Hankovszky
Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2013. 02. 16. Nyelvfilozófia A nevek és a leírások szemantikája Szövegolvasó
szeminárium, BBLSF04300 2013. tavasz KURZUSLEÍRÁS A kurzus célja, hogy néhány klasszikus
tanulmány elemzésével megismertessen a nyelvfilozófia és a filozófiai logika
egy határterületével, a nevek és a leírások szemantikájával. Oktató: Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com) Időpont: 2013. 03. 09. és 23. Szombat
9.15-12.30 Hely: Anselmianum 010 A tervezett menetrend
Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni
és órai aktivitására épülő oktatási forma. A tanárnak elsősorban nem
információközlő, hanem csak koordináló és ellenőrző szerepe van. Maga a
konzultációs nap a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként
valósul meg. Levelező rendszerű képzésben, mindössze két konzultációra
támaszkodó tanulás esetén nem elég a konzultációk után nekilátni egy egész
félévre szánt anyag feldolgozásának. A konzultációra már felkészülten kell
érkezni. Elengedhetetlen a kijelölt
szövegrészekkel a konzultációt megelőzően odahaza megismerkedni, mert a
szöveg feldolgozását különben nem tudjuk az órán kellő mélységig elvégezni,
és így a közösen eltöltött idő haszontalan lesz. Javaslom, hogy kijelölt
fejezeteket többször is olvassák el, méghozzá úgy, hogy közben mindig teljen
el néhány nap. A szövegek egyszeri elolvasása gyakorlatilag semmire nem
képesít, mert egyik-másik közülük (mindenekelőtt Russell) rendkívül nehéz. Az órán minden szöveg elemzését
azzal kezdünk, hogy elkülönítjük egymástól a gondolati egységeit (majd azok
egységeit és így tovább), és minden egységgel kapcsolatban megpróbálunk
válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól? 2. Mit állít azzal
kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által
megvalósítani kívánt projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés
terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések megválaszolására. A foglalkozásra a kijelölt művet
mindenki hozza magával, hiszen célunk az, hogy egy-egy jelentős szöveghelyet
sorról sorra elemezve ismerkedjünk meg a filozófia néhány alapvető kérdésével
és a rájuk adható válaszokkal! Követelmények A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet
kaphatnak. A gyakorlati jegy két részjegyből tevődik össze, amelyek mindegyikének
legalább elégségesnek kell lenn. A részjegyek két módon szerezhetők meg. 1. Zárthelyi dolgozat írása a konzultáció
alkalmával az adott naphoz tartozó kötelező irodalomból. Aki nem ír legalább
elégséges ZH-t, vagy a konzultáció alkalmával nem tud megjelenni, annak a
második jegyszerzési lehetőséggel kell élnie. 2. Házi dolgozat írása. Az első konzultáció ZH-ját kiváltó dolgozat címe: Frege és Russell nevekről szóló
elméletének összevetése. Határideje: március 12. A második konzultáció ZH-ját kiváltó dolgozat címe: Russell és Strawson álláspontjának
összevetése. Határideje: március 26. A határidők is jelzik: ebből a
tantárgyból a féléves munka már márciusban lezárul. A határidők azért vannak
annyira közel a konzultáció napjához, hogy ez is kifejezze, a dolgozatírás
nem egy önálló, a konzultációtól független jegyszerzési lehetőség, hanem
kényszermegoldás azok számára, akik levelező hallgatók lévén nem mindig
tudják szabaddá tenni magukat a szombatonként. Ettől függetlenül az otthoni
készülést nekik is ugyanúgy kell ütemezniük, mintha a konzultáción meg tudtak
volna jelenni. Az, hogy a leadás nem szombaton van, pusztán azt a célt
szolgálja, hogy ha valakinek az utolsó pillanatban derül ki, hogy nem tud
jönni (vagy mégsem sikerül elégségesre a ZH-ja), akkor a konzultációra való
addigi készülés eredményeit (vagy a konzultáció tapasztalatait) vasárnaptól
keddig írásba foglalhassa. A dolgozat tanúskodjon arról,
hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik
megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére! Lehetőleg minden
nagyobb horderejű kijelentés mögött szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott
érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával! A
dolgozat az elejétől a kijelölt problémát tárgyalja! A szerzők életrajzi
adatainak, más műveiknek vagy koruknak bemutatásának nincs helye a
dolgozatban. Az kezdődjön mindjárt a tárgyalni kívánt probléma
megragadásával, rövid bemutatásával, majd folytatódjék annak részletes
elemzésével! Vonultassa fel és szembesítse egymással a legfontosabb
szöveghelyeket, tárja fel az egyes alternatívák (látszólagos) erényeit és
gyengeségeit! A dolgozatot elektronikusan
(e-mailben, .doc formátumban) kell elküldeni. Formai követelmények: Times New
Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös sortávolság, címlap és
bibliográfia nélkül négy teljes
oldal. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy térköz! A hivatkozás
szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó
összefoglalót nyújt: http://www.gfhf.hu/download/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf
A formailag nem megfelelő vagy késve érkezett dolgozatokat nem
fogadom el. Elégtelen az a dolgozat, amely nem tanúskodik valamennyi kötelező
olvasmány elolvasásáról. Két legalább elégséges részjegy
nélkül a hallgató nem kap se jegyet, se aláírást, hanem „aláírás megtagadva”
bejegyzés kerül a Neptunba. (Ezt az indexbe nem kell beíratni.) Kötelező
olvasmányok Az
órán konkrétan csak az első négyről beszélgetünk, de a zárthelyi vagy házi a
dolgozatot mind az hatból kell írni. A másodlagos irodalom olvasása már csak
azért is ajánlott, mert sokkal könnyebben érthető, mint a forrásszövegek. Az elemzett
szövegek G. Frege: Jelentés és
jelölet. In Frege: Logikai
vizsgálódások. Budapest, Osiris, 2000. 118-147. (csak a tanulmány eleje
kötelező: 118-129.) németül – Feladatlap B. Russell: A denotálásról. In
Világosság 2005. 12. 5-16. angolul – Feladatlap
(A Gray Elégiájáról szóló rész a szakértők számára is talányos. Ha már
legalább arra rájött, mettől meddig terjed ez a rész, ne erre fordítsa az
energiáit.) P. F. Strawson: A referálásról.
In Copi – Gould (Szerk.): Kortárs
tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985.
167-206. Hibajegyzék W. v. O. Quine: Arról, hogy mi van.
In Quine: A tapasztalattól a tudományig.
Budapest, Osiris, 2002. 115-135. Másodlagos irodalom M. R. Sainsbury: Filozófiai
logika. In A. C. Grayling (Szerk.): Filozófiai
kalauz. Budapest, Akadémiai, 1997. 73-139., 77-99.
Farkas K. – Kelemen J.: Nyelvfilozófia. Budapest, Áron, 2002. 123-153. Segédanyagok Ajánlott olvasmányok Copi, I. M. – Gould, J. A.
(Szerk.): Kortárs tanulmányok a
logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. [A fordítás több
értelemzavaró hibát tartalmaz. Hibajegyzék: Ruzsa I.: Informális intuíció,
avagy logikát fordítani ez [van] egy kockázatos munka. In Tertium non datur. Logikai-metodológiai
tanulmányok. 3 (1986) 257-288.] Farkas J. L.: Jelölet és
jelentés. Frege németül In Neumer K. – Laki J. (Szerk.): Minden filozófia „nyelvkritika’ II. Analitikus filozófia és
fenomenológia. Budapest, Gondolat, 2004. 36-53. Frege-szám. In Helikon 52 (2006)3 Huoranszki F.: Modern
metafizika. Budapest, Osiris, 2001. Frege, G.: Logikai vizsgálódások. Budapest, Osiris, 2000. Kneale, W. – Kneale, M.: A logika fejlődése. Budapest,
Gondolat, 1987. Kripke, S.: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007. Russell-szám. In Világosság
46 (2005)12 Ruzsa I. – Máté A.: Bevezetés a modern logikába. Budapest,
Osiris, 1997. Ruzsa I. (Szerk.): Logikai zsebenciklopédia. Budapest,
Áron, 1998. Zvolenszky Zs.: Russell
megingathatatlan elmélete a határozott leírásokról. In Kellék 27-28. 165-177. |
|||||||||||||