Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2019. 9. 10. Filozófiatörténet 4. Klasszikus német filozófia Kant: A tiszta ész kritikája szövegolvasó szeminárium, BBNSF16700 2019. ősz KURZUSLEÍRÁS A szeminárium Immanuel Kant A tiszta ész kritikája című művének néhány
kulcsfejezetét dolgozza fel a Bevezetés I–V. fejezete, valamint a 1–3., 7–8. és 15–16. paragrafusok szövegközeli
interpretációja révén. Oktató:
Hankovszky Tamás Időpont:
hétfő 10.15 – 11.45 Hely: Ans. 010 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai
aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással
folyó beszélgetésével telnek, mert ez hatékonyabb, mint a hallgatói
referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a
csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Mivel a
beszélgetés során Kant szövegét szinte sorról-sorra próbáljuk megérteni, a
foglalkozásra mindenki kinyomtatott formában hozza magával az előre kijelölt
oldalakat! Az egyes órákra való felkészülést a kurzus honlapján közzétett
kérdések és a kötelező olvasmányok között szereplő kommentárok hivatottak
segíteni. Követelmények
Aktív órai részvétel, zárthelyi dolgozat a
másodlagos irodalomból, házi dolgozat írása. Értékelés:
A gyakorlati jegyet a ZH, a házi dolgozat és súlyozottan az
órai munka határozzák meg. Ha ezek közül bármelyik elégtelen, a félév végi
jegy is elégtelen. Hiányzás:
A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 4x45
perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem).
„Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség. Órai munka
Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy
bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe! A másodlagos irodalom ZH anyaga: Lásd a kötelező
olvasmányoknál! A ZH időpontja: 09. 23. A házi dolgozat témája a következők kettő közül választandó: ·
Mit jelent
az, hogy a tér transzcendentális
értelemben ideális, empirikus értelemben viszont reális? ·
Hogyan
lehetséges tiszta geometria? A
dolgozat műfaja tanulmány legyen! Tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes
filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és
érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű
kijelentés mögött (szakirodalmi) szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv
álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A
dolgozat (lábjegyzetes hivatkozások formájában is) tanúskodjon a dolgozathoz
kötelező valamennyi olvasmány
feldolgozásáról! Az elejétől a végéig a választott problémát tárgyalja! A
szerző életrajzi adatainak, más műveinek vagy korának bemutatásának nincs
helye a dolgozatban. Az kezdődjön mindjárt a tárgyalni kívánt probléma
megragadásával, rövid bemutatásával, majd folytatódjék annak részletes
elemzésével! A
dolgozat leadási határideje: elektronikusan: 11. 09. (szombat) 20 óra hankovszky@btk.ppke.hu ÉS kinyomtatva: 11. 11. (hétfő) 10.15 A házi dolgozat formai
követelményei:
Terjedelem: címlap és bibliográfia nélkül legalább 20.000 leütés. (Times New Roman betűtípus,
12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös (lábjegyzetekben
1-es) sortávolság. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy térköz! A
fejlécben vagy a láblécben (élőfej/élőláb) csak az oldalszám szerepeljen!) A lábjegyzetekben egy mű második és további
hivatkozásakor csak rövidített cím szerepeljen. Az idézetek mindig betűhűek
legyenek! Az idézett szöveg vagy annak bármelyik része csak akkor legyen
kurzív, ha az eredetiben is az volt, vagy ha saját kiemelésünk tényére külön
felhívjuk a figyelemt. (A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek
egyéb formai követelményeiről jó összefoglaló található itt.) A
dolgozatokat kinyomtatva és
elektronikusan, doc vagy docx formátumban kell beadni. A formailag nem
megfelelő, késve érkezett, a Word által is jelzett helyesírási hibákat
tartalmazó vagy a kötelező olvasmányokat érdemben nem idéző dolgozatokat
olvasatlanul elutasítom. Környezetvédelmi ajánlások. A dolgozatokat lehetőség szerint kétoldalas
nyomtatásban, címlap nélkül kérem. A bibliográfia ne kezdődjön új oldalon. A
dolgozatot ne kösse be, és ne tegye műanyag fóliába. Elég, ha a lapokat egy
(gém)kapoccsal összefogja. Kötelező olvasmányok 1. A ZH anyaga Kelemen J.:
„Korlátozni” és „merni a tudást”. In Kelemen János: Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei.
