Hankovszky Tamás    profil    publikáció    oktatás    linkek

 

 

 

______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________

 

Frissítve: 2020. 09. 12.

 

Történetfilozófia

TÖRTÉNELEM ÉS ESZKATOLÓGIA

A történelem filozófiája és teológiája

előadás, BMNSF07800M

2020. ősz

 

KURZUSLEÍRÁS

 

Vajon igaz-e, hogy a történelem a mi erőfeszítéseink által vagy éppen azokat semmibe véve feltartóztathatatlanul egy végső beteljesedés, isteni cél felé tart? Létezik-e filozófiailag is megragadható értelme és végcélja a történelemnek, vagy ilyenről csak a teológia nyelvén lehet beszélni?

A történelem értelmére vonatkozó ilyen és hasonló kérdések megválaszolásához közelebb vezethet annak felismerése, hogy a klasszikus történelemfilozófia tulajdonképpen nem más, mint a zsidó-keresztény eszkatológia szekularizált változata. Még Marx kommunizmusra vonatkozó elképzeléseiben is tetten érhető a végső idők bibliai leírásának eleven hatása. Sőt, nemcsak a filozófusok, hanem elvallástalanodott korunk egyszerű emberei is akarva-akaratlan ennek az eszménynek a hatása alatt állnak. „Egész arra irányuló modern fáradozásunk, hogy mind jobbá tegyük a dolgokat, s mind nagyobb fokú haladást érjünk el, az Isten Országa felé tartó egyetlen keresztény haladás eszméjében gyökerezik, melynek uralmától a modern tudat megszabadult ugyan, ám amelytől mégiscsak függ” (Löwith).

A félév első felében a Biblia és a klasszikus kereszténység (Szent Ágoston, Joachim, Bousset, Münzer) történelemfelfogásáról lesz szó, a második felében pedig újkori német szerzők (Lessing, Kant, Herder, Schiller, Fichte, Schelling, Hegel, Marx) történelemértelmezéséről.

Az előadás témáját jól jellemzik az alábbi szemelvények.

A teológia és a filozófia előjoga empirikusan megválaszolhatatlan kérdések megfogalmazása. Ilyesfajták azok a kérdések, melyek az első és a legvégső dolgokat érintik – s éppen azért őrzik meg jelentőségüket, mert semmilyen válasz nem némíthatja el őket. Senki nem faggatódznék a történelem értelme felől, ha az már magukból a történeti eseményekből nyilvánvaló volna. Másrészt értelem-nélkülinek is csak egy végső értelmet keresve tűnhet csak a történelem. Csalódások csak akkor érhetnek bennünket, ha várunk valamit. Az azonban, hogy egyáltalán a történelem egészének értelmére és értelmetlenségére kérdezzünk, maga is már történelmileg meghatározott: zsidó és keresztény gondolatok szülték e mérték nélküli kérdést. Komolyan a történelem értelmére kérdezni – ez túllép minden tudhatón, és elállítja lélegzetünket; légüres térbe lök bennünket, melyet csak a remény és a hit tölthet ki.

A görögök szerényebbek voltak. Nem voltak oly elbizakodottak, hogy a történelem értelmének firtatására vetemedjenek. Lenyűgözte őket a természetes kozmosz látható rendje és szépsége, és a keletkezés és pusztulás kozmikus törvénye volt történelemmegértésük mintája is.”

„Csak a zsidó és a keresztény hit által a klasszikus pogányság »reménytelen« – mert ciklikus – világszemlélete ellenében megteremtett jövő horizontján belül vált egyáltalán lehetővé, hogy a haladáseszme a modern történelemfelfogás vezérlő gondolatává váljék. Egész arra irányuló modern fáradozásunk, hogy mind jobbá tegyük a dolgokat, s mind nagyobb fokú haladást érjünk el, az Isten Országa felé tartó egyetlen keresztény haladás eszméjében gyökerezik, melynek uralmától a modern tudat megszabadult ugyan, ám amelytől mégiscsak függ, miként a szökött szolga távoli urától.” (Karl Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei. Budapest, Atlantisz, 1996. 42, ill. 128.)

 

A történelem értelme körüli zűrzavarban nem az egyes események szabnak mértéket; sőt, éppenhogy mindeme eseményektől elfordulva kell feltenni a kérdést: mi teszi a történelmet történelemmé? A történelem lényegére irányuló kérdés csak akkor lelhet mértékre és állagra, ha az eszkaton felől hangzik el, mert az eszkatonban a történelem túllép határain, és a maga mivoltában válik láthatóvá.”

„Ember-voltot csakis a szabadság emelhet át a természet köréből a történelem birodalmába. Történetisége csak a szabadságban létező embernek van. A természetnek és a természetbe ágyazott ember-voltnak nincs története. A szabadság azonban csak mint alá-bukás tárulkozhat fel. Mindaddig ugyanis, amíg a szabadság az isteni-természeti körforgás pályáján mozog, Isten és a természet szükségszerűségének van alávetve. Valamiféle non posse peccare semmiben sem különbözik a jó kényszerétől. Csak az embernek Isten szavára adott válasz-szava – ez a lényege szerint: nem – tanúsíthatja az emberi szabadságot. A történelem alapja ekként a tagadás szabadsága.” (Jacob Taubes: Nyugati eszkatológia. Budapest, Atlantisz, 2004. 7, ill. 10.)

