Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2016. 02. 04. A filozófia és a
teológia határkérdései TÖRTÉNELEM
ÉS ESZKATOLÓGIA A
történelem filozófiája és teológiája szövegolvasó
szeminárium, MBMNSF04400M 2016. tavasz KURZUSLEÍRÁS
Vajon igaz-e, hogy a
történelem a mi erőfeszítéseink által vagy éppen azokat semmibe véve feltartóztathatatlanul
egy végső beteljesedés, isteni cél felé tart? Létezik-e filozófiailag is
megragadható értelme és végcélja a történelemnek, vagy ilyenről csak a
teológia nyelvén lehet beszélni? A történelem
értelmére vonatkozó ilyen és hasonló kérdések megválaszolásához közelebb
vezethet annak felismerése, hogy a klasszikus történelemfilozófia
tulajdonképpen nem más, mint a zsidó-keresztény eszkatológia szekularizált változata. Még Marx
kommunizmusra vonatkozó elképzeléseiben is tetten érhető a végső idők bibliai
leírásának eleven hatása. Sőt, nemcsak a filozófusok, hanem
elvallástalanodott korunk egyszerű emberei is akarva-akaratlan ennek az
eszménynek a hatása alatt állnak. „Egész arra irányuló modern fáradozásunk,
hogy mind jobbá tegyük a dolgokat, s mind nagyobb fokú haladást érjünk el, az
Isten Országa felé tartó egyetlen keresztény haladás eszméjében gyökerezik,
melynek uralmától a modern tudat megszabadult ugyan, ám amelytől mégiscsak
függ” (Löwith). Oktató: Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com) Időpont: Hétfő 8.30–10.0 illetve kedd 12.30‒14.00 Hely: Anselmianum 010. illetve
Tárogató 102 Munkamódszer A szeminárium a
hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők
tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez
hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium.
Így a foglalkozások látogatása és a hétről-hétre való készülés
elengedhetetlen. Az órán mindenkinél legyenek ott a feldolgozott művek! Követelmények Aktív órai
részvétel, egy házi dolgozat írása. Értékelés: A hallgatók a
félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a
házi dolgozat és súlyozottan az órai munka határozzák meg. Senki nem
teljesítheti úgy a szemináriumot, hogy aktívan be ne kapcsolódna a szakmai
beszélgetésbe! Hiányzás: A szemináriumokon
a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több
hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és
„igazolatlan” hiányzás között nincs különbség. A házi dolgozat Téma: szabadon
választható a félévben tárgyalt témákhoz kötődően Leadási
határidő:
elektronikusan: 4.
29. (péntek) 24 óra és kinyomtatva: 5. 2.
(hétfő) 8.30 illetve 5. 3. (kedd) 12.30 Elvárások: A házi dolgozat
formai követelményei: Címlap és bibliográfia nélkül hat teljes oldal. Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret,
2,5-ös margó, 1,5-ös (lábjegyzetekben 1-es) sortávolság. Az élőfejben és az
élőlábban csak az oldalszám lehet. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás
vagy térköz! A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai
követelményeiről jó összefoglaló találhatót nyújt: http://gff-szeged.hu/uploads/fm/sorvezeto_szeged.pdf
A dolgozatokat kinyomtatva és
elektronikusan kell beadni. A formailag nem megfelelő, késve érkezett, a Word
által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul
elutasítom. A tervezett
menetrend Az időbeosztás és az
olvasnivalók a félév folyamán változhatnak.
Kötelező és
ajánlott olvasmányok Szemelvények
„A teológia és a filozófia
előjoga empirikusan megválaszolhatatlan kérdések megfogalmazása. Ilyesfajták azok
a kérdések, melyek az első és a legvégső dolgokat érintik – s éppen azért
őrzik meg jelentőségüket, mert semmilyen válasz nem némíthatja el őket. Senki
nem faggatódznék a történelem értelme felől, ha az már magukból a történeti
eseményekből nyilvánvaló volna. Másrészt értelem-nélkülinek is csak egy végső
értelmet keresve tűnhet csak a történelem. Csalódások csak akkor érhetnek
bennünket, ha várunk valamit. Az azonban, hogy egyáltalán a történelem
egészének értelmére és értelmetlenségére kérdezzünk, maga is már
történelmileg meghatározott: zsidó és keresztény gondolatok szülték e mérték
nélküli kérdést. Komolyan a történelem értelmére kérdezni – ez túllép minden
tudhatón, és elállítja lélegzetünket; légüres térbe lök bennünket, melyet
csak a remény és a hit tölthet ki.
A görögök szerényebbek voltak. Nem voltak oly elbizakodottak, hogy a
történelem értelmének firtatására vetemedjenek. Lenyűgözte őket a természetes
kozmosz látható rendje és szépsége, és a keletkezés és pusztulás kozmikus
törvénye volt történelemmegértésük
mintája is.”
„Csak a zsidó és a keresztény hit által a klasszikus pogányság »reménytelen« - mert ciklikus – világszemlélete ellenében megteremtett jövő
horizontján belül vált egyáltalán lehetővé, hogy a haladáseszme a modern történelemfelfogás
vezérlő gondolatává váljék. Egész arra irányuló modern fáradozásunk, hogy
mind jobbá tegyük a dolgokat, s mind nagyobb fokú haladást érjünk el, az
Isten Országa felé tartó egyetlen keresztény haladás eszméjében gyökerezik,
melynek uralmától a modern tudat megszabadult ugyan, ám amelytől mégiscsak
függ, miként a szökött szolga távoli urától.” (Karl Löwith: Világtörténelem és
üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei. Budapest,
Atlantisz, 1996. 42. ill. 128.)
„A történelem értelme körüli
zűrzavarban nem az egyes események szabnak mértéket; sőt, éppenhogy mindeme eseményektől elfordulva kell
feltenni a kérdést: mi teszi a történelmet történelemé? A történelem
lényegére irányuló kérdés csak akkor lelhet mértékre és állagra, ha az eszkaton felől hangzik el, mert
az eszkatonban a történelem
túllép határain, és a maga mivoltában válik láthatóvá.”
„Ember-voltot csakis a szabadság emelhet át a természet köréből a történelem
birodalmába. Történetisége csak a szabadságban létező embernek van. A
természetnek és a természetbe ágyazott ember-voltnak nincs története. A
szabadság azonban csak mint
alá-bukás tárulkozhat fel. Mindaddig ugyanis, amíg a szabadság az
isteni-természeti körforgás pályáján mozog, Isten és a természet szükségszerűségének
van alávetve. Valamiféle non posse peccare
semmiben sem különbözik a jó kényszerétől. Csak az embernek Isten szavára
adott válasz-szava – ez a lényege szerint: nem –
tanúsíthatja az emberi szabadságot. A történelem alapja ekként a tagadás
szabadsága.” (Jacob Taubes: Nyugati eszkatológia. Budapest, Atlantisz, 2004. 7.
ill. 10.) |