Hankovszky Tamás    profil    publikáció    oktatás    linkek

 

 

 

______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________

 

Frissítve: 2020. 10. 18.

 

Klasszikus német filozófia

A kategorikus imperatívusz etikája

szövegolvasó szeminárium, BBNSF16700

 

2020. ősz

 

KURZUSLEÍRÁS

 

A kurzus célja, hogy megismertesse a résztvevőket Kant etikájával, amely ma is egyike a legbefolyásosabb etikai elméleteknek, ezen keresztül betekintést nyújtson az etika legfontosabb kérdéseibe, közben gyakoroltassa a szigorúan következetes gondolkodást, fokozza a szövegelemzési készséget és növelje a filozófiai szaknyelvben való jártasságot.

Hétről hétre egy-egy 4-6 oldalas szövegrészlet feldolgozására kerül sor Immanuel Kant Az erkölcsök metafizikájának alapvetése című művéből. A tanári irányítással végzett szövegolvasás feladata a mű argumentációs struktúrájának feltárása, legfontosabb tételeinek értelmezése és napjaink morális problematikájával való szembesítése.

 

Oktató: Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu)

Időpont: hétfő 10.15 – 11.45

Hely: Anselmianum 013

 

Munkamódszer

A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Minden órát azzal kezdünk, hogy a kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük egymástól, és minden egységgel kapcsolatban megpróbálunk válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít azzal kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által megvalósítani kívánt projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések megválaszolására. A foglalkozásra a kijelölt szövegeket mindenki hozza magával, és előzetesen jelölje be benne a gondolati egységek határát!

 

Követelmények

A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a mini-dolgozatok és az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen.

Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség.

Órai munka Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe, erre pedig csak az otthoni felkészülés képesít!

Mini-dolgozat A második héttől kezdve minden órára mini-dolgozatot kell írni.

Téma: a soron következő szöveg tartalmának összefoglalója. Egyszerűen (és leegyszerűsítően) mesélje el, miről szól a szöveg, mik a főbb tézisei, milyen nagyobb egységekből épül fel stb. Mivel olykor egészen hosszú szövegeket kell röviden összefoglalni, a dolgozat értékelésnek egyik fontos szempontja, mennyire sikerült a lényeges pontokat kiemelnie.

Leadási határidő (kinyomtatva és elektronikusan is be kell adni):

elektronikusan: az adott órát megelőző vasárnap 20.00 óra (hankovszky@btk.ppke.hu)

és

kinyomtatva: az adott órán

A határidő után leadott dolgozatok elmulasztottnak számítanak.

Az elmulasztható dolgozatok megengedett száma 3. Ennél több mulasztás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem).

A leadott mini dolgozatnak el kell érnie egy bizonyos minőséget ahhoz, hogy ne számítson elmulasztottnak (hanem legalább elégtelennek). Nehéz egzakt módon definiálni, hogy milyen szintet. A dolgozatból mindenesetre ki kell derülnie, hogy készítője legalábbis elolvasta és alapszinten megértette az elemzett szöveget. Ha pl. az összefoglaló csak a szöveg első feléről számol be, ez a feltétel nem teljesül.

Az elmulasztott mini-dolgozat „nullásnak” számít, ám a három legrosszabb jegy (legyen az elmulasztás vagy bármi más következménye) a félév végi jegybe nem számít bele.

A mini-dolgozat formai követelményei:

  • Cím ne legyen, a cím helyére az elemzett bekezdések sorszáma kerüljön: (pl. 14–22)
  • Terjedelme szóközökkel együtt minimum 2800, maximum 3000 karakter (kb. egy oldal) legyen! A betűméret, a sorköz vagy a margók beállításával formálja úgy a szöveget, hogy egy-egy minidolgozat férjen el egy oldalon, és esztétikusan töltse ki azt!
  • A szöveg legyen folytonos (tehát nem vázlatpontokból álló)! Legfeljebb négy bekezdésre tagolódjon!
  • Mindenféle bevezető nélkül kezdődjön azonnal a kijelölt szöveg tartalmának ismertetésével!
  • A bemutatott gondolatokat ne értékelje!
  • Alcímeket ne tartalmazzon!
  • Bibliográfiát ne tartalmazzon!
  • Lábjegyzeteket ne tartalmazzon!
  • Egy-egy szintagmánál hosszabb idézeteket ne tartalmazzon!
  • A szöveget elektronikusan doc vagy docx formátumban kell beadni.
  • A fájl címe két egységből álljon: a dolgozat írójának vezetéknevéből, illetve a feldolgozott bekezdések sorszámából, kiegészítve – az „Első résztől” kezdve – a részre utaló számmal (pl. Hankovszky – 1,1-13)

A formailag nem megfelelő, (elektronikusan vagy nyomtatva) késve érkezett vagy a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom, és elmulasztottnak minősítem.

