmi ajánlások. A dolgozatokat lehetőség szerint kétoldalas nyomtatásban, címlap nélkül kérem. A bibliográfia ne kezdődjön új oldalon. A dolgozatot ne kösse be, és ne tegye műanyag fóliába. Elég, ha a lapokat egy (gém)kapoccsal összefogja. A tervezett
menetrend Az időbeosztás és az
olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
További magyar
nyelvű irodalom Bács G.: Lehetséges
világok. In Kellék 27–28.
135–140. Copi, I. M.
– Gould, J. A. (Szerk.): Kortárs
tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. [A
fordítás több értelemzavaró hibát tartalmaz. Hibajegyzék: Ruzsa I.:
Informális intuíció, avagy logikát fordítani ez [van] egy kockázatos munka.
In Tertium non datur.
Logikai-metodológiai tanulmányok. 3 (1986) 257–288.] Farkas J.
L.: Jelölet és jelentés. Frege németül In Neumer K. – Laki J. (Szerk.): Minden filozófia „nyelvkritika’ II.
Analitikus filozófia és fenomenológia. Budapest, Gondolat, 2004. 36–53. Farkas K. –
Kelemen J.: Nyelvfilozófia.
Budapest, Áron, 2002. Fazekas A.
I.: A modern létezésfogalom
kialakulása. Frege nézetei a ’van’ kifejezés különböző értelmű használatáról.
Budapest, Aletheia, 2000. Frege, G.: Logikai vizsgálódások. Budapest,
Osiris, 2000. Frege-szám.
In Helikon 52 (2006)3 Huoranszki
F.: Modern
metafizika. Budapest, Osiris, 2001. Krajewski,
S.: A Gödel-tétel filozófiai következményei. In Tertium non datur. Logikai-metodológiai tanulmányok 2. 1985.
231–237. Kneale, W.
– Kneale, M.: A logika fejlődése.
Budapest, Gondolat, 1987. Kripke, S.:
Megnevezés és szükségszerűség.
Budapest, Akadémiai, 2007. Lewis, D.: Lehetséges világok. In Farkas K. – Huoranszki F.
(Szerk.): Modern metafizikai
tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 91–98. Márton M.: A
referencia problémái. In Kellék
27-28. 141-163. Mates, B.: Austin, Strawson, Tarski és az igazság. In Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 438–462. Nagel, E. –
J. R. Newman: A Gödel-bizonyítás.
In I. M. Copi – J. A. Gould Kortárs tanulmányok a logikaelmélet
kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. 70–103. Popper, K. R.: Néhány filozófiai megjegyzés Tarski igazságelméletéhez. In Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 415–437. Read, S.: Bevezetés a logika filozófiájába.
Budapest, Kossuth, 2001. Russell,
B.: A filozófia alapproblémái.
Budapest, Kossuth, 1996. 56–69. Russell-szám.
In Világosság 46 (2005)12 Ruzsa I. –
Máté A.: Bevezetés a modern logikába.
Budapest, Osiris, 1997. Újabb kiadás: Ruzsa I.: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 2000. Ruzsa I.
(Szerk.): Logikai zsebenciklopédia.
Budapest, Áron, 1998. Ruzsa I.
(Szerk.): Tertium non datur.
Budapest, Osiris, 2000. Sainsbury,
R. M.: Paradoxonok. Budapest,
Typotex, 2002 Smullyan,
R. M.: Gödel nemteljességi tételei.
Budapest, Typotex, 1999. Sós V.: Modern igazságelméletek.
Filozófiai-logikai elemzés. Budapest, Gondolat, 1978. Stalnaker,
R.: Lehetséges világok. In Farkas K. – Huoranszki F. (Szerk.): Modern metafizikai tanulmányok.
Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 99–109. Szabó E. –
Vecsey Z. (Szerk.): A jelentés
dimenziói. Modális elméletek Kripke után. Szeged, JATEPress, 1993. Szabó E. –
Vecsey Z. (Szerk.): Ki volt Sherlock
Holmes? Tanulmányok a nevek szemantikájáról. Szeged, Klebelsberg, 2005. Zvolenszky
Zs.: Russell
megingathatatlan elmélete a határozott leírásokról. In Kellék 27–28. 165–177. |