Hankovszky
Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2012. 11. 17. Filozófiatörténet 4. Klasszikus német filozófia Kant: A tiszta ész kritikája szövegolvasó szeminárium, BBNSF03100 2012. ősz KURZUSLEÍRÁS A szeminárium Immanuel Kant A
tiszta ész kritikája című művének néhány kulcsfejezetét dolgozza fel a
Bevezetés I-V. fejezete, valamint a 1-3., 7-8. és 15-21. paragrafusok szövegközeli interpretációja révén. Oktató:
Hankovszky Tamás adjunktus (tamas@hankovszky.com) Időpont:
Szerda 12.15 – 13.45 Hely: Anselmianum 011 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai
aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó
beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a
hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a
csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Mivel a
beszélgetés során Kant szövegét szinte sorról-sorra próbáljuk megérteni, a
foglalkozásra mindenki hozza magával az előre kijelölt oldalakat! Az egyes
órákra való felkészülést a kurzus honlapján közzétett kérdések és a kötelező
olvasmányok között szereplő kommentárok hivatottak segíteni. Követelmények
Aktív órai részvétel, zárthelyi dolgozat a
másodlagos irodalomból, zárthelyi dolgozat az adott órákra feladott
feladatlap kérdéseiből, legalább 6 oldalas házi dolgozat írása. Értékelés:
A gyakorlati jegyet a kétféle ZH, a házi dolgozat és súlyozottan
az órai munka határozzák meg. Ha ezek közül bármelyik elégtelen, a félév
végi jegy is elégtelen. Hiányzás:
A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár
aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs
különbség. Órai munka
Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy
bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe! A másodlagos irodalom ZH anyaga: Lásd a kötelező
irodalomnál! A ZH időpontja: 10. 01. Feladatlapokból írt ZH: Ilyen ZH-kra gyakran, de
rendszertelenül kerül sor az órák legelején. A kérdések az adott órára
feladott feladatlap kérdései közül kerülnek ki. Meg nem írt ZH pótlására
nincs mód. Egy teljes óráról való hiányzás miatt meg nem írt ZH nem számít
elégtelennek, de nem is pótolható, hanem kevesebb részjegy befolyásolja a
félév végi jegyet. Ha valaki hiányzás miatt nem mulaszt el egyetlen ZH-t sem, a legrosszabb két jegye nem számít, ha egyet
mulaszt, a legrosszabb jegye nem számít bele a félév végi jegybe. A
házi dolgozat lehetséges témái
(szabadon választható): ·
Mit jelent
az, hogy a tér transzcendentális
értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális? ·
Hogyan
lehetséges tiszta geometria? A
dolgozat műfaja tanulmány legyen! Tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes
filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és
érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű
kijelentés mögött (szakirodalmi) szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv
álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A
dolgozat (lábjegyzetes hivatkozások formájában is) tanúskodjon a kötelező
olvasmányok feldolgozásáról! Az elejétől a végéig a választott problémát
tárgyalja! A szerző életrajzi adatainak, más műveinek vagy korának
bemutatásának nincs helye a dolgozatban. Az kezdődjön mindjárt a tárgyalni
kívánt probléma megragadásával, rövid bemutatásával, majd folytatódjék annak
részletes elemzésével! A
dolgozat leadási határideje: elektronikusan: 10. 03. (szombat) 24 óra ÉS kinyomtatva: 11. 05. (hétfő) 12.15 A
házi dolgozat formai követelményei: Címlap és bibliográfia nélkül hat teljes oldal. Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös (lábjegyzetekben 1-es) sortávolság. A
bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy térköz! A dolgozatokat
kinyomtatva és elektronikusan is be
kell adni. A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai
követelményeiről jó összefoglaló található a következő oldalon: http://www.gfhf.hu/download/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf A formailag nem megfelelő vagy a Word által is jelzett helyesírási
hibákat tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom. Kötelező olvasmányok · Alapvető olvasmányok Kant, I.: A tiszta ész kritikája. Budapest, Atlantisz, 2004. 27-170. Röd, W.: Bevezetés a kritikai filozófiába.
Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. 14–94. Carl, W.: A
transzcendentális dedukció a második kiadásban – kommentár · A ZH anyaga Röd, W.:
A kanti tapasztalatelmélet interpretációjának egy alternatívája. In W. Röd: Hagyomány és újítás a
filozófiában. A XVII. századtól napjainkig.
(Szerk. Boros G.) Budapest, Áron, 2003. 309–332. Altrichter F.: Fogalom
és szemlélet. In Lehetséges-e egyáltalán? Márkus Györgynek -
tanítványai. (Szerk. Háy J.) Budapest, Atlantisz,
1994. 17–50. Kelemen J.: „Korlátozni” és „merni a tudást”. In Kelemen János: Az
ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei. Budapest,
Atlantisz, 2000. 221-265. (Ua.: Budapesti Könyvszemle 1996.
4. 391-407.) Online (Görgessen
lefelé!) · A dolgozat megírásához kötelező további olvasmányok Allison, H. E.: Kant’s Transcendental Idealism. Brandt, R.: Transzcendentális
esztétika 1-3. § – kommentár Forrai G.: Locke és Kant
matematikafilozófiájáról. In Világosság 2004. 10-12.
115-124. John É.: Az ezerszög
kalandjai. Egy gyakori félreértés Kant szemléletfogalmával kapcsolatban.
In Világosság
2008. 2. 15-26. A tervezett menetrend Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán
változhatnak. Ezért az órákra való készülést ajánlott mindig a kurzus
honlapjának felkeresésével kezdeni.
Az összes
feladatlap egyben, tömörítve Elsődlegesen
ajánlott irodalom Ábrahám Z.: Az alsóbb megismerőképességek
és az időérzékelés. In Gond 15–16. 1998. 90-98. Cassirer, E.: Kant élete és műve. Osiris-Gond, 2001. Deleuze, G.: Kant kritikai filozófiája. A lelki képességek
doktrínája. In G. Deleuze: Hume és Kant. Budapest, Osiris-Gond, 1998. 203–239. Komorjai L.: Dedukció és intencionalitás. In Világosság 2008. 2. 47-62. Komorjai L.: Transzcendentális
filozófia és matematika Kant gondolkodásában. In Magyar
Filozófiai Szemle 1998. 1–3. 137–171. Martin, G.: A kanti álláspont apóriái. In
G. Martin: Általános metafizika. Problémák és módszerek.
Budapest, Holnap, 1998. 208–229. Milovic, M.: A
transzcendentális dedukció. In Magyar Filozófiai Szemle,
1995. 3–4. sz. 608–615. Röd, W.: Bevezetés a kritikai filozófiába.
Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. 14–94. Röd, W.:
Dialektikus témák Kantnál. In
W. Röd: Az
újkor dialektikus filozófiája I. Debrecen, Latin Betűk, 1996. 41–100. Strawson, P. F.: Az érzékelés és a jelentés határai.
Budapest, Osiris-Gond,
2000. Szegedi N.:
Megjegyzések a kanti magában való dolog és a transzcendentális tárgy
problémájáról. In Descartes, Kant, Husserl, Heidegger. (Szerk. Schmal D.)
Budapest, Atlantisz, 2002. 271–282. Tengelyi
L.: Kant. Budapest, Kossuth, 21995. Újvári M.: Kanti témák a mai angolszász analitikus filozófiában.
Budapest, Akadémiai, 1993. 25–40. |