 

A tervezett menetrend

Az időbeosztás és az olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.

09.7.

Kurzusmegbeszélés, bevezetés

09.14.

Előszó

09.21.

Első rész (1–13. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok

09.28.

Első rész (14–22. bekezdés) – Kérdések

10.05.

Első rész (14–22. bekezdés) – Kérdések

10.12.

Második rész (1–15. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok

10.19.

Második rész (16–32. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok

10.26.

szünet

11.02.

szünet

11.09.

Második rész (33–45. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok

11.16.

Második rész (46–70. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok

11.23.

Második rész (71–89. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok

11.30.

Harmadik rész (1–19. bekezdés) – Kérdések, magyarázatok

12.07.

Harmadik rész (20–35. bekezdés) Kérdések, magyarázatok

 

Kötelező olvasmányok

Kant, I.: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Budapest, Raabe Klett 1998. 17-79.
(VAGY Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése – A gyakorlati ész kritikája – Az erkölcsök metafizikája. Budapest, Gondolat, 1991.)

Tengelyi L.: Bevezetés és Elemző áttekintések. In Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Budapest, Raabe Klett, 1998. 2–14., 21., 30‒33., 59‒64., 77‒79.

Ross, D.: Kant etikája. Kommentár Az erkölcsök metafizikájának alapvetéséhez. In Gond 31. (2002) (VAGY Ross: Kant etikája. Budapest, Gond-Cura Alapítvány, 2005.)

 

Ajánlott olvasmányok

Allison, H. E.: Kant's Groundwork for the Metaphysics of Morals. A Commentary. Oxford – New York,  Oxford University Press, 2011.

Callanan, J. J.: Kant’s Groundwork of the Metaphysics of Morals. An Edinburgh Philosophical Guide. Edinburgh, Edinburgh University Press, 2013.

Korsgaard, Ch. M.: Kant's formula of universal law. In Pacific Philosophical Quarterly 1985. 1-2: 24-47.

Sedgwick, S.: Kant’s Groundwork of the Metaphysics of Morals. An Introduction. Cambridge – New York, Cambridge University Press, 2008.

Timmermann, J.: Kant's Groundwork of the Metaphysics of Morals. A Commentary. Cambridge – New York, Cambridge University Press, 2007.

Timmermann, J.: Kant's 'Groundwork of the Metaphysics of Morals'. A Critical Guide. Cambridge ‒ New York, Cambridge University Press, 2009

Horn, Ch ‒ D. Schönecker (szerk.): Groundwork for the Metaphysics of Morals. Berlin ‒ New York, de Gruyter, 2006.

Wood, Allen W.: Formulas of the Moral Law. Cambridge, Cambridge University Press, 2017.

Horn, Ch. – C. Mieth – N. Scarano: Immanuel Kant. Grundlegung zur Metaphysik der Sitten. Kommentar. Frankfurt, M., Suhrkamp, 2007

Droschel, A.: A morál költségei – Kant nyomán számolva. In Magyar Filozófiai Szemle, 1991. 4–6. 778–708.

Tengelyi L.: Autonómia és világrend. Kant az etika fundamentumáról. In Medvetánc 1984. 4. Melléklet.

Röd, W.: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998.

Heller Á.: Kant etikái. In U.ő: Portrévázlatok az etika történetéből. Budapest, Gondolat, 212–288.

Málnási Bartók Gy.: Kant etikája és a német idealizmus erkölcsbölcselete. Hága, Mikes International, 2006.

Nemo, Ph.: Az arc mezítelensége. Beszélgetés Emmanuel Lévinasszal. In Műhely 1994. 1. 4-8.