Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2017. 9. 16. Filozófiatörténet 4. Klasszikus német filozófia Kant: A tiszta ész kritikája szövegolvasó szeminárium, BBNSF03100 2017. ősz KURZUSLEÍRÁS A szeminárium Immanuel Kant A tiszta ész kritikája című művének néhány
kulcsfejezetét dolgozza fel a Bevezetés I-V. fejezete, valamint a 1-3., 7-8. és 15-20. paragrafusok szövegközeli
interpretációja révén. Oktató:
Hankovszky Tamás Időpont:
csütörtök 14.15 – 15.45 Hely: Ans. 010 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai
aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással
folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint
a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása,
a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Mivel a
beszélgetés során Kant szövegét szinte sorról-sorra próbáljuk megérteni, a
foglalkozásra mindenki hozza magával az előre kijelölt oldalakat! Az egyes
órákra való felkészülést a kurzus honlapján közzétett kérdések és a kötelező
olvasmányok között szereplő kommentárok hivatottak segíteni. Követelmények
Aktív órai részvétel, zárthelyi dolgozat a
másodlagos irodalomból, legalább 6 oldalas házi dolgozat írása. Értékelés:
A gyakorlati jegyet a ZH, a házi dolgozat és súlyozottan az
órai munka határozzák meg. Ha ezek közül bármelyik elégtelen, a félév végi
jegy is elégtelen. Hiányzás:
A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 4x45
perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem).
„Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség. Órai munka
Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy
bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe! A másodlagos irodalom ZH anyaga: Lásd a kötelező
olvasmányoknál! A ZH időpontja: 09. 28. A házi dolgozat témája a következők kettő közül választandó: ·
Mit jelent
az, hogy a tér transzcendentális
értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális? ·
Hogyan
lehetséges tiszta geometria? A
dolgozat műfaja tanulmány legyen! Tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes
filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és
érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű
kijelentés mögött (szakirodalmi) szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv
álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A
dolgozat (lábjegyzetes hivatkozások formájában is) tanúskodjon a dolgozathoz
kötelező valamennyi olvasmány
feldolgozásáról! Az elejétől a végéig a választott problémát tárgyalja! A
szerző életrajzi adatainak, más műveinek vagy korának bemutatásának nincs
helye a dolgozatban. Az kezdődjön mindjárt a tárgyalni kívánt probléma
megragadásával, rövid bemutatásával, majd folytatódjék annak részletes
elemzésével! A
dolgozat leadási határideje: elektronikusan: 11. 11. (szombat) 20 óra hankovszky@btk.ppke.hu ÉS kinyomtatva: 11. 16. (csütörtök) 14.15 A
házi dolgozat formai követelményei: Címlap és bibliográfia nélkül hat teljes oldal. Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös
margó, 1,5-ös (lábjegyzetekben 1-es) sortávolság. A bekezdések között ne
legyen sorkihagyás vagy térköz! A fejlécben vagy a láblécben (élőfej/élőláb)
csak az oldalszám szerepeljen! A hivatkozás szabályairól és a tudományos
írásművek egyéb formai követelményeiről jó összefoglaló található itt. A
dolgozatokat kinyomtatva és
elektronikusan is be kell adni. A formailag
nem megfelelő, késve érkezett, a Word által is jelzett helyesírási hibákat
tartalmazó vagy a kötelező olvasmányokat érdemben nem idéző
dolgozatokat olvasatlanul elutasítom. Kötelező olvasmányok 1. A ZH anyaga Altrichter F.: Fogalom
és szemlélet. In Lehetséges-e
egyáltalán? Márkus Györgynek - tanítványai. (Szerk. Háy
J.) Budapest, Atlantisz, 1994. 17–50. Kelemen J.: „Korlátozni” és „merni a tudást”. In
Kelemen János: Az ész képe és tette. A történeti megismerés
idealista elméletei. Budapest, Atlantisz, 2000. 221-265. (Ua.: Budapesti Könyvszemle 1996. 4. 391-407.) Online (Görgessen
lefelé!) 2. A dolgozat megírásához kötelező
olvasmányok Kant, I.: A tiszta ész
kritikája. Budapest, Atlantisz, 2004. 27-170. Allison, H. E.: Kant’s
Transcendental Idealism. Brandt, R.: Transzcendentális
esztétika 1-3. § – kommentár Forrai G.: Locke és Kant
matematikafilozófiájáról. In Világosság 2004.
10-12. 115-124. John É.:
Az ezerszög
kalandjai. Egy gyakori félreértés Kant szemléletfogalmával kapcsolatban. In Világosság
2008. 2. 15-26. 3.
További
olvasmányok Röd, W.: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant
filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. 14–94. Carl, W.: A
transzcendentális dedukció a második kiadásban – kommentár A tervezett menetrend Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév
folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést ajánlott mindig a
kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
Az összes
feladatlap egyben, tömörítve Elsődlegesen
ajánlott irodalom Ábrahám
Z.: Az alsóbb megismerőképességek
és az időérzékelés. In Gond 15–16.
1998. 90-98. Cassirer,
E.: Kant élete és műve. Osiris-Gond, 2001. Deleuze, G.: Kant kritikai filozófiája. A
lelki képességek doktrínája. In G. Deleuze: Hume és Kant. Budapest, Osiris-Gond, 1998. 203–239. Horváth
Z.: Kant
idealizmusa. In Magyar Filozófiai
Szemle 56 (2012)2. 49‒76. Komorjai L.: Dedukció és
intencionalitás. In
Világosság 49 (2008)2. 47-62. Komorjai L.: Transzcendentális filozófia és matematika Kant gondolkodásában.
In Magyar Filozófiai Szemle 1998.
1–3. 137–171. Martin, G.: A kanti álláspont apóriái. In G. Martin: Általános metafizika. Problémák
és módszerek. Budapest, Holnap, 1998. 208–229. Milovic, M.: A
transzcendentális dedukció. In Magyar Filozófiai
Szemle, 1995. 3–4. sz. 608–615. Röd, W.: A kanti
tapasztalatelmélet pszichológiai interpretációjának egy alternatívája. In W. Röd: Hagyomány
és újítás a filozófiában. A XVII. századtól napjainkig. (Szerk. Boros G.)
Budapest, Áron, 2003. 309–332. (Egy korábbi, nehezebben olvasható fordítás:
In Magyar Filozófiai Szemle 35 (1991)4–5. 403–422.) Röd, W.:
Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb
problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. 14–94. Röd, W.: Dialektikus témák Kantnál. In W. Röd: Az újkor
dialektikus filozófiája I. Debrecen, Latin Betűk, 1996. 41–100. Strawson, P. F.: Az érzékelés
és a jelentés határai. Budapest, Osiris-Gond,
2000. Szegedi N.:
Megjegyzések a kanti magában való dolog és a transzcendentális tárgy
problémájáról. In Descartes, Kant, Husserl, Heidegger. (Szerk.
Schmal D.) Budapest, Atlantisz, 2002. 271–282. Tengelyi L.: Kant. Budapest, Kossuth, 21995. Tőzsér J.: A
jelenség valósága. In Világosság 45 (2004)10-12 185‒191. Újvári M.: Kanti témák a mai angolszász analitikus filozófiában.
Budapest, Akadémiai, 1993. 25–40. |
||||||||||||||||||||||||||||||
|
|