 

Oktató: Hankovszky Tamás

Időpont: hétfő 16.00–17.30

Hely: Ans 010

 

Követelmények

Az előadások látogatása kötelező. A megengedett maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén az előadásra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség.

A kurzus kollokviummal zárul.

Tervezett tételsor

 

Kötelező olvasmányok

Löwith, Karl: Világtörténelem és üdvtörténet. A történelemfilozófia teológiai gyökerei. Budapest, Atlantisz, 1996. (A vonatkozó fejezetek)

Taubes, Jacob: Nyugati eszkatológia. Budapest, Atlantisz, 2004. (A vonatkozó fejezetek)

Cullmann, Oscar: Krisztus és az idő. Az őskeresztény idő- és történelemszemlélet. Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont, 2000. 47-64. és 76-87. Továbbá: 16–46, 88–100, 136–164, 180–198. (A fordítás a „kijelentés” szót használja arra, amit a katolikus terminológiával kinyilatkoztatásnak mondunk; a „bűneset” pedig a bűnbeesést jelenti.)

Bultmann, Rudolf: Történelem és eszkatológia. Budapest, Atlantisz, 1994. Különösen: 33-68.

Lessing, Gotthold Ephraim: Az emberi nem nevelése. In Magyar Filozófiai Szemle 1992. 5–6. 986–1012.

Kant, Immanuel: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből. In Kant: Történelemfilozófiai írások. Szeged, Ictus, 1995-1997. 43–58.

Herder, Johann Gottfried: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról. 15. könyv. In Herder: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról és más írások. Budapest, Gondolat, 1978. 41–454; 403–454.

Schiller, Friedrich: Mi az egyetemes történelem és mi végre is tanulmányozzuk? In Schiller: Művészet- és történelemfilozófiai írások. Budapest, Atlantisz, 2005. 383–419.

Fichte, Johann Gottlieb: A jelenlegi kor alapvonásai. 1–3. §, 4. §, 9. § In Fichte: Válogatott filozófiai írások. Budapest, Gondolat, 1981. 413–701.

Schelling, F. W. J.: A transzcendentális idealizmus rendszere. Budapest, Gondolat, 1983. 353–375.

Hegel, G. W. F.: Előadások a világtörténet filozófiájáról. Budapest, Akadémiai, 1979. 33–56, 73–77, 81–85.

Marx, Karl – Engels, Friedrich: A Kommunista Párt kiáltványa. Budapest, Kossuth, 1986.

 

Ajánlott olvasmányok (A szaktars.hu anyagai az egyetem vagy bizonyos könyvtárak (pl. FSZEK) hálózatából elérhetők és letölthetők.)

A szovjet alkotmány (különösen 1–25. §)

Biblia. Izaiás (Ézsaiás) próféta könyve 40–55. fejezet, Ámosz próféta könyve

Boros Gábor: Lessing spinozista történelemfilozófiája. In Magyar Filozófiai Szemle 1992. 5–6. 981–985.

Buber, Martin: A próféták hite. Budapest, Atlantisz, 1991. Különösen: 121–136, 250–260. Az 1998-as kiadásban: 125–140., 254–264.

Carr, Edward Hallett: Mi a történelem? Budapest, Századvég, 1993. 7–28.

Collingwood, Robin George: A történelem eszméje. Budapest, Gondolat, 1987. 49–62. Részlet

Csapó Krisztina: II. Frigyes császár mint Antikrisztus a joachimita irodalomban és a pápai propagandában. In Molnár Péter - Szakács Béla Zsolt (szerk.): Mediaevalia. Középkori eszmetörténeti tanulmányok. Budapest, ELTE BTK Középkori Egyetemes Történeti Tudományos Diákkör, 1992. 53–69.

Danto, Arthur C.: Szubsztantív és analitikus történelemfilozófia. (Hálózati dokumentum)

Eliade, Mircea: A szent és a profán. (II. A szent idő és a mítoszok) Budapest, Európa, 1987. 61–106

Fabiny Tibor: Fiorei Joachim. In Fabiny: A keresztény hermeneutika kérdései és története. Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998. 198–207.

Gyurgyák János – Kisantal Tamás (szerk.): Történetelmélet I-II. Budapest, Osiris, 2006.

Hankovszky Tamás: Az idő és a történelem keresztény felfogása. In Teológia 45 (2011) 3–4. 151–159.

Kant, Immanuel: A fakultások vitája. In Kant: Történelemfilozófiai írások. Szeged, Ictus, 1995–1997. 335–455. Különösen: 415–432.

Kant, Immanuel: Az emberi történelem feltehető kezdete. In Kant: Történetfilozófiai írások. Szeged, Ictus, 1995-1997. 89-103.

Kant, Immanuel: Recenziók Herder Eszméiről. In Kant: Történetfilozófiai írások. Szeged, Ictus, 1995-1997. 59–86.

