|
Frissítve:
2013.09.04.
Logika
(Logikatörténet)
Fejezetek a
modern logika történetéből: Gödel, Tarski, Quine
Szövegolvasó
szeminárium, BMNSF00101M
2013. ősz
KURZUSLEÍRÁS
A kurzus a
tudományág néhány filozófiai szempontból jelentős, aktuális részletkérdésével
foglalkozik (jórészt a logikai szimbólumapparátus alkalmazása nélkül),
miközben elvezet a logika és a modern metafizika, nyelvfilozófia és
ismeretelmélet határterületeire is.
Oktató: Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com)
Időpont: Hétfő 8.30 – 10.00
Hely: Ans 011
Munkamódszer
A
szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással
folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint
a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása,
a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. A
foglalkozásra a kijelölt szövegeket mindenki hozza magával!
Követelmények
A hallgatók
a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való
aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet egy házi dolgozat
és az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül
bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen.
Hiányzás A
szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45
perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem).
„Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség.
Órai munka Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy bekapcsolódna az órákon folyó
szakmai beszélgetésbe!
A házi dolgozat témája: Gödel és Tarski bizonyításának összehasonlítása
A
dolgozat tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák
megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott
kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött
(szakirodalmi) szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a
bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A dolgozat az
elejétől a végéig a kijelölt problémát tárgyalja! A szerzők életrajzi
adatainak, más műveiknek vagy korának bemutatásának nincs helye a
dolgozatban. Az kezdődjön mindjárt a tárgyalni kívánt probléma
megragadásával, rövid bemutatásával, majd folytatódjék annak részletes
elemzésével!
A
dolgozat leadási határideje:
elektronikusan: 11. 16. (szombat) 24 óra ÉS
kinyomtatva: 11. 18. (hétfő) 8.30
A
házi dolgozat formai követelményei: Címlap és bibliográfia nélkül négy teljes oldal. Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös
margó, 1,5-ös (lábjegyzetekben 1-es) sortávolság. A bekezdések között ne
legyen sorkihagyás vagy térköz! A dolgozatokat kinyomtatva és elektronikusan is be kell adni. A
hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai
követelményeiről jó összefoglaló található a következő oldalon: http://www.gfhf.hu/download/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf
A formailag nem megfelelő vagy a Word által is jelzett helyesírási hibákat
tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom.
A tervezett
menetrend
Az
időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra
való készülést ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
|
09. 09.
|
Tanévnyitó
miatt elmarad
|
|
09. 16.
|
Kurzusmegbeszélés
A Gödel tételek I.
Ruzsa I.: Bevezetés a
modern logikába. Budapest, Osiris, 2000. 142-144. segédlet
|
|
09. 23.
|
A Gödel tételek II.
|
|
09. 30.
|
A Gödel tételek III.
|
|
10. 07.
|
A Gödel tételek IV.
|
|
10. 14.
|
Elmarad
|
|
10. 21.
|
A. Tarski:
Igazság szemantikus felfogása és a szemantika megalapozása – eredeti
Tarski: Bizonyítás
és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 307-364.
|
|
10. 28.
|
Szünet
|
|
11. 04.
|
A. Tarski: Igazság és
bizonyítás
Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat,
1990. 365-390.
|
|
11. 11.
|
W. v. O. Quine: Arról, hogy mi
van – eredeti
Quine:
A tapasztalattól a tudományig. Budapest, Osiris, 2002. 115-135.
|
|
11. 18.
|
W. v. O.
Quine: Arról, hogy mi van
|
|
11. 25.
|
W. v. O. Quine: Az empirizmus
két dogmája – eredeti
Forrai – Szegedi (Szerk.): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény.
Budapest, Áron, 131-151.
|
|
12. 02.
|
W. v. O. Quine: Az empirizmus két dogmája
|
|
12. 09.
|
Értékelés
|
További
magyar nyelvű irodalom
Bács G.: Lehetséges világok. In Kellék 27-28. 135-140.
