Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2023. 01. 27. Logikai fogalmak, bizonyítások és paradoxonok Szövegolvasó szeminárium, BMNSF06600M 2023. tavasz KURZUSLEÍRÁS A kurzus a tudományág néhány filozófiai szempontból jelentős részletkérdésével foglalkozik a logikai szimbólumapparátus alkalmazása nélkül, miközben elvezet a logika és a modern metafizika, nyelvfilozófia és ismeretelmélet határterületeire is. Oktató: Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu) Időpont: kedd 14.15 – 15.45 Hely: 702 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Az órákon egy-egy előre kijelölt szövegeket tekintünk át, ezek azonban rövidségük ellenére is alig-alig lesznek feldolgozhatók a másfél óra alatt. (Hogy mennyire, az a hallgatók felkészültségétől függ.) Minden órát azzal kezdünk, hogy a kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük egymástól, és minden egységgel kapcsolatban megpróbálunk válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít azzal kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által megvalósítani kívánt projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés terjedjen ki a szöveg tagolására is. A foglalkozásra a kijelölt szöveget mindenki kinyomtatva hozza magával, és előzetesen jelölje be benne a gondolati egységek határát! Telefonon, tableten hozott szöveg nem megfelelő. Követelmények A hallgatók a félév végén
aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív
részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a házi dolgozat és az
otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül
bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás
A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális
hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár
aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs
különbség. Órai munka Senki nem teljesítheti anélkül a kurzust, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe! A házi dolgozat témája: A
referáló kifejezések szemantikája (Frege, Russell, Kripke) A dolgozat tanúskodjon arról, hogy a hallgató képes filozófiai problémák megragadására, összefüggéseik megértésére, logikus és érvekkel alátámasztott kifejtésére. Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött (szakirodalmi) szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A dolgozat az elejétől a végéig a kijelölt problémát tárgyalja! A szerzők életrajzának, munkássága vagy kora bemutatásának nincs helye a dolgozatban. Az kezdődjön mindjárt a tárgyalni kívánt probléma megragadásával, rövid bemutatásával, majd folytatódjék annak részletes elemzésével! Lehetőleg minden nagyobb horderejű kijelentés mögött szöveggel vagy szövegekkel alátámasztott érv álljon a bibliográfiai utalások elfogadott szabályainak betartásával. A dolgozat elfogadásának feltétele, hogy érdemben használjon és hivatkozzon elektronikusan is elérhető, önállóan feldolgozott idegennyelvű szakirodalmat. A dolgozat leadási határideje: elektronikusan: 5. 1. (hétfő) 22 óra ÉS kinyomtatva: 5. 3. (szerda) 14.15 A házi dolgozat legfontosabb formai követelményei: A dolgozat terjedelme címlap és bibliográfia nélkül 17.000-20.000 leütés. Az élőfejben és az élőlábban csak az oldalszám lehet. A bekezdések között ne legyen sorkihagyás vagy térköz! Az idézetek mindig betűhűek legyenek! Az idézett szöveg vagy annak bármelyik része csak akkor legyen kurzív, ha az eredetiben is az volt, vagy ha saját kiemelésünk tényére külön felhívjuk a figyelemt. (A hivatkozás szabályairól és a tudományos írásművek egyéb formai követelményeiről jó összefoglaló találhatót itt.) A dolgozatokat kinyomtatva és elektronikusan doc vagy docx formátumban kell beadni. A formailag nem megfelelő, késve érkezett, a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó vagy az (idegen nyelvű) szakirodalmat nem idéző dolgozatokat olvasatlanul elutasítom. Környezetvédelmi ajánlások A dolgozatokat címlap nélkül, lehetőség szerint kétoldalas nyomtatásban kérem. A bibliográfia ne kezdődjön új oldalon. A dolgozatot ne kösse be, és ne tegye műanyag fóliába. Elég, ha a lapokat egy (gém)kapoccsal összefogja. A tervezett
menetrend Az időbeosztás és az
olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
Irodalom Benedek A. Válasz Zénónnak? In Forrai G. – Margitay T. (szerk.): Tudomány és történet. Budapest, Typotex, 2002. 231–257. Copi, I. M. – Gould, J. A. (Szerk.): Kortárs
tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. [A
fordítás több értelemzavaró hibát tartalmaz. Hibajegyzék: Ruzsa I.:
Informális intuíció, avagy logikát fordítani ez [van] egy kockázatos munka.
In Tertium non datur.
Logikai-metodológiai tanulmányok. 3 (1986) 257–288.] Farkas J. L.: Jelölet és jelentés. Frege németül In Neumer K. – Laki
J. (Szerk.): Minden filozófia
„nyelvkritika’ II. Analitikus filozófia és fenomenológia. Budapest,
Gondolat, 2004. 36–53. Farkas K. – Kelemen J.: Nyelvfilozófia.
Budapest, Áron, 2002. Fazekas A. I.: A modern
létezésfogalom kialakulása. Frege nézetei a ’van’ kifejezés különböző értelmű
használatáról. Budapest, Aletheia, 2000. Frege-szám. In Helikon 52
(2006)3 Horváth Z.: A logika hétköznapi nyelvéről. In Különbség 8 (2013) 1. 119–131. Huoranszki F.: Modern
metafizika. Budapest, Osiris, 2001. Kampis, Gy.: Eleaták egymás ellen. In Magyar Filozófiai Szemle 34 (1990) 5-6. 473-484. Kneale, W. – Kneale, M.: A
logika fejlődése. Budapest, Gondolat, 1987. Kripke, S.: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007. Márton M.: A referencia problémái. In Kellék 27-28. 141-163. Máté A.: A logika és a matematika filozófiája Russell és Frege után. In: Boros Gábor (szerk.): Filozófia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2007. 1289–1311. Molnár Z. G.: Bertrand Russell A denotálásról című írásának egy értelmezése. In Molnár Zoltán Gábor (szerk.): Russelltől Gödelig. Esszék a matematika filozófiai problémáiról. Typotex, 2020. 11–27. Molnár Z. G.: Gottlob Frege: Jelentés és jelölet. In Molnár Z. G. (szerk.): Russelltől Gödelig. Esszék a matematika filozófiai problémáiról. Typotex, 2020. 28–47. Read, S.: Bevezetés a logika
filozófiájába. Budapest, Kossuth, 2001. Russell, B.: A
filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996. 56–69. Russell-szám. In Világosság 46 (2005)12 Ruzsa I. – Máté A.: Bevezetés
a modern logikába. Budapest, Osiris, 1997. Újabb kiadás: Ruzsa I.: Bevezetés a modern logikába. Budapest,
Osiris, 2000. Ruzsa I. (Szerk.): Logikai
zsebenciklopédia. Budapest, Áron, 1998. Ruzsa I.: Russell
kontra Frege. In Ruzsa I. (Szerk.): Tertium
non datur. Budapest, Osiris, 2000. 54-64. Sainsbury, M. R.: Filozófiai logika. In A. C. Grayling (Szerk.): Filozófiai kalauz. Budapest, Akadémiai, 1997. 73-139. [letöltés a PPKE BTK belső hálózatából] [jelszóval] Szabó E. – Vecsey Z. (Szerk.): Ki
volt Sherlock Holmes? Tanulmányok a nevek szemantikájáról. Szeged,
Klebelsberg, 2005. Zvolenszky Zs.: Russell megingathatatlan elmélete a határozott leírásokról. In Kellék 27–28. 165–177. |