Hankovszky Tamás profil publikáció oktatás linkek
______www.hankovszky.eu___________________________________________________________________________________________________
|
Frissítve: 2022. 2.
18. Etikatörténet 2. (klasszikus német) A kategorikus imperatívusz etikája szövegolvasó szeminárium, BBNSF02300 2022. tavasz KURZUSLEÍRÁS A kurzus célja, hogy megismertesse a résztvevőket Kant etikájával, amely ma is egyike a legbefolyásosabb etikai elméleteknek, ezen keresztül betekintést nyújtson az etika legfontosabb kérdéseibe, közben gyakoroltassa a szigorúan következetes gondolkodást, fokozza a szövegelemzési készséget és növelje a filozófiai szaknyelvben való jártasságot. Hétről hétre egy-egy 4-6 oldalas szövegrészlet feldolgozására kerül sor Immanuel Kant Az erkölcsök metafizikájának alapvetése című művéből. A tanári irányítással végzett szövegolvasás feladata a mű argumentációs struktúrájának feltárása, legfontosabb tételeinek értelmezése és napjaink morális problematikájával való szembesítése. Oktató: Hankovszky Tamás (hankovszky@btk.ppke.hu) Időpont: szerda 8.15 – 9.45 Hely: Dan 520 Munkamódszer A szeminárium a hallgatók otthoni és órai aktivitására épülő oktatási forma. Az órák a résztvevők tanári irányítással folyó beszélgetéseként valósulnak meg, mert ez hatékonyabbnak ígérkezik, mint a hallgatói referátumokra épülő szeminárium. Így a foglalkozások látogatása, a csapatmunka és a hétről-hétre való készülés elengedhetetlen. Minden órát azzal kezdünk, hogy a kijelölt szöveg gondolati egységeit elkülönítjük egymástól, és minden egységgel kapcsolatban megpróbálunk válaszolni három alapvető kérdésre. 1. Miről szól (mi lehetne a címe)? 2. Mit állít azzal kapcsolatban, amiről szól? 3. Miért fontos ez az állítás a szöveg által megvalósítani kívánt projekt szempontjából? Ezért az órára való készülés terjedjen ki a szöveg tagolására és e kérdések megválaszolására. A foglalkozásra a kijelölt szövegeket mindenki hozza magával, és előzetesen jelölje be benne a gondolati egységek határát! Követelmények A hallgatók a félév végén aláírást és gyakorlati jegyet kaphatnak. A foglalkozásokon való aktív részvétel mindegyiknek feltétele. A gyakorlati jegyet a minidolgozatok és az otthoni készülésre épülő órai munka határozzák meg. Ha e kettő közül bármelyik elégtelen, a félév végi jegy is elégtelen. Hiányzás A szemináriumokon a részvétel kötelező. A maximális hiányzási lehetőség 4x45 perc. Ennél több hiányzás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). „Igazolt” és „igazolatlan” hiányzás között nincs különbség. Órai munka Senki nem teljesítheti a kurzust anélkül, hogy bekapcsolódna az órákon folyó szakmai beszélgetésbe, erre pedig csak az otthoni felkészülés képesít! Minidolgozat A második héttől kezdve minden órára mini-dolgozatot kell írni. Téma: a soron következő szöveg tartalmának összefoglalója. Egyszerűen (és leegyszerűsítően) mesélje el, miről szól a szöveg, mik a főbb tézisei, milyen nagyobb egységekből épül fel stb. A dolgozat értékelésnek egyik fontos szempontja, mennyire sikerült a lényeges pontokat kiemelnie. Leadási határidő (kinyomtatva és elektronikusan is be kell adni): elektronikusan: az adott órát megelőző kedd 20.00 óra (hankovszky@btk.ppke.hu) és kinyomtatva: az adott órán A határidő után leadott dolgozatok elmulasztottnak számítanak. Az elmulasztható dolgozatok megengedett száma 3. Ennél több mulasztás esetén a kurzusra nem jár aláírás (így jegy sem). A leadott minidolgozatnak el kell érnie egy bizonyos minőséget ahhoz, hogy ne számítson elmulasztottnak (hanem legalább elégtelennek). Nehéz egzakt módon definiálni, hogy milyen szintet. A dolgozatból mindenesetre ki kell derülnie, hogy készítője legalábbis elolvasta és alapszinten megértette az elemzett szöveget. Ha pl. az összefoglaló csak a szöveg első feléről számol be, ez a feltétel nem teljesül. Az elmulasztott minidolgozat „nullásnak” számít, ám a három legrosszabb jegy (legyen az elmulasztás vagy bármi más következménye) a félév végi jegybe nem számít bele. Hasonlóképpen nem számít bele a legjobb jegy sem, ha abból a jegyből a hallgató csak egyet szerzett. A minidolgozat formai követelményei:
A formailag nem megfelelő, (elektronikusan vagy nyomtatva) késve érkezett vagy a Word által is jelzett helyesírási hibákat tartalmazó dolgozatokat olvasatlanul elutasítom, és elmulasztottnak minősítem. A tervezett
menetrend Az időbeosztás és az
olvasnivalók a félév folyamán változhatnak. Ezért az órákra való készülést
ajánlott mindig a kurzus honlapjának felkeresésével kezdeni.
