Hankovszky Tamás    profil    publikáció    oktatás     linkek

 

 

 

______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________

 

Frissítve: 2013.09.04.

Logika (Logikatörténet)

Fejezetek a modern logika történetéből: Gödel, Tarski, Quine

Szövegolvasó szeminárium, BMNSF00101M

2013. ősz

 

KURZUSLEÍRÁS

 

 

A kurzus a tudományág néhány filozófiai szempontból jelentős, aktuális részletkérdésével foglalkozik (jórészt a logikai szimbólumapparátus alkalmazása nélkül), miközben elvezet a logika és a modern metafizika, nyelvfilozófia és ismeretelmélet határterületeire is.

 

Oktató: Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com)

Időpont: Hétfő 8.30 – 10.00

Hely: Ans 011

 

Munkamódszer

A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma.  Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. A foglalkozásra a kijelölt szövegeket mindenki hozza magával!

 

Követelmények

A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet egy házi dolgozat és az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen.

Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség.

Órai munka Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe!

A házi dolgozat témája: Gödel és Tarski bizonyításának összehasonlítása

A dolgozat tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött (szakirodalmi) szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A dolgozat az elejétől a végéig a kijelölt problémát tárgyalja! A szerzők életrajzi adatainak, más műveiknek vagy korának bemutatásának nincs helye a dolgozatban. Az kezdődjön mindjárt a tárgyalni kívánt probléma megragadásával, rövid bemutatásával, majd folytatódjék annak részletes elemzésével!

A dolgozat leadási határideje:

elektronikusan: 11. 16. (szombat) 24 óra ÉS

kinyomtatva: 11. 18. (hétfő) 8.30

A házi dolgozat formai követelményei: Címlap és bibliográfia nélkül négy teljes oldal. Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, 2,5-ös margó, 1,5-ös (lábjegyzetekben 1-es) sortávolság. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy térköz! A dolgozatokat kinyomtatva és elektronikusan is be kell adni. A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó összefoglaló található a következő oldalon: http://www.gfhf.hu/download/filestore/downloads/to/sorvezeto.pdf A formailag nem megfelelő vagy a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom.

 

A tervezett menetrend

Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.

09. 09.

Tanévnyitó miatt elmarad

09. 16.

Kurzusmegbeszélés

A Gödel tételek I.

Ruzsa I.: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 2000. 142-144. segédlet

09. 23.

A Gödel tételek II.

09. 30.

A Gödel tételek III.

10. 07.

A Gödel tételek IV.

10. 14.

Elmarad

10. 21.

A. Tarski: Igazság szemantikus felfogása és a szemantika megalapozásaeredeti

Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 307-364.

10. 28.

Szünet

11. 04.

A. Tarski: Igazság és bizonyítás

Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 365-390.

11. 11.

W. v. O. Quine: Arról, hogy mi vaneredeti

Quine: A tapasztalattól a tudományig. Budapest, Osiris, 2002. 115-135.

11. 18.

W. v. O. Quine: Arról, hogy mi van

11. 25.

W. v. O. Quine: Az empirizmus két dogmájaeredeti

Forrai – Szegedi (Szerk.): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Áron, 131-151.

12. 02.

W. v. O. Quine: Az empirizmus két dogmája

12. 09.

Értékelés

 

További magyar nyelvű irodalom

Bács G.: Lehetséges világok. In Kellék 27-28. 135-140.

Copi, I. M. – Gould, J. A. (Szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. [A fordítás több értelemzavaró hibát tartalmaz. Hibajegyzék: Ruzsa I.: Informális intuíció, avagy logikát fordítani ez [van] egy kockázatos munka. In Tertium non datur. Logikai-metodológiai tanulmányok. 3 (1986) 257-288.]

Farkas J. L.: Jelölet és jelentés. Frege németül In Neumer K. – Laki J. (Szerk.): Minden filozófia „nyelvkritika’ II. Analitikus filozófia és fenomenológia. Budapest, Gondolat, 2004. 36-53.

Farkas K. – Kelemen J.: Nyelvfilozófia. Budapest, Áron, 2002.

Fazekas A. I.: A modern létezésfogalom kialakulása. Frege nézetei a ’van’ kifejezés különböző értelmű használatáról. Budapest, Aletheia, 2000.

Frege, G.: Logikai vizsgálódások. Budapest, Osiris, 2000.

Frege-szám. In Helikon 52 (2006)3

Huoranszki F.: Modern metafizika. Budapest, Osiris, 2001.

Krajewski, S.: A Gödel-tétel filozófiai következményei. In Tertium non datur. Logikai-metodológiai tanulmányok 2. 1985. 231-237.

Kneale, W. – Kneale, M.: A logika fejlődése. Budapest, Gondolat, 1987.

Kripke, S.: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007.

Lewis, D.: Lehetséges világok. In Farkas K. – Huoranszki F. (Szerk.): Modern metafizikai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 91-98.

Márton M.: A referencia problémái. In Kellék 27-28. 141-163.

Mates, B.: Austin, Strawson, Tarski és az igazság. In Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 438-462.

Nagel, E. – J. R. Newman: A Gödel-bizonyítás. In I. M. Copi – J. A. Gould Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. 70-103.

Popper, K. R.: Néhány filozófiai megjegyzés Tarski igazságelméletéhez. In Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 415-437.

Read, S.: Bevezetés a logika filozófiájába. Budapest, Kossuth, 2001.

Russell, B.: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996. 56-69.

Russell-szám. In Világosság 46 (2005)12

Ruzsa I. – Máté A.: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 1997. Újabb kiadás: Ruzsa I.: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 2000.

Ruzsa I. (Szerk.): Logikai zsebenciklopédia. Budapest, Áron, 1998.

Ruzsa I. (Szerk.): Tertium non datur. Budapest, Osiris, 2000.

Sainsbury, R. M.: Paradoxonok. Budapest, Typotex, 2002

Smullyan, R. M.: Gödel nemteljességi tételei. Budapest, Typotex, 1999.

Sós V.: Modern igazságelméletek. Filozófiai-logikai elemzés. Budapest, Gondolat, 1978.

Stalnaker, R.: Lehetséges világok. In Farkas K. – Huoranszki F. (Szerk.): Modern metafizikai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 99-109.

Szabó E. – Vecsey Z. (Szerk.): A jelentés dimenziói. Modális elméletek Kripke után. Szeged, JATEPress, 1993.

Szabó E. – Vecsey Z. (Szerk.): Ki volt Sherlock Holmes? Tanulmányok a nevek szemantikájáról. Szeged, Klebelsberg, 2005.

Zvolenszky Zs.: Russell megingathatatlan elmélete a határozott leírásokról. In Kellék 27-28. 165-177.