Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek

______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________

Frissítve: 2020. 3. 21.

Etikatörténet 2. (klasszikus német)

A kategorikus imperatívusz etikája

szövegolvasó szeminárium, BONET01300, BONET02300

2020. ősz

KURZUSLEÍRÁS

A kurzus célja, hogy megismertesse a résztvevőket a filozófiatörténet egy klasszikusának etikájával, mely ma is egyike a legbefolyásosabb etikai elméleteknek, ezen keresztül betekintést nyújtson az etika legfontosabb kérdéseibe, közben gyakoroltassa a szigorúan következetes gondolkodást, fokozza a szövegelemzési készséget és növelje a filozófiai szaknyelvben való jártasságot.

Hétről hétre egy-egy 4-6 oldalas szövegrészlet feldolgozására kerül sor Immanuel Kant Az erkölcsök metafizikájának alapvetése című művéből. A tanári irányítással végzett szövegolvasás feladata a mű argumentációs struktúrájának feltárása, legfontosabb tételeinek értelmezése és napjaink morális problematikájával való szembesítése.

Oktató: Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu)

Időpont: csütörtök 10.15 – 11.45

Hely: Anselmianum 008

Munkamódszer

Ha az egyetem a szorgalmi időszak végéig nem nyitna ki, akkor a félév hátralevő részében a munka Kant etikájának önálló tanulmányozására redukálódik. A jegyek az eddigi órai munka és főképp a mini-dolgozatok alapján születnek majd. A szövegek feldolgozását alkalmanként kérdések fogják segíteni, amelyeket keressen alább a Tervezett menetrend című résznél. Ugyanitt fogja megtalálni a dolgozatok eredményeit is.

A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Minden órát azzal kezdünk, hogy a kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük egymástól, és minden egységgel kapcsolatban megpróbálunk válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít azzal kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által megvalósítani kívánt projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések megválaszolására. A foglalkozásra a kijelölt szövegeket mindenki hozza magával, és előzetesen jelölje be benne a gondolati egységek határát!

Követelmények

A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a mini-dolgozatok és az otthoni készülésre épülő, a félév elején megtartott órákon nyújtott teljesítmény határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen.

Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség.

Órai munka Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe, erre pedig csak az otthoni felkészülés képesít!

Mini-dolgozat A második héttől kezdve minden órára mini-dolgozatot kell írni.

Téma: a soron következő szöveg tartalmának összefoglalója. Egyszerűen (és leegyszerűsítően) mesélje el, miről szól a szöveg, mik a főbb tézisei, milyen nagyobb egységekből épül fel stb. Mivel olykor egészen hosszú szövegeket kell röviden összefoglalni, a dolgozat értékelésnek egyik fontos szempontja, mennyire sikerült a lényeges pontokat kiemelnie.

Leadási határidő (kinyomtatva és elektronikusan is be kell adni):

elektronikusan: az adott órát megelőző szerda 20.00 óra (hankovszky@btk.ppke.hu)

és

kinyomtatva: az adott órán

A határidő után leadott dolgozatok elmulasztottnak számítanak.

Az elmulasztható dolgozatok megengedett száma 3. Ennél több mulasztás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem).

A leadott mini dolgozatnak el kell érnie egy bizonyos minőséget ahhoz, hogy ne számítson elmulasztottnak (hanem legalább elégtelennek). Nehéz egzakt módon definiálni, hogy milyen szintet. Egy üres papír vagy egy másik tárgyból írt dolgozat egy oldala nyilvánvalóan nem éri el. A dolgozatból ki kell derülnie, hogy készítője legalábbis elolvasta és alapszinten megértette az elemzett szöveget. Ha pl. az összefoglaló csak a szöveg első feléről számol be, ez a feltétel nem teljesül. Az is fontos, hogy az egyes hallgatók által leadott dolgozatok eléggé különbözzenek egymástól, ne egymás átfogalmazásai legyenek.

Az elmulasztott mini-dolgozat „nullásnak” számít, ám a három legrosszabb jegy (legyen az elmulasztás vagy bármi más következménye) a félév végi jegybe nem számít bele.

A mini-dolgozat formai követelményei:

• Cím ne legyen, a cím helyére az elemzett bekezdések sorszáma kerüljön: (pl. 14–22)
• Terjedelme szóközökkel együtt minimum 2800, maximum 3000 karakter (kb. egy oldal) legyen! A betűméret, a sorköz vagy a margók beállításával formálja úgy a szöveget, hogy egy-egy minidolgozat férjen el egy oldalon, és esztétikusan töltse ki azt!
• A szöveg legyen folytonos (tehát nem vázlatpontokból álló)! Legfeljebb négy bekezdésre tagolódjon!
• Mindenféle bevezető nélkül kezdődjön azonnal a kijelölt szöveg tartalmának ismertetésével!
• A bemutatott gondolatokat ne értékelje!
• Alcímeket ne tartalmazzon!
• Bibliográfiát ne tartalmazzon!
• Lábjegyzeteket ne tartalmazzon!
• Egy-egy szintagmánál hosszabb idézeteket ne tartalmazzon!
• A szöveget elektronikusan doc vagy docx formátumban kell beadni.
• A fájl címe két egységből álljon: a dolgozat írójának vezetéknevéből és a feldolgozott bekezdések sorszámából (pl. Hankovszky - 14-22)

A formailag nem megfelelő, (elektronikusan vagy nyomtatva) késve érkezett vagy a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom, és elmulasztottnak minősítem.

