Hankovszky Tamás    profil    publikáció    oktatás    linkek

 

 

 

______www.hankovszky.com__________________________________________________________________________________________________

 

Frissítve: 2011. 12. 03.

Logika (Logikatörténet)

Fejezetek a modern logika történetéből

Szövegolvasó szeminárium, BMNSF00101M,

2011. ősz

 

KURZUSLEÍRÁS

 

 

A kurzus a tudományág néhány filozófiai szempontból jelentős, aktuális részletkérdésével foglalkozik (jórészt a logikai szimbólumapparátus alkalmazása nélkül), miközben elvezet a logika és a modern metafizika, nyelvfilozófia és ismeretelmélet határterületeire is.

 

Oktató: Hankovszky Tamás (tamas@hankovszky.com)

Időpont: Hétfő 10.15 – 11.45

Hely: Anselmianum 011

 

Munkamódszer

A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. A foglalkozásra a kijelölt szövegeket mindenki hozza magával!

 

Követelmények

A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a zárthelyi dolgozat és az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen.

Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 6x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség.

Órai munka Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe!

ZH anyaga (jegyzet) M. R. Sainsbury: Filozófiai logika. In A. C. Grayling (Szerk.): Filozófiai kalauz. Budapest, Akadémiai, 1997. 73-139. [letöltés a PPKE BTK belső hálózatából] [jelszóval]

 

A tervezett menetrend

Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.

09. 12.

Kurzusmegbeszélés

G. Frege: Jelentés és jelölet

Frege: Logikai vizsgálódások. Budapest, Osiris, 2000. 118-119. (német-magyar részlet)

09. 19.

G. Frege: Jelentés és jelölet

Frege: Logikai vizsgálódások. Budapest, Osiris, 2000. 118-147.

09. 26.

B. Russell: A denotálásról

Világosság 2005. 12. 5-16. Feladatlap

10. 03.

B. Russell: Tudás ismeretség révén és leírás révén

Russell: Miszticizus és logika. Budapest, Magyar Helikon, 1976. 339-376.

10. 10.

P. F. Strawson: A referálásról

Copi – Gould (Szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. 167-206. Hibajegyzék

10. 17.

W. v. O. Quine: Az empirizmus két dogmája

Forrai – Szegedi (Szerk.): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Áron, 131-151.

10. 24.

W. v. O. Quine: Az empirizmus két dogmája

Forrai – Szegedi (Szerk.): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Budapest, Áron, 131-151.

10. 31.

Szünet

11. 07.

W. v. O. Quine: Arról, hogy mi van

Quine: A tapasztalattól a tudományig. Budapest, Osiris, 2002. 115-135.

11. 14.

A. Tarski: Igazság szemantikus felfogása és a szemantika megalapozása

Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 307-364.

11. 21.

A. Tarski: Igazság és bizonyítás

Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 365-390.

11. 27.

B.Mates: Austin, Strawson, Tarski és az igazság

Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 438-462.

K. R. Popper: Néhány filozófiai megjegyzés Tarski igazságelméletéhez

Tarski: Bizonyítás és igazság. Budapest, Gondolat, 1990. 415-437.

12. 05.

S. Kripke: Azonosság és szükségszerűség

Farkas – Huoranszki (Szerk.): Modern metafizikai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 39-68.

12. 12.

ZH, Értékelés

 

Segédanyagok

Preparált jegyzet

A merev jelölők

Az azonosság szükségszerűsége

Miért nem tartozik H a nyelvhez

 

További magyar nyelvű irodalom

Bács G.: Lehetséges világok. In Kellék 27-28. 135-140.

Copi, I. M. – Gould, J. A. (Szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről. Budapest, Gondolat, 1985. [A fordítás több értelemzavaró hibát tartalmaz. Hibajegyzék: Ruzsa I.: Informális intuíció, avagy logikát fordítani ez [van] egy kockázatos munka. In Tertium non datur. Logikai-metodológiai tanulmányok. 3 (1986) 257-288.]

Farkas J. L.: Jelölet és jelentés. Frege németül In Neumer K. – Laki J. (Szerk.): Minden filozófia „nyelvkritika’ II. Analitikus filozófia és fenomenológia. Budapest, Gondolat, 2004. 36-53.

Farkas K. – Kelemen J.: Nyelvfilozófia. Budapest, Áron, 2002.

Fazekas A. I.: A modern létezésfogalom kialakulása. Frege nézetei a ’van’ kifejezés különböző értelmű használatáról. Budapest, Aletheia, 2000.

Frege, G.: Logikai vizsgálódások. Budapest, Osiris, 2000.

Frege-szám. In Helikon 52 (2006)3

Huoranszki F.: Modern metafizika. Budapest, Osiris, 2001.

Kneale, W. – Kneale, M.: A logika fejlődése. Budapest, Gondolat, 1987.

Kripke, S.: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest, Akadémiai, 2007.

Lewis, D.: Lehetséges világok. In Farkas K. – Huoranszki F. (Szerk.): Modern metafizikai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 91-98.

Márton M.: A referencia problémái. In Kellék 27-28. 141-163.

Read, S.: Bevezetés a logika filozófiájába. Budapest, Kossuth, 2001.

Russell, B.: A filozófia alapproblémái. Budapest, Kossuth, 1996. 56-69.

Russell-szám. In Világosság 46 (2005)12

Ruzsa I. – Máté A.: Bevezetés a modern logikába. Budapest, Osiris, 1997.

Ruzsa I. (Szerk.): Logikai zsebenciklopédia. Budapest, Áron, 1998.

Ruzsa I. (Szerk.): Tertium non datur. Budapest, Osiris, 2000.

Sainsbury, R. M.: Paradoxonok. Budapest, Typotex, 2002

Sós V.: Modern igazságelméletek. Filozófiai-logikai elemzés. Budapest, Gondolat, 1978.

Stalnaker, R.: Lehetséges világok. In Farkas K. – Huoranszki F. (Szerk.): Modern metafizikai tanulmányok. Budapest, ELTE Eötvös, 2004. 99-109.

Szabó E. – Vecsey Z. (Szerk.): A jelentés dimenziói. Modális elméletek Kripke után. Szeged, JATEPress, 1993.

Szabó E. – Vecsey Z. (Szerk.): Ki volt Sherlock Holmes? Tanulmányok a nevek szemantikájáról. Szeged, Klebelsberg, 2005.

Zvolenszky Zs.: Russell megingathatatlan elmélete a határozott leírásokról. In Kellék 27-28. 165-177.