Budapest, Atlantisz, 2000. 221-265. (Ua.: Budapesti Könyvszemle
1996. 4. 391–407.) Altrichter F.: Fogalom és
szemlélet. In Lehetséges-e
egyáltalán? Márkus Györgynek - tanítványai. (Szerk. Háy
J.) Budapest, Atlantisz, 1994. 17–50. John É.: Az ezerszög
kalandjai. Egy gyakori félreértés Kant szemléletfogalmával kapcsolatban. In Világosság
2008. 2. 15–26. 2.
A
dolgozat megírásához kötelező olvasmányok A ZH-hoz kötelező
olvasmányok, valamint: Kant, I.: A tiszta ész
kritikája. Budapest, Atlantisz, 2004. 17–103. Allison, H. E.: Kant’s
Transcendental Idealism. Brandt, R.: Transzcendentális
esztétika 1-3. § – kommentár Forrai G.: Locke
és Kant matematikafilozófiájáról. In Világosság 2004. 10–12. 115–124. 3.
További
olvasmányok Röd, W.: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant
filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. 14–94. Carl, W.: A
transzcendentális dedukció a második kiadásban – kommentár A tervezett menetrend Az időbeosztás és az olvasnivalók a
félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést ajánlott mindig a
kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
Az összes
feladatlap egyben, tömörítve Elsődlegesen
ajánlott irodalom Ábrahám
Z.: Az alsóbb megismerőképességek
és az időérzékelés. In Gond 15–16.
1998. 90-98. Cassirer,
E.: Kant
élete és műve. Osiris-Gond, 2001. Deleuze, G.: Kant kritikai filozófiája. A
lelki képességek doktrínája. In G. Deleuze: Hume és Kant. Budapest, Osiris-Gond,
1998. 203–239. Horváth
Z.: Kant
idealizmusa. In Magyar Filozófiai
Szemle 56 (2012)2. 49‒76. Komorjai L.: Dedukció és
intencionalitás. In Világosság 49 (2008)2. 47–62. Komorjai L.: Transzcendentális filozófia és matematika Kant gondolkodásában.
In Magyar Filozófiai Szemle 1998.
1–3. 137–171. Martin, G.: A
kanti álláspont apóriái. In
G. Martin: Általános metafizika. Problémák és módszerek.
Budapest, Holnap, 1998. 208–229. Milovic, M.: A transzcendentális dedukció. In Magyar Filozófiai Szemle, 1995. 3–4.
sz. 608–615. Röd, W.: A kanti
tapasztalatelmélet pszichológiai interpretációjának egy alternatívája. In W. Röd: Hagyomány
és újítás a filozófiában. A XVII. századtól napjainkig. (Szerk. Boros G.)
Budapest, Áron, 2003. 309–332. (Egy
korábbi, nehezebben olvasható fordítás: In Magyar Filozófiai Szemle 35
(1991)4–5. 403–422.) Röd, W.:
Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb
problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. 14–94. Röd, W.:
Dialektikus témák Kantnál. In W. Röd:
Az újkor dialektikus filozófiája I. Debrecen, Latin Betűk,
1996. 41–100. Strawson, P. F.: Az érzékelés és a jelentés határai.
Budapest, Osiris-Gond, 2000. Szegedi N.: Megjegyzések
a kanti magában való dolog és a transzcendentális tárgy problémájáról. In Descartes, Kant, Husserl,
Heidegger. (Szerk. Schmal D.) Budapest,
Atlantisz, 2002. 271–282. Tengelyi
L.: Kant. Budapest, Kossuth, 21995. Tőzsér J.: A
jelenség valósága. In Világosság 45 (2004)10–12 185‒191. Újvári M.: Kanti témák a mai angolszász analitikus filozófiában.
Budapest, Akadémiai, 1993. 25–40. |
||||||||||||||||||||||||||||||
|
|