Hankovszky
Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2011. 12. 03. Logika (Logikatörténet) Fejezetek a modern logika
történetéből Szövegolvasó szeminárium, BMNSF00101M, 2011. ősz KURZUSLEÍRÁS A kurzus a tudományág néhány filozófiai szempontból
jelentős, aktuális részletkérdésével foglalkozik (jórészt a logikai
szimbólumapparátus alkalmazása nélkül), miközben elvezet a logika és a modern
metafizika, nyelvfilozófia és ismeretelmélet határterületeire is. Oktató:
Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com) Időpont:
Hétfő 10.15 – 11.45 Hely: Anselmianum 011 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására
épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó
beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a
hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a
csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. A foglalkozásra
a kijelölt szövegeket mindenki hozza magával! Követelmények A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati
jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek
feltétele. A gyakorlati jegyet a zárthelyi dolgozat és az otthoni készülésre
épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a
félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás A szemináriumokon a részvétel
kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás
esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan”
hiányzás között nincs különbség. Órai munka
Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy bekapcsolódna az órákon folyó
szakmai beszélgetésbe! ZH anyaga (jegyzet) M. R. Sainsbury: Filozófiai logika. In A. C.
Grayling (Szerk.): Filozófiai kalauz.
Budapest, Akadémiai, 1997. 73-139. [letöltés
a PPKE BTK belső hálózatából] [jelszóval] A tervezett menetrend Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán
változhatnak. Ezért az órákra való készülést ajánlott mindig a kurzus
honlapjának felkeresésével kezdeni.
Segédanyagok Miért nem
tartozik H a nyelvhez További magyar nyelvű irodalom Bács G.: Lehetséges
világok. In Kellék 27-28.
135-140. Copi, I. M. – Gould, J. A. (Szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet
kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. [A fordítás több értelemzavaró
hibát tartalmaz. Hibajegyzék: Ruzsa I.: Informális intuíció, avagy logikát
fordítani ez [van] egy kockázatos munka. In Tertium non datur. Logikai-metodológiai tanulmányok. 3 (1986) 257-288.] Farkas J. L.: Jelölet és jelentés. Frege németül In
Neumer K. – Laki J. (Szerk.): Minden
filozófia „nyelvkritika’ II. Analitikus filozófia és fenomenológia.
Budapest, Gondolat, 2004. 36-53. Farkas K. – Kelemen J.: Nyelvfilozófia. Budapest, Áron, 2002. Fazekas A. I.: A
modern létezésfogalom kialakulása. Frege nézetei a ’van’ kifejezés különböző
értelmű használatáról. Budapest, Aletheia, 2000. Frege, G.: Logikai
vizsgálódások. Budapest, Osiris, 2000. Frege-szám. In Helikon
52 (2006)3 Huoranszki F.: Modern
metafizika. Budapest, Osiris, 2001. Kneale, W. – Kneale, M.: A logika fejlődése. Budapest, Gondolat, 1987. Kripke, S.: Megnevezés
és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007. Lewis, D.: Lehetséges világok. In
Farkas K. – Huoranszki F. (Szerk.): Modern
metafizikai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 91-98. Márton M.: A
referencia problémái. In Kellék
27-28. 141-163. Read, S.: Bevezetés
a logika filozófiájába. Budapest, Kossuth, 2001. Russell, B.: A
filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996. 56-69. Russell-szám. In Világosság 46 (2005)12 Ruzsa I. – Máté A.: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 1997. Ruzsa I. (Szerk.): Logikai zsebenciklopédia. Budapest, Áron, 1998. Ruzsa I. (Szerk.): Tertium non datur. Budapest, Osiris, 2000. Sainsbury, R. M.: Paradoxonok. Budapest, Typotex, 2002 Sós V.: Modern
igazságelméletek. Filozófiai-logikai elemzés. Budapest, Gondolat, 1978. Stalnaker, R.: Lehetséges világok. In Farkas K. –
Huoranszki F. (Szerk.): Modern
metafizikai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 99-109. Szabó E. – Vecsey Z. (Szerk.): A jelentés dimenziói. Modális elméletek Kripke után. Szeged,
JATEPress, 1993. Szabó E. – Vecsey Z. (Szerk.): Ki volt Sherlock Holmes? Tanulmányok a nevek szemantikájáról.
Szeged, Klebelsberg, 2005. Zvolenszky Zs.: Russell
megingathatatlan elmélete a határozott leírásokról. In Kellék 27-28. 165-177. |