Kelemen János: Az ész képe és tette. A történeti megismerés idealista elméletei. Budapest, Atlantisz, 2000.

Kierkegaard, Sören: Filozófiai morzsák. Budapest, Göncöl, 1997. 75–96., 132–140. (A kijelölt részek megértéséhez elengedhetetlen legalább a mű első fejezetének kivonatát áttanulmányozni. A témánk szempontjából talán legfontosabb szövegrész fordítása a 91. oldal közepén pontatlan. Helyesen: „Csakhogy mivel a (közvetlen értelemben) nem-egyidejű nem más, mint a későbbi, ezért a későbbi kell, hogy lehessen valódi egyidejű.”)

Lenin, Vlagyimir Iljics: Állam és forradalom. A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban. Budapest, Kossuth, 1973.

Marquard, Odo: Az egyetemes történelem és más mesék. In Marquard: Az egyetemes történelem és más mesék. Budapest, Atlantisz, 2001. 251–273.

McGinn, Bernard: Antikrisztus. Az emberiség kétezer éve a gonosz bűvöletében. Budapest, 1995. 148–155.

Miklós Tamás: „A filozófus számára itt nincs más kiút”. Kant Világpolgár-esszéjéről. In Miklós Tamás: Hideg démon. Kísérletek a tudás domesztikálására. Pozsony, Kalligram, 2011. 47–135.

Miklós Tamás: A történelemfilozófia elgondolhatatlansága és nélkülözhetetlensége a Transzcendentális idealizmus rendszerében. In Diotima. Heller Ágnes hetvenedik születésnapjára. Budapest, Osiris-Gond, 1999. 376–385. [U. a.: Miklós Tamás: Hideg démon. Kísérletek a tudás domesztikálására. Pozsony, Kalligram, 2011. 147–168.]

Miklós Tamás: A zűrzavar képei. Friedrich Schiller: A fenségesről. In Farkas Katalin – Orthmayr Imre (szerk.): Bölcselet és analízis. Budapest, Eötvös Kiadó, 2003. 289–295. [U. a.: Miklós Tamás: Hideg démon. Kísérletek a tudás domesztikálására. Pozsony, Kalligram, 2011. 181–193.]

Miklós Tamás: Germánia fölött az ég. Friedrich Schiller: Mi az egyetemes történelem és mi végre is tanulmányozzuk? In Parlando. Tanulmányok Zoltai Dénes tiszteletére. Budapest, Atlantisz, 2005. 85-93. [U. a.: Miklós Tamás: Hideg démon. Kísérletek a tudás domesztikálására. Pozsony, Kalligram, 2011.169–179.]

Miklós Tamás: Kant a társiatlan társiatlanságról. Megjegyzések a Világpolgár-esszé negyedik tételéhez. In Blandl Borbála, Gulyás Péter, Marosán Bence (szerk.): „A margók előadója voltam”. Emlékkötet Munkácsy Gyula tiszteletére. (Világosság könyvek 5.) Budapest, Tudástársadalom Alapítvány, 2011. 115-123.

Miklós Tamás: Miért írt Hegel történelemfilozófiát? In Miklós Tamás: Hideg démon. Kísérletek a tudás domesztikálására. Pozsony, Kalligram, 2011. 196–215.

Münzer, Thomas: A Gideon kardjával. Budapest, Helikon, 1982. Különösen: (15–)31–46.

Nocke, Franz-Josef: Eszkatológia. I. fejezet: A világ beteljesedése. In Theodor Schneider (szerk.): A dogmatika kézikönyve 2. Budapest, Vigilia, 1997. 397–441.

Nyirkos Tamás: Bevezetés a világvégéhez. Joachim apát történelmi misztikája. Attraktor, Máriabesnyő – Gödöllő, 2015.

Papp Zsolt: Történelemfilozófia – megoldás a rendszer margóján? In Világosság 1972. 5. Melléklet. (Újranyomva: Világosság 2004. 6. 49–63.)

Rousseau, Jean-Jacques: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól. In Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek. [Budapest], Magyar Helikon, 1978. 59–158. Online (online: görgessen!)

Schiller, Friedrich: A fenségesről. In Schiller: Művészet- és történelemfilozófiai írások. Budapest, Atlantisz, 2005. 353-369.

Szemelvények a megismerés és a kinyilatkoztatás kapcsolatának teológiájához (Lessinghez)

Szent Ágoston: Isten városáról I-IV. Budapest, Kairosz, 2005–. Az egész mű korábbi fordítása 1861-ből.) XI-XIV. könyv: szemelvénygyűjtemény, XV. könyv I–IV, XVII, XX. 1. bekezdés, XVII. könyv I–III, XVIII. könyv I–II, XXXVII, XLVI–XLVII, XIX. könyv: XI, XVII, XX, XXVI, XX. könyv: IX, XI, XVI–XVII, XXII. könyv: XXX

Szöveggyűjtemény az Isten Országa fogalom értelmezéséhez

Tuba Iván: A történelem teológiai értelme. (2. fejezet Világtörténelem és üdvtörténet) Budapest, Jel, 2006. 19–31.

 

További ajánlott olvasmányok