A tervezett menetrend

Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni. Egyelőre nem világos, hány tanítási hétből áll még a félév: lesz-e még tavaszi szünet, ha igen, hány hét, és meghosszabbítják-e a szorgalmi időszakot. A legvalószínűbb, hogy 7 hét lesz még. Minden héten, ami nem szünet, egy-egy egységgel kell továbbhaladni, egészen a félév hivatalos lezárásáig. Az első dolgozatokat március 25-ig kell beküldeni. Az esetleges tavaszi szünet alatt nem kell dolgozatot írni, hanem utána ott kell folytani a munkát, ahol a szünet előtt abbamaradt.

02. 13.	Kurzusmegbeszélés, bevezetés
02. 20.	Előszó
02. 27.	Első rész (1–13. bekezdés)
03. 05.	Első rész (14–22. bek.) – Kérdések
03. 12.	Második rész (1–15. bek.)	1.	Második rész (1–15. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok
03. 19.	Második rész (16–32. bek.)	2.	Második rész (16–32. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok
03. 26.	Második rész (33–45. bek.)	3.	Második rész (33–45. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok
04. 02.	Második rész (46–70. bek.)	4.	Második rész (46–70. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok
04. 09.	szünet	5.	Második rész (71–89. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok
04. 16.	szünet	6.	Harmadik rész (1–19. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok
04. 23.	Második rész (71–89. bek.)	7.	Harmadik rész (20–35. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok
04. 30.	Harmadik rész (1–19. bek.)		Eredmények
05. 07.	Harmadik rész (20–35. bek.)
05. 14.	Értékelés

Kötelező olvasmányok

Kant, I.: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Budapest, Raabe Klett 1998. 17-79.
(VAGY Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése – A gyakorlati ész kritikája – Az erkölcsök metafizikája. Budapest, Gondolat, 1991.)

Tengelyi L.: Bevezetés és Elemző áttekintések. In Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Budapest, Raabe Klett, 1998. 2–14., 21., 30‒33., 59‒64., 77‒79.

Ross, D.: Kant etikája. Kommentár Az erkölcsök metafizikájának alapvetéséhez. In Gond 31. (2002) (VAGY Ross: Kant etikája. Budapest, Gond-Cura Alapítvány, 2005.)

Ajánlott olvasmányok

Allison, H. E.: Kant's Groundwork for the Metaphysics of Morals. A Commentary. Oxford – New York, Oxford University Press, 2011.

Callanan, J. J.: Kant’s Groundwork of the Metaphysics of Morals. An Edinburgh Philosophical Guide. Edinburgh, Edinburgh University Press, 2013.

Korsgaard, Ch. M.: Kant's formula of universal law. In Pacific Philosophical Quarterly 1985. 1-2: 24-47.

Sedgwick, S.: Kant’s Groundwork of the Metaphysics of Morals. An Introduction. Cambridge – New York, Cambridge University Press, 2008.

Timmermann, J.: Kant's Groundwork of the Metaphysics of Morals. A Commentary. Cambridge – New York, Cambridge University Press, 2007.

Timmermann, J.: Kant's 'Groundwork of the Metaphysics of Morals'. A Critical Guide. Cambridge ‒ New York, Cambridge University Press, 2009

Horn, Ch ‒ D. Schönecker (szerk.): Groundwork for the Metaphysics of Morals. Berlin ‒ New York, de Gruyter, 2006.

Horn, Ch. – C. Mieth – N. Scarano: Immanuel Kant. Grundlegung zur Metaphysik der Sitten. Kommentar. Frankfurt, M., Suhrkamp, 2007

Droschel, A.: A morál költségei – Kant nyomán számolva. In Magyar Filozófiai Szemle, 1991. 4–6. 778–708.

Tengelyi L.: Autonómia és világrend. Kant az etika fundamentumáról. In Medvetánc 1984. 4. Melléklet.

Röd, W.: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998.

Heller Á.: Kant etikái. In U.ő: Portrévázlatok az etika történetéből. Budapest, Gondolat, 212–288.

Málnási Bartók Gy.: Kant etikája és a német idealizmus erkölcsbölcselete. Hága, Mikes International, 2006.

Nemo, Ph.: Az arc mezítelensége. Beszélgetés Emmanuel Lévinasszal. In Műhely 1994. 1. 4-8.