Hankovszky
Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________
Frissítve: 2010. 10. 24. Filozófiatörténet 4. Klasszikus
német filozófia Kant: A tiszta
ész kritikája szövegolvasó szeminárium,
BBLSF03100 2010. ősz KURZUSLEÍRÁS A szeminárium Immanuel Kant A tiszta ész kritikája című
művének néhány kulcsfejezetét dolgozza fel a Bevezetés I-V. fejezete,
valamint a 1-3., 7-8. és
15-21. paragrafusok szövegközeli
interpretációja révén. Oktató: Hankovszky Tamás Időpont: 2009. november 12. péntek 14.00
– 20.00 Hely: Anselmianum 011. Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni
és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári
irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg. Az egyetlen konzultációra
támaszkodó szeminárium esetén nem elég a konzultáció után nekilátni az egész
féléves anyag feldolgozásának. A konzultációra már felkészülten kell érkezni.
Elengedhetetlen a „mindenkinek kötelező
olvasmányokkal” (lásd alább) és a kijelölt szakaszokkal a konzultációt
megelőzően odahaza megismerkedni (minden fejezetre, illetve paragrafusra
legalább fél órát szánni), mert a szöveg feldolgozását különben nem tudjuk az
órán (a házi dolgozathoz is) kellő mélységig elvégezni. A konzultáció és a
dolgozatbeadás közti idő nem elég a kötelező olvasmányok elolvasására, Kant
rendszerének az átgondolására és színvonalas szöveg megírására. A
felkészülést az egyes fejezetekhez tartozó feladatlapok hivatottak segíteni.
A konzultáción a feladatlapok otthoni felkészülés során problémásnak
bizonyult kérdéseit tárgyaljuk meg. Az órára a kijelölt Kant-oldalakat és a
feladatlapokat is mindenki hozza magával! A tervezett menetrend
Az összes
feladatlap egyben, tömörítve Követelmények Felkészülés a konzultációra, aktív
órai részvétel, legalább 6 oldalas házi dolgozat írása. A házi dolgozat lehetséges témái
(szabadon választható): ·
Mit jelent az, hogy a tér transzcendentális értelemben ideális,
empirikus értelemben viszont reális? ·
Hogyan lehetséges tiszta geometria? ·
Miért alkalmazhatók a kategóriák a szemlétet tárgyaira? A dolgozat műfaja tanulmány legyen! Tanúskodjon arról,
hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik
megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden
nagyobb horderejű kijelentés mögött (szakirodalmi) szöveggel vagy szövegekkel
alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak
betartásával. A dolgozat (lábjegyzetes hivatkozások formájában is) tanúskodjon
a kötelező olvasmányok feldolgozásáról! A dolgozat leadási határideje:
2010.11.28. E-mail: tamas@hankovszky.com A házi dolgozat formai
követelményei: Címlap és bibliográfia nélkül hat teljes oldal. Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös sortávolság. A
bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy térköz! A hivatkozás
szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó
összefoglaló található a következő oldalon: http://www.gfhf.hu/download/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf
Kötelező olvasmányok · Mindenkinek kötelező Kant, I.: A tiszta ész
kritikája. Budapest, Atlantisz, 2004. 27-170. Röd, W.: Bevezetés a
kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen,
Csokonai, 1998. 14–94. Altrichter F.: Fogalom
és szemlélet. In Lehetséges-e
egyáltalán? Márkus Györgynek - tanítványai. (Szerk. Háy
J.) Budapest, Atlantisz, 1994. 17–50. Kelemen J.: „Korlátozni” és „merni a
tudást”. In Kelemen János: Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei.
Budapest, Atlantisz, 2000. 221-265. (Ua.: Budapesti Könyvszemle
1996. 4. 391-407.) Online
(Görgessen lefelé!) Allison, H. E.: (Ideális-reális,
transzcendentális-empirikus) · Az első két dolgozattéma
valamelyikének választása esetén kötelező Brandt, R.: Transzcendentális
esztétika 1-3. § – kommentár Forrai G.: Locke és Kant
matematikafilozófiájáról. In Világosság 2004. 10-12. 115-124. John É.: Az ezerszög
kalandjai. Egy gyakori félreértés Kant szemléletfogalmával kapcsolatban.
In Világosság
2008. 2. 15-26. · A harmadik
dolgozattéma választása esetén kötelező Milovic, M.: A
transzcendentális dedukció. In Magyar Filozófiai Szemle,
1995. 3–4. sz. 608–615. Carl,
W.: A
transzcendentális dedukció a második kiadásban – kommentár Elsődlegesen
ajánlott irodalom Ábrahám Z.: Az
alsóbb megismerőképességek
és az időérzékelés. In Gond 15–16. 1998. 90-98. Cassirer, E.: Kant élete és
műve. Osiris-Gond,
2001. Deleuze, G.: Kant kritikai filozófiája. A lelki képességek
doktrínája. In G. Deleuze: Hume és Kant. Budapest, Osiris-Gond, 1998. 203–239. Komorjai
L.: Dedukció és
intencionalitás. In
Világosság 2008. 2. 47-62. Komorjai L.: Transzcendentális
filozófia és matematika Kant gondolkodásában. In Magyar
Filozófiai Szemle 1998. 1–3. 137–171. Martin, G.: A kanti álláspont apóriái. In G. Martin: Általános metafizika.
Problémák és módszerek. Budapest, Holnap, 1998. 208–229. Röd, W.: A
kanti tapasztalatelmélet interpretációjának egy alternatívája. In W. Röd: Hagyomány és újítás a
filozófiában. A XVII. századtól napjainkig. (Szerk. Boros G.) Budapest,
Áron, 2003. 309–332. Röd, W.: Dialektikus témák Kantnál. In W. Röd: Az újkor dialektikus
filozófiája I. Debrecen, Latin Betűk, 1996. 41–100. Strawson, P. F.: Az érzékelés és a
jelentés határai. Budapest, Osiris-Gond,
2000. Szegedi N.: Megjegyzések a kanti magában
való dolog és a transzcendentális tárgy problémájáról. In Descartes, Kant, Husserl, Heidegger. (Szerk. Schmal D.) Budapest,
Atlantisz, 2002. 271–282. Tengelyi L.: Kant. Budapest, Kossuth, 21995. Újvári M.: Kanti témák a mai
angolszász analitikus filozófiában. Budapest, Akadémiai, 1993. 25–40. Ulmann
T.: Immanuel Kant. In Boros G. (szerk.): Filozófia.
Budapest, Akadémiai, 2007. 813-838. |