Copi, I. M.
– Gould, J. A. (Szerk.): Kortárs
tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. [A fordítás
több értelemzavaró hibát tartalmaz. Hibajegyzék: Ruzsa I.: Informális
intuíció, avagy logikát fordítani ez [van] egy kockázatos munka. In Tertium non datur. Logikai-metodológiai
tanulmányok. 3 (1986) 257-288.]
Farkas J.
L.: Jelölet és jelentés. Frege németül In Neumer K. – Laki J. (Szerk.): Minden filozófia „nyelvkritika’ II.
Analitikus filozófia és fenomenológia. Budapest, Gondolat, 2004. 36-53.
Farkas K. –
Kelemen J.: Nyelvfilozófia.
Budapest, Áron, 2002.
Fazekas A.
I.: A modern létezésfogalom
kialakulása. Frege nézetei a ’van’ kifejezés különböző értelmű használatáról.
Budapest, Aletheia, 2000.
Frege, G.: Logikai vizsgálódások. Budapest,
Osiris, 2000.
Frege-szám.
In Helikon 52 (2006)3
Huoranszki
F.: Modern metafizika. Budapest, Osiris,
2001.
Krajewski,
S.: A Gödel-tétel filozófiai következményei. In Tertium non datur. Logikai-metodológiai tanulmányok 2. 1985.
231-237.
Kneale, W.
– Kneale, M.: A logika fejlődése.
Budapest, Gondolat, 1987.
Kripke, S.:
Megnevezés és szükségszerűség.
Budapest, Akadémiai, 2007.
Lewis, D.:
Lehetséges világok. In Farkas K. – Huoranszki F. (Szerk.): Modern metafizikai tanulmányok.
Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 91-98.
Márton M.: A referencia problémái. In Kellék 27-28. 141-163.
Mates, B.: Austin, Strawson, Tarski és az igazság.
In Tarski: Bizonyítás és igazság.
Budapest, Gondolat, 1990. 438-462.
Nagel, E. –
J. R. Newman: A Gödel-bizonyítás.
In I. M. Copi – J. A. Gould Kortárs tanulmányok a logikaelmélet
kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. 70-103.
Popper, K. R.: Néhány filozófiai megjegyzés Tarski
igazságelméletéhez. In Tarski: Bizonyítás
és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 415-437.
Read, S.: Bevezetés a logika filozófiájába.
Budapest, Kossuth, 2001.
Russell,
B.: A filozófia alapproblémái.
Budapest, Kossuth, 1996. 56-69.
Russell-szám.
In Világosság 46 (2005)12
Ruzsa I. –
Máté A.: Bevezetés a modern logikába.
Budapest, Osiris, 1997. Újabb kiadás: Ruzsa I.: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 2000.
Ruzsa I.
(Szerk.): Logikai zsebenciklopédia.
Budapest, Áron, 1998.
Ruzsa I.
(Szerk.): Tertium non datur.
Budapest, Osiris, 2000.
Sainsbury,
R. M.: Paradoxonok. Budapest,
Typotex, 2002
Smullyan,
R. M.: Gödel nemteljességi tételei.
Budapest, Typotex, 1999.
Sós V.: Modern igazságelméletek.
Filozófiai-logikai elemzés. Budapest, Gondolat, 1978.
Stalnaker,
R.: Lehetséges világok. In Farkas K. – Huoranszki F. (Szerk.): Modern metafizikai tanulmányok.
Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 99-109.
Szabó E. –
Vecsey Z. (Szerk.): A jelentés dimenziói.
Modális elméletek Kripke után. Szeged, JATEPress, 1993.
Szabó E. –
Vecsey Z. (Szerk.): Ki volt Sherlock
Holmes? Tanulmányok a nevek szemantikájáról. Szeged, Klebelsberg, 2005.
Zvolenszky
Zs.: Russell megingathatatlan elmélete a határozott leírásokról.
In Kellék 27-28. 165-177.
|