Kötelező olvasmányok Kant, I.: Az erkölcsök
metafizikájának alapvetése. Budapest, Raabe Klett 1998. 17-79. Tengelyi L.: Bevezetés és Elemző áttekintések. In Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Budapest, Raabe Klett, 1998. 2–14., 21., 30‒33., 59‒64., 77‒79. Ross, D.: Kant etikája. Kommentár Az erkölcsök metafizikájának alapvetéséhez. In Gond 31. (2002) (VAGY Ross: Kant etikája. Budapest, Gond-Cura Alapítvány, 2005.) Ajánlott olvasmányok Allison, H. E.: Kant's
Groundwork for the Metaphysics of Morals. A Commentary. Oxford – New York, Oxford
University Press, 2011. Callanan, J. J.: Kant’s
Groundwork of the Metaphysics of Morals. An Edinburgh Philosophical Guide.
Edinburgh, Edinburgh University Press, 2013. Korsgaard, Ch. M.: Kant's
formula of universal law. In Pacific
Philosophical Quarterly 1985. 1-2: 24-47. Sedgwick, S.: Kant’s
Groundwork of the Metaphysics of Morals. An Introduction. Cambridge –
New York, Cambridge University Press, 2008. Timmermann, J.: Kant's
Groundwork of the Metaphysics of Morals. A Commentary. Cambridge –
New York, Cambridge University Press, 2007. Timmermann, J.: Kant's
'Groundwork of the Metaphysics of Morals'. A Critical Guide.
Cambridge ‒ New York, Cambridge University Press, 2009 Horn, Ch ‒ D. Schönecker (szerk.): Groundwork for the Metaphysics of Morals. Berlin ‒ New York, de Gruyter, 2006. Wood, Allen W.: Formulas of the Moral Law. Cambridge, Cambridge
University Press, 2017. Horn, Ch. – C. Mieth – N. Scarano: Immanuel Kant. Grundlegung zur Metaphysik der Sitten. Kommentar. Frankfurt, M., Suhrkamp, 2007 Droschel, A.: A morál költségei – Kant nyomán számolva. In Magyar Filozófiai Szemle, 1991. 4–6. 778–708. Tengelyi L.: Autonómia és világrend. Kant az etika fundamentumáról. In Medvetánc 1984. 4. Melléklet. Röd, W.: Bevezetés a kritikai filozófiába. Kant filozófiájának főbb problémái. Debrecen, Csokonai, 1998. Heller Á.: Kant etikái. In U.ő: Portrévázlatok az etika történetéből. Budapest, Gondolat, 212–288. Málnási Bartók Gy.: Kant etikája és a német idealizmus erkölcsbölcselete. Hága, Mikes International, 2006. Nemo, Ph.: Az arc mezítelensége. Beszélgetés Emmanuel Lévinasszal. In Műhely 1994. 1. 4-8. |